A Scorpius platform

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy AMD-vonalon viszonylag ritkán volt foglalatváltás, és ha történt is ilyen, a vállalat a lehetőségekhez mérten megpróbált valamilyen kompatibilitást biztosítani visszafelé is az új processzorokhoz. Ez néhány esetben (sokszor az alaplapgyártó cégek hanyagsága miatt) nem volt kifogástalan. Az új foglalatokat talán az alaplapgyártók szeretik a legjobban, mert így folyamatosan újabb és újabb termékeket értékesíthetnek. Természetesen a chipsetek gyártóinak is (Intel, AMD, korábban NVIDIA, VIA stb.) pénzt hoz a konyhára, bár ez az üzletág nem nevezhető éppen aranybányának. A Socket AM3 még 2009 februárjában debütált, azaz durván 2,5 évig volt a piacon. Ez egy viszonylag hosszabb életpályának tekinthető a desktop CPU foglalatok világában.

Az előd AM3-hoz képest a foglalat kialakításában csak kisebb változások történtek. Az egyik ilyen az érintkezők száma, mely a korábbi 941-ről 942-re emelkedett. Valamelyest nőtt a lábaljzatok átmérője is, a Socket AM3 0,45 mm-es értékéről 0,51 mm-re. Ezzel szemben az AM3+ tokozású processzorok lábátmérője nem változott, azaz ennek a módosításnak jóformán nincs jelentősége. A harmadik változás talán az utóbbinál is elhanyagolhatóbb: ez konkrétan a foglalat színét érinti, ami a korábbi fehérről feketére (vagy inkább sötétszürkére) módosult. Ennek hasznát kizárólag az egyszerűbb beazonosításnál vehetjük.

Bár ez már nem közvetlenül a foglalatot érinti, de a tápellátás is más lett: a korábbi hivatalos maximum 110 A-es áramerősség helyett már akár 145 A is lehet a pillanatnyi felvétel. Természetesen bizonyos tuningra kihegyezett alaplapok ennél többet is képesek lehetnek biztosítani, ez csak az AMD specifikációi szerinti minimumérték. A fenti módosítások ellenére az AM3 tokozású Phenom II, Athlon II és Sempron processzorok még gond nélkül működnek az AM3+ foglalattal szerelt alaplapokban is. Ezzel az utóbb felsorolt modellek akár négy különféle foglalatban is működhetnek az adott alaplaptól függően, hisz a DDR2 modulok támogatására is képes memóriavezérlőnek hála, néhány AM2, valamint számos AM2+ alaplap is befogadja ezen CPU-kat.

Az I/O architektúra nem változott, azaz maradt a még Athlon 64-gyel beköszönt HyperTransport, valamint az alaplapon található különálló északi és déli híd felállás. Ez utóbbi páros az AM3+ esetében már a 900-as szériából származik. Ebben az esetben is az FX jelölésű, 990-es számozású darab a sorozat legnagyobb tagja, melynek specifikációi az előd 890FX-hez képest nem változtak számottevően. A támogatott HyperTransport verziója továbbra is 3.0, mely 5,2 GT/s (azaz 10,4 GB/s) átviteli sebességet képes biztosítani.

Ami inkább említésre méltó, az az IOMMU hivatalos támogatása: mostantól az összes 900-as szériára épülő alaplap támogatja ezt a technológiát. Az előző generációs 890FX-es lapkáknál még nem volt 100%-os funkcionalitású az IOMMU, pontosabban csak azokon az alaplapokon volt teljes a támogatás, ahol a BIOS ACPI IVRS table opcióval érkezik. A 900-as sorozatnál ez a tulajdonság már általános, így mindegyik alaplap teljes funkcionalitású IOMMU-t támogathat gyártójának döntésétől függetlenül. Az IOMMU egy olyan, a chipsetben elhelyezett címfordítási és védelmi funkció, amely felprogramozása után teljesítményveszteség nélkül teszi lehetővé, hogy a virtualizált operációs rendszerek közvetlenül és egymástól védetten kezeljék az eszközöket.

Nagyon leegyszerűsítve ezzel a virtuális rendszer alá is feltelepíthetjük például kedvenc grafikus gyorsítónk meghajtóját, és kihasználhatjuk annak erőforrásait. (Az Intel hasonló megoldása VT-d névre hallgat.) Ugyan ez nem a chipkészlet újítása, de az AM3+ alaplapok egy része a CrossFire mellett már az SLI-alapú rendszereket is támogatja. Ez utóbbi még az alaplap gyártóján múlik, mivel ehhez meg kell vásárolni az NVIDIA-tól a szükséges licenceket, melyek természetesen bekerülnek az adott modell árcédulájába is.

A déli híd is átesett kisebb módosításokon. A korábbi két PCIe 2.0 sáv helyett immáron négyből gazdálkodhatnak az alaplapok gyártói. Továbbá a RAID-kezelést tovább csiszolták, aminek köszönhetően némi plusz sebességet kaphatunk többlemezes kiépítéseknél. SATA 6 Gbps portból továbbra is hat darab áll rendelkezésre, de a natív USB 3.0 támogatás még várat magára. A 990FX maximális TDP értéke az összesen 40 PCI Express sávnak köszönhetően maximum 19,6 watt, míg az SB950 beéri mindössze 6 wattal is.

