UBS 3.1 és Type-C csatlakozó

Kétség nem fér hozzá, hogy az utóbbi évek legsikeresebb adatátviteli szabványa az USB. Nagy-nagy örömünkre, az egyszerűség mellett kifejezetten gyors adatátvitelt is biztosító USB 3.0 a megjelenése óta eltelt, idestova öt évben teljesen meghódította a számítógépeket. Ma már a legolcsóbb alaplapokon és notebookokon is ott mosolyog az 5 Gbps-os elvi csúcssebességre képes, kék belsejű csatlakozó, ami 300 MB/s fölötti valós átviteli tempóra képes, így túlteljesíti minden külső merevlemez vagy pendrive tudását, csak a leggyorsabb SSD-k számára jelenthet szűk keresztmetszetet.

És ha már valaminél tetőzött az adatátviteli szabvány sebessége, akkor bizony váltani kell! Még 2013-ban jelentették be, illetve vált gyártásra késszé a legújabb, USB 3.1-es szabvány, de csak az utóbbi hónapokban kezd elterjedni, jellemzően az elit alaplapokon. Elnevezés kapcsán az USB 3.1-et SuperSpeed+ névvel illetik, illetve USB 3.1 Gen 2-ként is hivatkoznak rá, míg az USB 3.0 többnyire plusz nélkül, SuperSpeed névvel szerepel, de az USB 3.1 Gen 1 is előkerül időnként.

Az új szabvány kétszeres, 10 Gbps-os elvi csúcssebességre képes, ráadásul csökkent a valós adat és az annak célba juttatását segítő kódolás aránya is. Korábban 8 bit adatot 10 bites csomagban küldtek tovább, tehát a teljes nyers átvitel 20%-a nem tartalmazott valós információt. Most viszont a PCI Express 3.0-hoz hasonlóan 128 bites adatrészekből 132 bites csomagok készülnek, tehát a fölösleg immár csak 3%, ezáltal az extra kódolást leválasztva nem kétszeres, hanem körülbelül 2,4-szeres a tényleges adatátviteli gyorsulás.

Csatlakozók terén az alap USB 3.1 aljzat és micro változata is fizikailag kompatibilis az USB 3.0-val, így visszafelé az USB 2.0-val és a szabvány alacsonyabb verzióival, tehát egy USB 2.0 kábellel beköthetőek a 3.1-es (és 3.0-s) eszközök is. Ha minden igaz, a teljes 10 Gbps-os sebesség csak kimondottan USB 3.1 kábellel lesz elérhető, bár felmerült az is, hogy az USB 3.0 szintén jó a dupla tempóhoz.

Ennél viszont sokkal érdekesebb az USB 3.1-hez nem szorosan kapcsolódó, hanem inkább mellette, a jövőbeli lehetőségeket figyelembe véve kifejlesztett USB Type-C csatlakozó. Végre-valahára megoldja azt a bosszantó problémát, amivel megszületése óta küzd az USB, hogy fejjel lefelé nem lehet bedugni, és jó eséllyel véget vet a vezetékek végén lévő különböző USB csatlakozóknak is (A, B, mini, micro stb.). Ráadásul a Type-C meglehetősen kicsi, alig nagyobb a micro USB 2.0-nál, így ráfér a tabletekre, de akár a mobiltelefonokra, sőt okosórákra is.

Balról: micro HDMI, USB Type-C, microSD kártyaolvasó

További előnye, hogy míg az alap USB 3.1 továbbra is csak 5 volton 0,9 ampert tud leadni, addig a Type-C 5 volton 1,5, sőt 3,0 amper leadására is képes, ami 7,5-15 wattot jelent, így telefon gyorstöltéshez jól jöhet. Nem mellesleg támogatja az USB Power Delivery szabványt is, ami 12 és 20 voltos feszültségen akár 60, sőt 100 wattot is leadhat, így a Type-C csatlakozó a jövőben már nem csak telefonok és tabletek, hanem notebookok töltésére is alkalmas lehet.

USB 3.1-es hardverek

Egyelőre elit alaplapokon és néhány csúcs notebookon – például az új Macbookon – látni USB 3.1 csatlakozót, itt-ott a Type-C aljzat is feltűnik. Az ASMedia ASM1142-es vezérlőchipje készült el elsőnek, alaplapoknál ezt szerelik be, és ilyen van a tesztünkben szereplő Logilink bővítőkártyán is.

