Sculpt Ergonomic Keyboard
Sokan úgy tekintenek a perifériákra, köztük a billentyűzetre is, hogy azok fogyóeszközök, és éppen ezért a lehető legolcsóbb megoldást keresik a piacon, néha még akkor is, ha a billentyűk állandó püfölése szerves részét képezi megélhetésüknek. Ugyanakkor az utóbbi években reneszánszukat élik a mechanikus klaviatúrák, és egyre jobban elterjednek a felhasználók körében, hiszen a belépőszinten jelentős árcsökkenést tapasztalhattunk, aminek egyenes következménye, hogy már 12-15 000 forint körül is találni valamilyen egyszerűbb modellt.
A mechanikus kapcsolók nem csak használati komfortot nyújtanak, de a számos típus eltérő karakterisztikája (hangos, néma, taktilis, határozott aktuációs pontja van vagy lineáris úton jár stb.) sokak számára kínál szinte megváltást a gumidómos korszak után; kis túlzással talán, de mindenki megtalálhatja a neki kedvező változatot. Egyre nagyobb a választék, és egyre többen kezdenek odafigyelni arra, hogy milyen billentyűzetet válasszanak, ami igazán örömteli, de ez még nem jelenti azt, hogy test- és kéztartásunkra is gondoltunk; bár megtettük az első lépést előre, de a hosszú évek alatt ízületeink láthatják kárát a temérdek gépelésnek, ha az ergonómiával nem foglalkozunk – sajnos mi magunk is ebbe a kategóriába tartozunk.
Persze a makacs ínhüvelygyulladás rémuralma előtt is érezhetjük a gép előtt töltött, fárasztó nap eredményét elgémberedett tagjainkban, hasogató csuklónkban és vállunkban. Erre a problémára ígér gyógyírt a Microsoft Sculpt Ergonomic Desktop beviteli eszköz szettje, ami ugyan már nem számít újoncnak a piacon, hiszen 2013-ban jelent meg, ám mivel még mindig könnyedén hozzáférhető, és a téma mit sem vesztett aktualitásából, így nem látjuk okát, hogy miért is ne nézhetnénk meg egy kicsit közelebbről.
Egy vezeték nélküli billentyűzetet, egy különálló numerikus padot és egy egeret találunk az ízléses, valamiért az Apple termékek dobozaira hajazó kartonban, ami azt a benyomást kelti, hogy minőségi, finom ketyerével van dolgunk. Az áramvonalas, chiclet dizájnú, "megtört/szigetes" tasztatúra 89 ollós gombot visel magán (a tesztelt modell magyar kiosztással) szétválasztva két klaszterre, de ez valójában csak 88 gomb, mert a szóközt kettéosztották.
Üröm az örömben, hogy sajnos nem mechanikus kapcsolók tanyáznak a lapos, alacsony profilú kupakok alatt, és állapotjelző LED-ek sincsenek, ami némi hiányérzetet kelt bennünk. A gyártó amúgy manta raynek nevezte el az eszközt, és a szélekről induló, középen dombocskává érő lágy ívet megpillantva mi is látjuk a tengeri rájákra emlékeztető vonalvezetést. Ez az ív és két részre osztás kezünket természetesebb pozitúrába kényszeríti, ugyanis az ideális eset az, ha alkarunk 90 fokos szöget zár be felkarunkkal és csuklónk nem törik meg, hanem alkarunk folytatásában, egyenesen tudjuk tartani gépelés közben.
Kényelmünket szolgálja még a párnázott csuklótámasz, valamint maga tény, hogy a numerikus padot fizikailag leválasztották. Ez egyrészről lehetővé teszi, hogy ne terpesszünk annyira karjainkkal, mikor az egeret is használjuk, másrészről helyet szabadít fel, mert szimplán csak arrébb rakjuk, ha éppen nincs rá szükségünk. Jópofa, hogy van rajta egy windowsos kalkulátort indító gomb, s mivel a külön clear is megvan, ténylegesen számológépként viselkedhet a kicsike, csak a műveletek eredménye nem egy saját kijelzőn, hanem monitorunkon jelenik majd meg.