Kisebb módosítások érintették még a HyperTrasport link, valamint a memóriák felé biztosítható maximális áramerősség határait is. Az előbbinél az érték immáron 2, míg utóbbinál 4 amperre rúg. A DDR3 maximálisan támogatott órajele is nőtt, egészen 1866 MHz-re. Ezzel teoretikusan 29,86 GB/s-os átviteli csúcsérték érhető el kétcsatornás üzemmód esetében.

A Scorpius platform magában foglalja az AMD FX processzora mellett a 990FX chipkészletet, valamint a 6900-as sorozatba tartozó VGA-kat. Ezen komponensek a platform három alappillérét képzik. Most nézzük meg, hogy az ASRock, az ASUS, az MSI, valamint a Sapphire hogyan boldogult a mindehhez szükséges alaplapok tervezésével és gyártásával!

ASRock Fatal1ty 990FX

A Fatal1ty nevet még valamikor 2004 végén, azaz immáron 7 éve hozta be az alaplapok világába az azóta sajnos már megszűnt ABIT. A legendás gyártó termékei Johnathan „Fatal1ty” Wendelről kapták nevüket, aki korábban a világ egyik legjobb professzionális fps-játékosa volt. 1-2 kivételtől eltekintve az ABIT ilyen néven fémjelzett alaplapjai a felsőkategóriában landoltak. Tavaly decemberben az ASRock úgy döntött, újjáéleszti a márkanevet, melynek első gyermeke a Fatal1ty P67 Professional alaplap lett. Néhány hónap elteltével befutott az ASRock Fatal1ty 990FX Professional is, mely az ABIT Fatal1ty AN9 32X óta az első AMD-s Fatal1ty alaplap, így mi is nagy kíváncsisággal vettünk birtokba.

Az alaplap egy méretes, műanyagfüllel ellátott dobozban érkezett, melyben két külön szekció található: az egyikben maga az alaplap, míg a másikban a tartozékok lapulnak.

Utóbbiak listája meglehetősen kellemesnek nevezhető. A leírás, driver DVD, hátlapi takarólemez mellé jár még hat darab SATA adat-, valamint egy pár MOLEX->SATA tápkábel is. A további lista az SLI híddal valamint egy kétportos USB 3.0-s előlapi kerettel folytatódik, mely mellé még kapunk néhány csavart, plusz egy kábelt, melynek mindkét végén 3,5-ös jack dugó lapul. Ez azt a célt szolgálja, hogy az alaplapi hangvezérlőt összekössük bármilyen, megfelelő kimenettel rendelkező eszközzel, így az arra alkalmas szoftver segítségével digitalizálhatunk, vagy egyszerűen csak kihangosíthatjuk a forrást. Erre akkor is van lehetőségünk, ha a gép kikapcsolt, S5 (Soft Off) állapotban van.

Az alaplapot kezünkbe véve azt láthatjuk, hogy az ABIT által korábban megálmodott piros NYÁK helyett itt már fekete áramkörre épült a koncepció, amely így mindent egybevéve kissé hasonlít az ASUS ROG szériájánál látott színvilághoz. A teljes hosszúságú PCIe slotok mellett, csak két DDR3 foglalat, valamint a SATA csatlakozók kaptak piros színt. A 990FX-es északi híd, valamint a PWM egy hőcsővel összekötött, termetes bordán osztozik, míg az SB950-en egy különálló, de szintén nem kicsi fémdarab pihen Fatal1ty logóval díszítve. Külsőre igen tetszetősre sikeredett ez a modell; visszagondolva az elmúlt évek ASRock alaplapjaira nem is gondolnánk, hogy a gyártó műhelyéből került ki ez a példány is.

A felső bordát viszonylag egyszerűen, néhány csavar eltávolítása után sikerült leszednünk, ezután jobban szemügyre vehettünk az alatta meghúzódó tápellátást.

Az ASRock 12+2 fázisként elkönyvelt megoldása korábban már látott szisztémán alapszik, azaz minden fázishoz két tekercs tartozik, és az ASUS-hoz hasonlóan az ASRock is ezek számát könyveli el fázisoknak. A megoldást a CHiL digitális chipje vezérli, de a többi komponens az évek óta használt klasszikus felépítsen alapszik. A tekercsek MPFC (Max Power Ferrite Choke) névre hallgatnak, melyek egyenként 50 amperes áramerősséget képesek elviselni. Ezekhez egy nyolctűs csatlakozón keresztül kell eljuttatni a tápegységből a 12 voltos feszültséget.

Különféle PCI aljzatokból összesen hét darabot találunk az alaplapon. A legfelső egy x1-es PCIe, melybe a 990FX-en elhelyezkedő borda miatt csak egy rövidebb kártyát tudunk elhelyezni, ami nem túl szerencsés. Ezt követi egy x16-os, majd egy újabb x1-es. Utánuk egy sima PCI és egy újabb x16-os PCIe slot érkezik, melyeket mintegy sorminta gyanánt hasonló aljzatok követnek. A különbség csak annyi, hogy a legalsó PCI Expresshez már csak 4 sáv jutott. Ezalatt találhatjuk a FireWire, valamint az alaplapi hangvezérlő csatlakozóit egy soros és egy infra porttal karöltve.