Két, visszafelé kompatibilis USB 3.1 portja van, az adatot PCI Express 2.0 x4 csatolón keresztül küldi tovább, viszont áramot egy külön SATA tápcsatlakozóról kap. Fizikailag semmiben sem különbözik a hasonló, USB 3.0-s bővítőkártyáktól, picike, és jár hozzá egy félmagas hátsó panel is. Az árába viszont bele van építve az „újdonságadó”, nagyjából 15 000 forintba kerül, míg USB 3.0-sat már harmadennyiért kapni.

Hogy meg tudjuk mérni a sebességét, kellett egy külső tároló, amit rá lehet kötni. Nem meglepő, hogy ilyenje is van a Logilinknek, elég spártai megjelenésű, viszont adnak mellé USB 3.1-es kábelt is. A fekete, fémbetétes, de alapvetően műanyag burkolatot egyszerű retesz tartja, így az adattár beszerelésekor nem kell hosszasan csavarozni. Magát a 2,5 hüvelykes merevlemezt vagy SSD-t sem csavarok rögzítik, egyszerűen csak megszorul a számára kialakított keretben.

A dobozka rövidebbik oldalán nem Type-C, hanem csak egyszerű micro USB 3.1 csatlakozó van, így visszafelé kompatibilis akár a legősibb USB verziókig, de a csúcssebességet is ki tudja használni. Jó vastag, és nagyjából 40 centiméter hosszú vezetéket adtak hozzá, amit viszont nem lehet a dobozkába integrálni. Itt is számíthatunk egy vaskos, háromszoros felárral: a Logilink USB 3.1-es dobozáért közel 14 000 forintot kérnek.

Próba, értékelés

Az USB 3.1 első röptesztjéhez nem építettünk irgalmatlan RAID tömöböt M.2 vagy mSATA SSD-kből, egyszerűen csak fogtuk a ma fellelhető egyik leggyorsabb SSD-t, a Samsung 850 EVO-t 500 GB-os kiszerelésben, és megmértük, mi történik, ha az USB 3.1-es kártyára, és ha az Intel Core i7-5960X-szel hajtott ASUS X99 Pro alaplap USB 3.0 csatlakozójára kötjük.

USB 3.0 - USB 3.1

Az AS SSD szerint szekvenciális írásban az USB 3.1 volt a nyerő 470 MB/s-ot meghaladó sebességgel, itt úgy 10% volt az USB 3.0 lemaradása. Olvasásban és a legtöbb egyéb paraméterben viszont az USB 3.0 bizonyult nyerőnek, valószínűleg az Intel natív USB meghajtója jobb az ASMedia eddigi, USB 3.1-es megoldásánál. Azt is figyelembe kell venni, hogy az USB 3.1 128 bites csomagokkal dolgozik az USB 3.0 8 biteseivel szemben, talán a kis fájlméret nem fekszik neki annyira. Persze, külső USB-s átvitelnél a nagyobb állományok dominálnak.

USB 3.0 – USB 3.1

Hasonló eredményre jutottunk az ATTO Disk benchmark esetében is. Kis fájlokkal az USB 3.0 indított jobban, írásban 256 kB környékén vette át a vezetést az USB 3.1, de olvasásban végig gyorsabbnak bizonyult a szabvány korábbi verziójánál.

USB 3.0 - USB 3.1

Némileg más eredményt hoztak a CrystalDiskMarkkal végzett mérések. Szekvenciális átvitelben ott is írásban volt jobb az USB 3.1, míg olvasásban az USB 3.0 nyert. Viszont most a többi tesztkörben is az újabb verzió bizonyult jobbnak.

Konklúzió

Egyelőre egy dolgot lehet biztosan mondani: hogy jelenleg az USB 3.0 is olyan nagy adatátviteli sávszélességet biztosít, aminek korlátaiba csak a legkomolyabb SSD-k ütköznek bele. Azokat pedig nagyon ritkán szoktuk külső adattárként használni; viszont a merevlemezek, pendrive-ok és memóriakártyák egyszerűbb flash chipjeinek, valamint vezérlőinek kihasználásához bőségesen elegendő az USB 3.0 is.  

Szinte biztos, hogy idővel fejlődni fog az ASMedia USB 3.1 meghajtója és az Intel, illetve az AMD is előáll majd saját, chipkészletbe integrált megoldással. Egyelőre az új USB sikerét inkább a Type-C csatlakozóban látjuk, ami, ha elterjed a mobil készülékeken, valószínűleg a számítógépek világát is meghódítja majd. Pillanatnyilag viszont az USB 3.1-es megoldások még nem nyújtanak értékelhetően többet az USB 3.0-nál, áruk viszont lényegesen magasabb.

rudi

A Logilink USB 3.1 eszközöket a Mobil Digital Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.