Visszakanyarodva a klaviatúrához: az Fn implementációja elég szokatlan, mert egy kétállású csúszókapcsoló képében van jelen, továbbá az F1-F12 gombok is másféle (nem kifejezetten billentyűzetekre jellemző) kapcsolókat kaptak; akik sokak használják ezeket a billentyűket, nem biztos, hogy díjazni fogják ezt a fajta változatosságot. A soron maradva természetesen a másodlagos funkciókról sem kell lemondanunk: vannak itt médiavezérlők, kezdőlapra ugrás a böngészőben, alkalmazásváltó, keresés, vezérlőpult elérése, asztalok közötti váltás, külön gomb a számológépnek (igen, ezen is van egy), ami csak kell. Itt kerül a képbe az esetleges átprogramozás a driverben, merthogy kivitelezhető a dolog. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a begépelt karaktereken 128 bites AES titkosítást hajt végre a hardver.
A billentyűzet magasságának állítására nincs módunk a szokványos értelemben, tudniillik kihajtható talpacskák nem kerültek rá, csak öt darab gumitappancs van az elcsúszkálást megakadályozandó. Helyette inverz döntésre nyílik lehetőség a grátiszban kapott, mágnesesen rögzülő támasszal, ami különösen akkor jöhet jól, ha mondjuk az asztallap alól kihúzható fiókon tartjuk az apparátust. A vezeték nélküli kapcsolat 2,4 GHz-en valósul meg egy méretesebb vevőegység segítségével, amit az egér bendőjében kialakított tárolóhelyről varázsolhatunk elő.
Ami érdekes (inkább kicsit érthetetlen), hogy míg a billentyűzet két mikroceruza (AAA) elemből nyeri az energiát (melyek az alsó részen figyelő, mágnessel záródó takarólap alatt kaptak helyet), addig az egeret két (AA) ceruzaelem hajtja, a numerikus pad pedig egy lítiumos gombelemből "merít ihletet". Felmerül bennünk a kérdés, hogy miért kellett háromféle energiaforrást alkalmazni, de legalább az első lemerülésig be vagyunk biztosítva, hiszen a szóban forgó (Duracell OEM) elemek a csomag részei.
Microsoft Sculpt Ergonomic Desktop szett* | |
Billentyűzet mérete (h x sz) | 392 x 228 mm |
Numerikus pad mérete | 132 x 92,8 mm |
Dizájn | alacsony profilos chiclet |
Gombok száma | billentyűzeten: 89 numerikus padon: 20 |
Kapcsolók | ollós |
Wireless | igen, 2,4 GHz RF |
USB frissítési ráta | 125 Hz |
Extrák | szigetes elrendezés, inverz dönthetőség egy mágnesesen rögzíthető támasz segítségével, 128 bites AES titkosítás |
Tömeg | billentyűzet: 830 gramm numerikus pad: 104 gramm |
Szotfver | Microsoft Mouse and Keyboard Center |
Gyártó honlapja | www.microsoft.com/hu-hu/ |
Termék honlapja | Microsoft Sculpt Ergonomic Desktop |
Garancia | 3 év |
A szett ára | kb. 33 000 forint |
*A Microsoft Sculpt Ergonomic Mouse paramétereit a következő oldalon részletezzük |
Sculpt Ergonomic Mouse
A hétgombos, 1000 cpi-s Microsoft BlueTrack szenzorral szerelt (tehát komoly gondja van a tükröződő felületekkel), meglehetősen köpcös egeret szigorúan jobbkezeseknek szánták a mérnökök. Hossza 98, szélessége 74, magassága 54 mm, s mikor megfogjuk az eszközt és hüvelykujjunk elterül a neki szánt támaszon, rögtön feltűnik, hogy nem csak a kézfejünket döntöttük meg jobbra (ezáltal érve el egy ízületeket kevésbé terhelő posztúrát), de a csuklónkat is elemeltük az egérpadtól, ezzel sokkal természetesebb kéztartást elérve. Az egyedüli, igazi hátulütő a tömeg: 111 grammjával üresen sem éppen könnyű a Sculpt Ergonomic Mouse, de a kapott elemekkel ez az egészen brutális 157 grammos szintig emelkedik, ami már hellyel-közzel kimeríti a terméskő fogalmát.