Szokás szerint közvetlenül a déli híd mellett helyezkedik el a hat darab natív, 6 Gbps támogatású port. Mellettük láthatunk még egy power és egy reset gombot, valamint egy POST CODE kijelzőt, amely néhány esetben igen hasznos segítség lehet. Ezek mellett, illetve már inkább alatt találhatunk még két USB 2.0 portot is. A piros SATA csatlakozók felett két Etron chip lapul, melyek fejenként két USB 3.0 port vezérléséért felelnek; csatlakozóik nem sokkal a chipek fölött, az alaplap szélén helyezkednek el.

A RAM slotok környékén semmilyen extra nem kapott helyet, pedig az ASUS vagy az MSI alaplapjainál látott mérőpont-szekció még jól jöhetett volna a tuningosoknak. Kisebb figyelmesség, hogy az alaplapra két különálló CPU FAN csatlakozó is került, mely a dupla ventilátorral szerelt hűtök esetében hasznos lehet.

A hátlap itt egy PS2-es különálló billentyűzet és egér porttal kezd, melyet CMOS reset gomb követ. Ezután a Realtek ALC892 HD audiovezérlő digitális optikai és koaxiális csatlakozóit láthatjuk. Ezt követi két USB 2.0 és egy Gigabit Ethernet port, melyet a Broadcom BCM57781 vezérlője működtet. Aztán újabb pár USB 2.0 érkezik, alattuk egy eSATA kapott helyet. Tovább haladva ismét csak két USB 2.0-s aljzatba botolhatunk, melyekből a legfelső egy különleges darab. Ez az úgynevezett „Fatal1ty” USB port, amit kifejezetten vezetékes egerekhez találtak ki. A port mintavételezése 500 Hz-ig állítható, ami részletesebb, kifinomultabb mozdulatokhoz vezethet egy megfelelő egérrel kombinálva. Ebből elsősorban a hardcore játékosok profitálhatnak.

Felülről a második, piros USB már csak a színében tér el a többitől. Ez alatt egy FireWire, majd egy újabb eSATA lapul. A sor vége felé közeledve egy újabb Gigabit Ethernet port tárul elénk, melyről ismét csak a Broadcom BCM57781 vezérlője gondoskodik. A két vezérlő úgynevezett Teaming módban is képes üzemelni, melynek során eggyé állnak össze, így már 2 Gbps kapcsolati sebesség hozható össze. A két kék port egy-egy USB 3.0-t rejt, melyről itt is Etron vezérlője gondoskodik. A csatlakozók kavalkádját a szokásos analóg audio ki- és bemeneteket zárják. Természetesen az ASRock sem maradhatott ki az UEFI-őrületből, így már ez a gyártó is kizárólag ilyen rendszerrel tervezi alaplapjait. Az ASRock Fatal1ty 990FX Professional beállítási lehetőségeit a következő képeken szemléltetjük:

ASRock Fatal1ty 990FX Professional UEFI

Minden fontosabb opciót megtalálunk, még a hatékony tuninghoz szükséges, kikapcsolt állapotú APM-re is megvan a lehetőség. Ezen felül az UEFI-ben a 2133, valamint 2400 MHz-es DDR3 szorzó is kiválasztható, ezek RAM tuningál jöhetnek nagyon jól. Ami beállítások számát illeti, korábban már láthattunk ennél nagyobb tárházat is más gyártók egyes modelljeinél.

A szoftveres körítésben az F-Stream Tuning nevű alkalmazást találhatjuk, melyben minden fontosabb beállítást elvégezhetünk, beleértve az órajelek, feszültségek, valamint a ventilátorok szabályozását is.

Egy gyors tuningkísérlet keretein belül természetesen most is vetettünk egy pillantást az alaplap túlhatjási képességére. Ehhez egy FX-8150 volt segítségünkre, mely az FX sorozathoz híven teljesen szorzózármentes. A CPU feszültségének és szorzójának emelésével 4600 MHz-ig jutottunk. A stabil működéshez itt pontosan 1,45 voltos CPU magfeszültséget kellett beállítanunk. A rendszer magasabb órajelen és/vagy feszültség mellett már instabillá vált.

ASUS Crosshair V Formula

Az ASUS a még jó néhány éve útnak indított Crosshair sorozat egy újabb, szám szerint ötödik tagjával rukkolt elő az AM3+ és 990FX kettőséhez.

A doboz szinte alig változott elődjéhez képest. Talán csak a IV elől vették ki a római egyest, de mint tudjuk, a lényeg itt is beljebb húzódik meg.

Csúcs alaplaphoz mérten tartozékokból éppen itt sincs hiány. A sablonosnak nevezhető hátlapi takarólemez és 3 pár SATA kábel mellé még miénk lehet egy SLI és két CrossFire híd is. További plusz a ROG Connect USB kábel, aminek révén egy másik számítógép segítségével monitorozhatjuk a rendszert, valamint ott van még az egy pár Q-Connector, mely az előlapi kapcsolók és LED-ek csatlakoztatását hivatott megkönnyíteni.

ROG alaplapról lévén szó a színvilágot illetően most is a piros-fekete hódít. A DDR3 slotok ennél a modellnél meglehetősen közel kerültek az AM3+ foglalathoz, mely bizonyos hűtők és magas bordájú memóriák esetében bezavarhat. Erre a húzásra minden bizonnyal a minél acélosabb memóriatuning miatt volt szükség. Az MSI korábbi 790FX-es megoldásaihoz hasonlóan itt nem a foglalat, hanem a PWM alá került az északi híd, ennek hűtése itt is megosztott. Néhány csavar kiszerelése után megnéztük közelebbről ezt a területet.

