A Scorpius platform

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy AMD-vonalon viszonylag ritkán volt foglalatváltás, és ha történt is ilyen, a vállalat a lehetőségekhez mérten megpróbált valamilyen kompatibilitást biztosítani visszafelé is az új processzorokhoz. Ez néhány esetben (sokszor az alaplapgyártó cégek hanyagsága miatt) nem volt kifogástalan. Az új foglalatokat talán az alaplapgyártók szeretik a legjobban, mert így folyamatosan újabb és újabb termékeket értékesíthetnek. Természetesen a chipsetek gyártóinak is (Intel, AMD, korábban NVIDIA, VIA stb.) pénzt hoz a konyhára, bár ez az üzletág nem nevezhető éppen aranybányának. A Socket AM3 még 2009 februárjában debütált, azaz durván 2,5 évig volt a piacon. Ez egy viszonylag hosszabb életpályának tekinthető a desktop CPU foglalatok világában.

Az előd AM3-hoz képest a foglalat kialakításában csak kisebb változások történtek. Az egyik ilyen az érintkezők száma, mely a korábbi 941-ről 942-re emelkedett. Valamelyest nőtt a lábaljzatok átmérője is, a Socket AM3 0,45 mm-es értékéről 0,51 mm-re. Ezzel szemben az AM3+ tokozású processzorok lábátmérője nem változott, azaz ennek a módosításnak jóformán nincs jelentősége. A harmadik változás talán az utóbbinál is elhanyagolhatóbb: ez konkrétan a foglalat színét érinti, ami a korábbi fehérről feketére (vagy inkább sötétszürkére) módosult. Ennek hasznát kizárólag az egyszerűbb beazonosításnál vehetjük.

Bár ez már nem közvetlenül a foglalatot érinti, de a tápellátás is más lett: a korábbi hivatalos maximum 110 A-es áramerősség helyett már akár 145 A is lehet a pillanatnyi felvétel. Természetesen bizonyos tuningra kihegyezett alaplapok ennél többet is képesek lehetnek biztosítani, ez csak az AMD specifikációi szerinti minimumérték. A fenti módosítások ellenére az AM3 tokozású Phenom II, Athlon II és Sempron processzorok még gond nélkül működnek az AM3+ foglalattal szerelt alaplapokban is. Ezzel az utóbb felsorolt modellek akár négy különféle foglalatban is működhetnek az adott alaplaptól függően, hisz a DDR2 modulok támogatására is képes memóriavezérlőnek hála, néhány AM2, valamint számos AM2+ alaplap is befogadja ezen CPU-kat.

Az I/O architektúra nem változott, azaz maradt a még Athlon 64-gyel beköszönt HyperTransport, valamint az alaplapon található különálló északi és déli híd felállás. Ez utóbbi páros az AM3+ esetében már a 900-as szériából származik. Ebben az esetben is az FX jelölésű, 990-es számozású darab a sorozat legnagyobb tagja, melynek specifikációi az előd 890FX-hez képest nem változtak számottevően. A támogatott HyperTransport verziója továbbra is 3.0, mely 5,2 GT/s (azaz 10,4 GB/s) átviteli sebességet képes biztosítani.

Ami inkább említésre méltó, az az IOMMU hivatalos támogatása: mostantól az összes 900-as szériára épülő alaplap támogatja ezt a technológiát. Az előző generációs 890FX-es lapkáknál még nem volt 100%-os funkcionalitású az IOMMU, pontosabban csak azokon az alaplapokon volt teljes a támogatás, ahol a BIOS ACPI IVRS table opcióval érkezik. A 900-as sorozatnál ez a tulajdonság már általános, így mindegyik alaplap teljes funkcionalitású IOMMU-t támogathat gyártójának döntésétől függetlenül. Az IOMMU egy olyan, a chipsetben elhelyezett címfordítási és védelmi funkció, amely felprogramozása után teljesítményveszteség nélkül teszi lehetővé, hogy a virtualizált operációs rendszerek közvetlenül és egymástól védetten kezeljék az eszközöket.

Nagyon leegyszerűsítve ezzel a virtuális rendszer alá is feltelepíthetjük például kedvenc grafikus gyorsítónk meghajtóját, és kihasználhatjuk annak erőforrásait. (Az Intel hasonló megoldása VT-d névre hallgat.) Ugyan ez nem a chipkészlet újítása, de az AM3+ alaplapok egy része a CrossFire mellett már az SLI-alapú rendszereket is támogatja. Ez utóbbi még az alaplap gyártóján múlik, mivel ehhez meg kell vásárolni az NVIDIA-tól a szükséges licenceket, melyek természetesen bekerülnek az adott modell árcédulájába is.

A déli híd is átesett kisebb módosításokon. A korábbi két PCIe 2.0 sáv helyett immáron négyből gazdálkodhatnak az alaplapok gyártói. Továbbá a RAID-kezelést tovább csiszolták, aminek köszönhetően némi plusz sebességet kaphatunk többlemezes kiépítéseknél. SATA 6 Gbps portból továbbra is hat darab áll rendelkezésre, de a natív USB 3.0 támogatás még várat magára. A 990FX maximális TDP értéke az összesen 40 PCI Express sávnak köszönhetően maximum 19,6 watt, míg az SB950 beéri mindössze 6 wattal is.

Kisebb módosítások érintették még a HyperTrasport link, valamint a memóriák felé biztosítható maximális áramerősség határait is. Az előbbinél az érték immáron 2, míg utóbbinál 4 amperre rúg. A DDR3 maximálisan támogatott órajele is nőtt, egészen 1866 MHz-re. Ezzel teoretikusan 29,86 GB/s-os átviteli csúcsérték érhető el kétcsatornás üzemmód esetében.

A Scorpius platform magában foglalja az AMD FX processzora mellett a 990FX chipkészletet, valamint a 6900-as sorozatba tartozó VGA-kat. Ezen komponensek a platform három alappillérét képzik. Most nézzük meg, hogy az ASRock, az ASUS, az MSI, valamint a Sapphire hogyan boldogult a mindehhez szükséges alaplapok tervezésével és gyártásával!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!