A tenyértámasz és az azzal egybefolyó fő gombok fényes, csúszósabb fajta, enyhén tükröződő műanyagból készülnek, míg kétoldalt matt plasztik figyel, hogy ne legyen probléma az emelgetés. Az oldalra is billenthető görgő jól elkülönülő fokozatokkal rendelkezik és halkan jár, klikkjének – csakúgy, mint a bal és jobb kattnak – mély, öblös hangja van.
A kék Windows gomb alapból a Start menüt hozza elő, miközben alatta elhelyezkedő társa a jól megszokott vissza/back funkcióra van felprogramozva. A hasi oldalon a kétállású power kapcsolón kívül egy mágnessel rögzített, szélein körbe csúszótalpakat hordó fedőlap pihen, ami alatt az USB vevőt tároló bemélyedést, továbbá a két (AA) mikroceruza elemet találhatjuk meg, melyekkel 12 hónapos üzemidőt ígér a gyártó.
Microsoft Sculpt Ergonomic Mouse | |
Méret (h x sz x ma) | 98 x 74 x 54 mm |
Szenzor | Microsoft BlueTrack |
Felbontás | 1000 cpi |
Gombok száma | 7 |
Tömeg | üresen 111 gramm, a gyárilag mellékelt elemekkel 157 gramm |
Wireless | igen, 2,4 GHz RF |
USB frissítési ráta | 125 Hz |
Extrák | oldalra is dönthető görgő |
Szoftver | Microsoft Mouse and Keyboard Center |
Gyártó honlapja | www.microsoft.com/hu-hu/ |
Termék honlapja | Microsoft Sculpt Ergonomic Mouse |
Garancia | 3 év |
Ár | külön kb. 15 000 forint |
Tisztában vagyunk vele, hogy a Sculpt Ergonomic Mouse egyáltalán nem játékra termett, de azért az OxyPlot MouseTester perfect controlos és polling rate-es méréseit megejtettük a rend kevéért. Nyilván nem számítottunk semmi jóra, és a kapott grafikonok valóban felértek egy kisesti kabaréval, de ez önmagában nem von le semmit a periféria értékeiből, mert hát egy kereszthornyos csavart sem kávéskanállal szoktunk eltávolítani a furatából.
0,4-0,5 m/s. Ilyennel is nagyon régen találkoztunk már. Teljességgel alkalmatlan bármiféle játékra, ami túlmutat az Aknakeresőn/körökre osztott bármin, de ugye nem is szerepelt a Microsoft céljai közt a gamer közösség meghódítása.
Az USB port frissítési rátája 125 Hz, amit sikerült stabilan hozni – na nem mintha ez egy kifejezett érdem lenne. Az abszolút minimumot tudja, és ennyi. A Paint tesztet is előkotortuk a fiók mélyéről, ám ezúttal a fix cpi-érték miatt a driverben gombra programozható Precision Booster funkció minimumát, középértékét, valamint maximumát csekkoltuk le.
Smoothingot és jittert nem láttunk, de az angle snapping "segítő" kezeit kénytelenek voltunk elfogadni. Az egyes vonalakban látható bizonytalanság inkább a rágcsáló bumfordi alakjának és a mi szerencsétlenkedésünknek köszönhető, mintsem valamiféle szenzoranomáliának; (szubjektíven) nem épp kényelmes az eszköz, és rajzolni sem szeretnénk vele.
Driver
A szoftveres hátországot a Microsoft Mouse and Keyboard Center jelenti, ami 83 MB helyet foglal el háttértárolónkon, és futás közben 71 MB memóriát fogyaszt. A felület határozottan letisztult, bár túlságosan vertikális (sokat kell lefelé görgetni); szerencsésebbnek tartanánk a kicsit horizontálisabb elrendezést, mert az könnyebben áttekinthető lenne.