A borda alatt a korábbi ASUS modellek esetében már látott megoldás köszönt vissza ránk, azaz a Rampage IV Extreme esetében látott NexFET MOSFET-nek sajnos nyoma sincs. Mindez gyakorlatilag egy a már jól megszokott komponensekre épülő 4+1 fázisú kialakítást takar, melyet itt is a Digi+ névre keresztelt digitális vezérlőchip szabályoz.

Az ASRockhoz hasonlóan az ASUS is a tekercseket értelmezi fázis gyanánt, így az ő olvasatukban ez 8+2 fázist takar. Mindezek ellátására egy 4 és egy 8 tűs csatlakozó is rendelkezésre áll. Extrém tuning esetén erősen javasolt mindkettőt csatlakoztatni.

Ennél a modellnél összesen hat PCI slotból gazdálkodhatunk. Felülről lefelé haladva egy x16-os, majd egy x1-es aljzat. Ezután ismét egy x16-os jön, de ehhez csak 8 sáv van kivezetve. A sorban a következő egy sima PCI, melyet két teljes hosszúságú PCI Express követ. Ezekből a felsőhöz 16, míg az alsóhoz már csak 4 sáv került. Az aljzatok alatt egy start, egy reset valamint egy instant tuning (CPU Level UP) aktivátor kapcsoló található és egy USB 2.0-s tűsor.

A déli híd mellett összesen hét SATA port sorakozik fel. Ebből a hat darab 90 fokban kifordított az SB950 natív 6 Gbps portjainak csoportja. Ezek felett pirossal egy USB 3.0 tűsort, alatt pedig SATA6G_E1 felirattal egy ASMedia chip által vezérelt SATA 6 Gbps kivezetést találhatunk. A vezérlőhíd alatt a NYÁK szélén helyet kapott még egy USB 2.0 kivezetés, valamint két PWM-es ventilátorcsatlakozó is.

A négy DDR3 foglalat felett hét darab úgynevezett ProbeIt mérőpont található, melyekkel a CPU, CPU_NB, CPU_VDDA, DRAM, NB, HT valamint SB egységek feszültségét tudjuk menet közben egy multiméter segítségével pontosan monitorozni. Sajnos valamilyen okból kifolyólag a mérőpontok fel vannak töltve forrasztóónnal, ennek következtében elég kényelmetlen a mérési folyamat. Tuning során jól jöhet a szintén itt található GO BUTTON, mely még az alaplap elnevezése ellenére sem a brit Formula-1-es pilóta biztatására hivatott. Ennek megnyomásával egy előre meghatározott biztonsági profilt tölthetünk be arra az esetre, ha a beállított órajeleket már nem tolerálná a CPU vagy a memória, ergo ha a rendszer nem indul.

A hátlap felé fordulva egy kombó PS/2 billentyűzet/egér aljzattal nyílik a sor, ami alatt egy pár USB 3.0 helyezkedik el, amit szintén egy ASMedia chip vezérel. Ezeket a CMOS reset gomb követi, melyek után két USB 2.0 és egy eSATA van soron. Ezután az SupremeFX X-Fi 2 névre keresztelt Realtek ALC892 alaplapi HD audiovezérlő digitális optikai kimenete következik, amit egy újabb pár USB 3.0 port követ. A következő állomáson az integrált Intel 82583V Gigabit Ethernet vezérlő kivezetése tárul elénk két USB 2.0 port társaságában. Az ezután felállított USB 2.0-s torony alsó fehér portja a ROG Connecthez dedikált aljzat; a funkció használatához először át kell állítanunk egy analóg kapcsolót az alaplapon, ami közvetlenül a sor végén található hatos analóg audio ki- és bemenetek mögött található.

Az UEFI-be belépve nem ért minket különösebb meglepetés, hisz rengeteg különféle opcióval találtuk szembe magunkat. A közelmúltban kipróbált Rampage IV Extreme alaplapot talán még mindig nem fogja lepipálni ebben a tekintetben a Crosshair, de így is tetemes mennyiséget takar az opciók száma. Az ASRocknál látotthoz hasonlóan a 2133, valamint 2400 MHz-es DDR3 szorzók/órajelek kiválasztására természetesen itt is van lehetőség. A következő néhány fotó próbálja illusztrálni a Crosshair V Formula UEFI-jének beállításai lehetőségeit:

ASUS Crosshair V Formula UEFI

A szoftveres kiegészítők főpillére az ASUS AI Suite II, mely egy csokorba szedi az összes fontosabb lehetőséget. Ez többek között magában foglalja a PWM főbb paramétereinek vezérlésétől kezdve a feszültségek, órajelek, valamint a ventilátorok szabályzását is.

A tuningképességet természetesen most is egy gyors próba alá vetettük. Hasonlóan indultunk el, mint az ASRcok esetében. Pusztán a CPU magfeszültségének és szorzójának állításával 4700 MHz-ig jutottunk 1,46 volt üzemi érték mellett. Most sem zárjuk ki, hogy tud ennél többet is az alaplap, valamint az FX-8150, de órákat vagy akár napokat is el lehet játszadozni a különféle opciókkal és azok kombinációjával, amit most is inkább meghagytunk a vérbeli tuningosoknak.

MSI 990FXA-GD80

Az MSI nagyjából az első AM3-as alaplapok megjelenésének idejében dobta piacra az 790FX-GD70-et, mely meglehetősen hamar népszerűvé is vált. Ezt követte tavaly tavasszal a 890FXA-GD70, amely az előd átdolgozott verziója volt, de nagyobb változtatások nélkül. A 990FXA-GD80 ezen két modell alapjaira épül kisebb-nagyobb módosításokkal.

A dobozon a Military Class II felirat díszeleg, melyet az MSI szeret kihangsúlyozni. Ez a a saját fejlesztésű szabvány jelenleg már a harmadik generációt tapossa, mely éppen a közelmúltban megjelent X79-es alaplapokkal vált elérhetővé. A kötelező hátlapi takarólemez mellett felbukkant két pár MOLEX->SATA tápátalakító és hat darab SATA adatkábel. Tovább kutakodva egy hátlapi kártyahelyre szerelhető, kétportos USB 3.0 kivezetésbe botlottunk. Legvégül három különböző hosszúságú CrossFire híd mellett két kis M-Connector kiegészítőt is ez az előlapi kapcsolók és LED-ek csatlakoztatását hivatott megkönnyíteni. Ugyan SLI híd nincs a tartozékok között, ennek ellenére az alaplap a CrossFire mellett ezt többkártyás módot is támogatja.

Talán nem túl meglepő, hogy ez a modell is az MSI aktuálisan uralkodó kék-fekete színvilágát kapta. A NYÁK sötétbarna, de ez csak világosban látszik (amúgy feketének tűnik). A fent említett két GD70-hez képest szembetűnő különbség, hogy az északi híd kimászott a PWM alól, és az amúgy leginkább bevett kialakítást alkalmazva a CPU foglalat alá került. Ez a lépés minden bizonnyal azért következett be, mert a tápellátásért felelős szekció területe megnőtt. Ennek hűtéséről egy méretes borda felel, mely az előzőekben bemutatott két modellhez hasonlóan osztozik a 990FX névre hallgató északi híd hűtésén.

Természetesen most sem maradhatott leplezetlenül a hűtés alatti rész, amit a borda eltávolítása után szemügyre is vettünk.

Összesen 10 valódi fázis számoltunk meg, ami a korábbi GD70-es modellekhez képest már duplázást jelent. A Military Class II keretein belül itt is a a már jól bevált komponensekre építkezett az MSI. Ez röviden alumíniumbelsejű kondenzátorokat, prémium minőségű tekercseket, nagy vezetőképességű polimer Hi-C CAP (Highly-Conductive Polymerized Capacitor) elnevezésű kondenzátorokat és az MSI által már évek óta használt, DrMOS nevű megoldásának második generációját takarja. Utóbbi lényege, hogy az egyszerűbb D-PAK és a náluk jobb kapcsolási tulajdonságú Power-PAK tokozású, diszkrét tranzisztorokkal ellentétben egy összetettebb áramkört használ, amelyben két MOSFET és egy vezérlőchip van. Az így létrejött megoldás szinte minden paraméterében jobb a klasszikus analóg kivitelezésnél. Fogyasztása 27,6%-kal kisebb, mint a D-PAK megoldásoknak, 30%-kal kevésbé melegszik, és átlagosan több mint 70%-kal kevesebb helyet foglal el. Tuningnál lehet fontos, hogy a DrMOS lényegesen kisebb tüskével és gyorsabban kapcsol, mint a klasszikus megoldások. Ez konkrétan 1000 kHz-es üzemi frekvenciát jelent a szokásos normál analóg kivitel 250 kHz-ével szemben.

Különféle PCI slotokból összesen hat darab található az alaplapon. A legfelső egy x1-es PCIe, mely ugyan az ASRock alaplapjához hasonlóan az északi híddal egy vonalba került, de mivel itt a 990FX-en található borda alacsonyabb, így gyakorlatilag szinte bármilyen hosszúságú kártya elférhet benne. A következő PCI Express aljzat egy x16-os, melyet egy x1-es és egy újabb x16-os követ, de ehhez már csak fixen 8 sáv került kivezetésre. Ezt egy sima PCI követi, mely után két x16-os zárja a sort, ahol a legalsóhoz szintén csak kevesebb, számszerűen mindössze 4 sáv jutott.

A slotok alatt a bekapcsoló- és reset gomb mellett az automatikus tuning szerepét betöltő OC Genie kapcsolóját találhatjuk. Ezeken túl még itt kapott helyet a soros, a FireWire, valamint a JUSB1 jelölésű tűsor. A szóban forgó USB 2.0 port a szabvány 0,5 amperes áramerősség helyett 1,5 ampert képest leadni, még abban az esetben is, ha a gép felfüggesztett vagy kikapcsolt (S3/S4/S5) állapotban van. Ez a Super-Charger névre keresztelt funkció különböző külső eszközök (pl. mobiltelefon, tablet) töltésénél vagy áramellátásánál jöhet jól.

Az SB950-es déli alatt egy POST CODE kijelző helyezkedik el, mely az esetlegesen előforduló gépindulási problémák kiszűrésénél lehet igazán nagy segítség. Ettől balra egy másik USB 2.0 tűsor található. Innen az alaplap jobb széle felé haladva felkerült a NYÁK-ra egy HDD LED is. Szokás szerint az alaplap szélére került a hat darab natív 6 Gbps SATA port, melyek alatt a NEC/Renesas D720200 vezérlőjének USB 3.0 kivezetése látható, a SATA csatlakozókhoz hasonlóan 90 fokkal kiforgatva.

A DDR3-as RAM foglalatok felett az APS (Active Phase Switching) LED-sora foglal helyet. Ez egy energiagazdálkodási funkció, melynek értelmében a fázisok terhelés függvényében lekapcsolhatnak. Ezek aktivitásáról ad folyamatos visszajelzést az alaplap felső szélén található kikapcsolható fényáradat. Sajnos az Intel platformjaihoz készült megoldásokkal ellentétben AMD-vonalon az MSI teljesen hanyagolja a multiméteres mérőpontok kivezetését, így erről ennél a modellnél le kell mondanunk.

Az MSI hátlapja az ASRockhoz hasonlóan egy PS2-es különálló billentyűzet és egér porttal nyit, melyet itt is egy CMOS reset gomb követ. Ezután már szinte kísértetiessé válik a hasonlóság, ugyanis itt is a Realtek ALC892 HD audió vezérlő digitális optikai és koaxiális csatlakozói következnek. Az ezeket követő FireWire, USB 2.0, eSATA/USB2.0 kombó hármassal véget ér az azonosság. Ezeket követve egy újabb USB 2.0, eSATA/USB2.0 páros egység érkezik, melyet a gigabites Realtek RTL8111E vezérlő LAN kivezetése követ. A hátlap vége felé közeledve egy pár USB 3.0 aljzat, majd legvégül a jól megszokott analóg audio ki- és bemeneteket láthatjuk.

Az MSI a közelmúltban vetette be Click BIOS II névre keresztelt grafikus felületű UEFI megoldását. Ez a korábbihoz képest letisztultabb és átláthatóbb felületet biztosít, ahol viszonylag egyszerűen rátalálhatunk minden fontos beállításra. Szerencsére a frissítést jó néhány korábbi modell is megkapta, melyek között a 990FXA-GD80 is szerepelt. Aki a közelmúltban vásárolt valamilyen MSI alaplapot, annak ezügyben érdemes lehet körülnéznie a gyártó honlapján. Az MSI 990FXA-GD80 UEFI-jének beállítási lehetőségeit a következő képeken szemléltetjük:

MSI 990FXA-GD80 UEFI

A lehetőségek felhozatala nagyjából valahova az ASRock szintjére tehető, viszont innen (egyelőre) hiányzik a 2133 és 2400 MHz-es opció, valamint még az APM-et is csak a Turbo Core lekapcsolásával tudjuk inkativálni. Természetesen ezek egy későbbi frissítéssel könnyen pótolhatóak. A szoftveres körítésben találhatjuk az MSI Control Center nevű alkalmazását, melyet az X79-es tesztünkben már egyszer megmutattunk. Ez jól átláthatóan kínálja fel nekünk a főbb beállítási lehetőségek megváltoztatását Windows alatt, újraindítás nélkül.

Egy érdekes kiegészítő a Click BIOS II névre hallgató alkalmazás, mely nem véletlen egyezik meg az UEFI nevével, hisz ezen szoftver segítéségével Windows alól állígathatjuk az UEFI-ben található opciók nagy részét.

Legvégül itt is megnéztünk a túlhajtást. Az ASRockhoz hasonlóan az MSI alaplapjánál is 4600 MHz-et tudtunk elérni 1,45 volt mellett.

Sapphire Pure Black 990FX

A Sapphire márkáról első hallásra talán mindenkinek Radeon videokártyák jutnak az eszébe. Ez nem is csoda, hiszen évek óta a Sapphire (pontosabban a PC Partner) gyártja az eleinte ATI, majd később AMD által tervezett referenciakártyákat. Immáron lassan hat éve a gyártó úgy döntött, hogy a videokártyák mellett Sapphire Pure néven egy közép-felsőkategóriás alaplapmárkát is bevonultat a köztudatba. A néhány napja hivatalosan bejelentett Pure Black 990FX is ebbe a körbe tartozik, melyet szintén szerencsénk volt közelebbről is szemügyre venni.

Az elegáns fekete dobozban az alaplapon, valamint a szokásos felhasználói kézikönyv, driver DVD, hátlapi takarólemez trión kívül 6 darab SATA adatkábelt és egy tetszőlegesen elő- vagy hátlapra szerelhető USB 3.0 kivezetést találtunk. Ez nem nevezhető éppen bőséges kínálatnak az előző három modellhez képest, egy CrossFire híd talán még elférhetett volna a dobozban. Az SLI hidat azért nem hiányoljuk, mert a Sapphire alaplapja egyedüliként a mezőnyből nem támogatja az NVIDIA többkártyás megoldását.

Az alaplap ebben az esetben is fekete NYÁK-ra épül, melyet piros SATA csatlakozók, világoskék slotok, valamint kékes-lilás bordák díszítenek. Ez hasonló ahhoz, amit a Sapphire-től az elmúlt néhány hónapban láthattunk, azaz ilyen tekintetben nem hozott változást a modell.

Ez az alaplap sem úszhatta meg a nagyobbik borda eltávolítását, ami szerencsére itt is könnyedén megadta magát.

Összesen tíz analóg fázist számoltunk meg, melyekhez fejenként egy, úgynevezett Diamond Chokes tekercs tartozik.

Elérkeztünk az alaplap egyik érdekes pontjához. Manapság még meglehetősen ritka, hogy kizárólag teljes hosszúságú PCI Express aljzatokkal legyen felszerelve egy alaplap, de a Pure Black 990FX éppen egy ilyen fecske. Az összesen hat darab slot természetesen nem teljesen egyenértékű. Felülről lefelé haladva következő a rendszer kiosztása: x16, x4, x16/x8, x8, x8, x4. Háromkártyás CrossFire konfiguráció esetében az első, harmadik és ötödik slot használata javasolt, mellyel x16/x8/x8 kiosztás érhető el. Három kártyához jól jöhet egy kis extra tápellátás, amiről a bal sarokban lévő MOLEX csatlakozón keresztül gondoskodhatunk. Ettől befelé indulva egy CMOS reset, valamint egy power és egy klasszikus reset kapcsoló található. Egy sima analóg kapcsolóval válthatunk az alaplapon elhelyezkedő két EEPROM chip között, melyek az UEFI-t tartalmazzák. Az integrált speaker mellett a szélen piros színnel egy USB 2.0-s tűsor található.

A déli híd alatt a további USB csatlakozók mellett itt is feltűnik egy POST CODE kijelző, mely a különböző boot kódok mellett a CPU aktuális hőmérsékletét is képes igény szerint megjeleníteni. A szélen itt is a SATA csatlakozóké a főszerep, ahol a hat darab natív 6 Gbps port mellett egy ráadás is helyet kapott. Utóbbit a Marvell 9172-es chipje vezérli. Mindezek felett egy USB 3.0-t csatlakozó található, amit az ASUS alaplapjánál látotthoz hasonlóan egy ASMedia chip kezel.

A DDR3-as slotok felett itt is vannak mérőpontok, melyek kialakítása némileg szerencsésebb az ASUS esetében látottakénál. Ezekkel a CPU, CPU_NB, CPU_NB_HT, CPU_VDDR, DIMM, NB, NB_HT, NB_PCIE, SB, valamint SB_FC feszültségeket mérhetjük multiméter segítségével.

A hátlap egy kombó PS/2 billentyűzet/egér aljzattal nyít, ami alatt két USB 2.0 port helyezkedik el. Ezután a Realtek ALC892 HD audiovezérlő digitális optikai és koaxiális csatlakozói következnek. A következő kis torony tetejében egy Atheros AR3011 chip rejtőzik, melyen keresztül Bluetooth 2.1 + EDR támogatást is kapunk. Ezek alatt két USB 2.0 és egy eSATA található, melyet szintén egy Marvell 9172-es chip kezel. Ez utóbbi párja belülről, a csatlakozó mögött található. A sort egy pár USB 2.0 aljzat folytatja melyek mellett a Marvell 88E8059 dual Gigabit Ethernet vezérlője által meghajtott két port kapott szerepet. Az egyik két USB 2.0, míg a másik két USB 3.0 portot kapott maga alá. A csatlakozók fergetegét a szokásos analóg audio ki- és bemeneteket zárják.

A Sapphire-től már láthattunk egy UEFI-t, mely az MSI megoldásához hasonlóan még szinte teljesen karakteres felületű volt. Követve a konkurensek példáját, immáron a Pure Black 990FX is egy némileg grafikus(abb) felületű megoldást kapott, mely a kissé furcsa QBIOS névre hallgat. Mindezt a következő néhány fotón próbáljuk bemutatni:

Sapphire Pure Black 990FX UEFI

Végül egy gyors kísérlet erejéig tettünk egy próbát túlhajtás terén is. A Sapphire alaplapjával is 4600 MHz-ig jutottunk, amihez viszont már 1,47 voltot kért a rendszer. Ez durván 2 századdal több, mint ami az ASRock és az MSI megoldásainak kellett ehhez az órajelhez.

Teszteredmények

Néhány mérés erejéig megnéztük, hogy egymáshoz viszonyítva mit tudnak az alaplapok fogyasztásban, valamint teljesítményben.

A fogyasztás mérését most is a konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Check 3000 készülékkel végeztük, és minden esetben a teljes konfiguráció értékeit vizsgáltuk. Az üresjárati méréséknél az összes platformnál be volt kapcsolva minden lehetséges energiagazdálkodási funkció (EIST, C'n'Q, C1E, C6 stb.).

Teljesen üresjáratban az MSI, az ASRock, valamint az ASUS között csak minimális különbségek voltak, ahogy filmnézés közben is. Egyedül a Sapphire lógott ki a sorból, mert ezekben a szituációkban a legtöbbet fogyasztotta.

Terhelés mellett már az ASUS bizonyult a legjobbnak. Az MSI szereplését egy kicsit furcsálltuk, mivel a meglehetősen jó tápellátás okán ezen a területen jól szoktak szerepelni versenyzőik. Ami még meglepő volt, az a Sapphire alaplapjának DiRT 3 alatti fogyasztása, ahol az ASUS-nál kerek 20 wattal többet kért magának. Ez egy adott platformon és kategórián belül soknak számít.

A mérések itt-ott érdekes eredményekkel szolgáltak. Végül alaposabban utánajárva kiderült, hogy 100%-os terhelésnél az MSI alaplapja agresszívebben alkalmazza az AMD Turbo Core All Core Boost állapotát, azaz többet üzemelnek 3900 MHz-en a magok, mint a három másik modell esetében. Ennek konkrét okát egyelőre nem tudjuk, de minden bizonnyal ennek tudható be a terhelés melletti többletfogyasztás is, hisz ekkor nagyobb feszültséget kapnak a magok. Mindenesetre ezzel egy mind a nyolc magot terhelő alkalmazás esetén akár 6-7% előnyre is szert tehet az MSI 990FXA-GD80, ami a fenti számokból látszik is.

Értékelés

Tesztünk végéhez érkezve röviden megpróbáljuk összefoglalni, majd értékelni a látottakat, ezzel is segítve azokat, akik esetlegesen valamilyen AM3+ foglalatos csúcs alaplap vásárlásán törik a fejüket.

Az ASRock kétségkívül sokat fejlődött az elmúlt néhány évben. A múltban leginkább az olcsó megoldásairól elhíresült gyártó a látottak alapján már joggal vetheti meg lábát a csúcskategóriában is. Az ABIT, valamint a DFI kiszállásával ez mindenképpen jó hír, hisz a nagyobb választék mindig jól jön a vásárlóknak. Ugyan az ASUS-os kapcsolat már évekkel ezelőtt megszűnt, de azért némi utóérzést még véltünk felfedezni a nálunk járt Fatal1ty 990FX Professional modellen. Egy kicsit hiányoljuk az innovációt, és közülük a nagyobb réteg számára is hasznos funkciókat. Természetesen nem lehet elvárni, hogy egy gyártó azonnal a legjobb termékkel rukkoljon elő, de az ASRock meglátásunk szerint most jó úton halad, és reméljük megmarad a lendület.

Mindent egybevetve a Fatal1ty 990FX Professional egy kellemes alaplap. Probléma lehet, hogy a legfelső PCI Express slot a borda miatt csak korlátozottan használható, különösen azoknak, akik két darab, kettő vagy akár három slotot is elfoglaló VGA kártyát szeretnének CrossFire vagy SLI módban használni, és emellett még van egy PCI Express-es hangkártyájuk is. Ilyen felállásnál a Fatal1ty nem a legjobb választás. Ezen felül az ASUS Crosshair V Formula modelljéhez képest egy kissé keveselljük az UEFI-ben található beállítási lehetőségeket, bár a legtöbb felhasználó (még a kicsit tuningosabbak is) megtalálhatnak szinte minden szükséges funkciót. Összességében az ASRock Fatal1ty 990FX Professional a maga 55 000 forintos árával nekünk tetszett, igazából az ajánlástól sem áll túl messze.

Az ASUS Crosshair V Formula alaplapról elmondhatjuk, hogy egy méltó folytatása lett a Crosshair sorozatnak. Szinte az egész koncepciót a tuningra hegyezték ki, aminek tudatában talán nem is csoda, hogy az aktuális CPU és DDR3 órajelrekord is ehhez a modellhez kötődik. Ergo aki komolyabban bele szeretné magát ásni a túlhajtás világába, és mindezt egy AMD FX processzorral képzeli el, annak egyértelműen ajánlott vétel. Mindezeken felül még a fogyasztása is rendben van, ami viszont kicsit húzós már, az az árcédula. A Crosshair V Formula jelenleg 66 000 forintot kóstál, amivel pillanatnyilag az egyik legdrágább AM3+ foglalatos alaplap.

Megítélésünk szerint az MSI 990FXA-GD80 alaplapja volt a legjobb elrendezésű modell a jelenlegi mezőnyben. Ebben az esetben a tervezők nem estek abba a hibába, mint az ASRock, azaz akár a legfelső PCIe slotot is ki tudjuk használni. Itt is összesen hét slotból gazdálkodhatunk, valamint ventilátor csatlakozókból is került egy szinte az alaplap minden szegletébe. Aki nem tuningol, az az elég hatákony Turbo Core kezelésnek hála ezzel az alaplappal kaphatja meg a legnagyobb teljesítményt, amennyiben megfelelő AMD FX processzort választ bele. Mindezeket, valamint az 57 000 forintos árat figyelembe véve ez a modell ajánlott minősítést érdemel.

A Sapphire Pure Black 990FX egy meglehetősen friss példány a gyártó műhelyéből. Talán ennek is köszönhető, hogy mind fogyasztásban, mind pedig tuningban hátul végzett, mert az adott órajelhez ennek az alaplapnak kellett a legmagasabb feszültség. Természetesen ezeken később egy UEFI frissítésen keresztül még bőven lehet finomítani, és szerintünk erre szükség is lesz. A mellékelt tartozékok listája is elég szűkös. E mellé egy 160 eurós ár prognosztizálható, ami idehaza jelen állás szerint legalább 50 000 forintot jelent majd. Az alaplap mutatott érdekes és hasznos megoldásokat, de szerintünk valami még mindig hiányzik ahhoz, hogy a Sapphire a grafikus kártyák után az alaplapok terén is igazán maradandót alkothasson. Az általunk látottakat összegezve és a közelgő UEFI frissítésekben bízva a Sapphire Pure Black 990FX végül a tetszett kalapban landolt.

MSI 990FXA-GD80 ASUS Crosshair V Formula (komolyabb tuninghoz)	ASRock Fatal1ty 990FX Professional Sapphire Pure Black 990FX

Oliverda

Az ASUS Crosshair V Formula alaplapot az Asustól kaptuk, az MSI 990FXA-GD80-at az MSI biztosította, a Sapphire Pure Black 990FX alaplapot a Sapphire, az ASRock Fatal1ty 990FX Professionalt pedig az Expert Zrt. bocsátotta rendelkezésünkre.