A billentyűzetnél az F1-F12 másodlagos funkcióival, a CapsLock/Scroll Lock/Num Lockkal, illetve az alapból jobb klikket helyettesítő Application gombbal tudunk variálni. Számos dolgot (például ablakok szélekhez igazítása, keresés, e-mail küldése, zoomolás, új dokumentum létrehozása stb.) beállíthatunk, képeinken látható, hogy pontosan miket. Igény esetén az app-specific settings fülön az egyes beállításokat külön applikációkhoz rendelhetjük, ami hasznos extra.
Az egér vonatkozásában nem lehetséges olyan általános jellemzőkkel játszani, mint az érzékelő felbontása, angle snapping ki- és bekapcsolása, netán az USB port frissítési rátájának megváltoztatása. A basic settingsben a gombokat tudjuk felprogramozni, no meg a görgővel babrálhatunk. Utóbbinál aktiválhatjuk/deaktiválhatjuk a vertikális/horizontális scrollozást, és megadhatjuk a görgetés sebességét is, netán megfordíthatjuk annak irányát (mint az invert mouse, csak most nem a kurzort dirigáljuk repülős stílusban).
A két oldalgombra sok mindent felbindolhatunk, nagyon sok funkció közül válogathatunk (a képeken szerepel az összes), a billentyűkombinációkat is beleértve. Az érdekesebb része a dolognak a Gaming commands alatt található. A Precision Booster hivatott a cpi-váltást emulálni; effektíve egy toggle-t és nyomva tartást egyaránt támogató sniper gomból van szó, csak nem egy adott cpi-t rendelünk hozzá, hanem a fix 1000 cpi egy bizonyos százalékát (10-től 90 százalékig, 1-es léptékben) – a "PB 10/50/90%" erre utal az előző oldalon prezentált paintes ákombákomolásban.
A Gaming Toggle opció lehetővé teszi, hogy játék közben legfeljebb két gombszekvenciát rögzítsünk (szekvenciánként maximum 64 billentyű leütése), ami segíthet mondjuk stratégiai játékokban automatizálni egyes repetitív feladatokat, míg a Quick Turn pont azt csinálja, amit a neve sugall; azonnali 180 fokos fordulást lehet vele kieszközölni FPS-ekben vagy külső nézetes címekben. Természetesen a kurzorkergető frontján is módunkban áll külön programokhoz rendelni beállításainkat.
Mindennapi használat, konklúzió
Mindennapi használat
Lehet egy periféria bármilyen ergonomikus papíron, ha a hétköznapokban nem hozza az elvártakat, de jelen esetben erről szó sincs. A Sculpt Ergonomic Keyboard igényes kivitelű (bár a fényes műanyagot tudnánk mellőzni), nincs gond az összeszerelési minőséggel, és formavilágát nem csak izgalmasnak, de komfortosnak is találtuk. Az ív tényleg egy természetesebb, kényelmesebb pozícióra készteti kezünket (az esetleges inverz döntéssel csak bővül kényelmi lehetőségeink tárháza), bár az kétségtelen, hogy eleinte igencsak furcsa a gépelési élmény, és gyakran lehet melléütni; szükséges egy kis idő, hogy megszokjuk a kettéosztott gomberdőt (szerintünk 1-2 hét már nagyjából elég, de az sincs kizárva, hogy valakinek ennyi sem kell). A kezdeti csetlés-botlás ne rémisszen meg senkit, hamar túl fog lépni rajta!
Be kell valljuk, hogy nagyon nem szeretjük a chiclet dizájnt, bár elismerjük, hogy vannak egészen korrekt implementációi – mint amilyet például egyes üzleti HP noteszgépek vagy éppen tesztünk tárgya kaptak. A méret szempontjából nem teljesen egyforma billentyűk rövid úton, halkan járnak, kellemes a velük történő cikkírás, igaz, nincs taktilis érzet. A hellyel való spórolás védjegye alatt a kurzormozgatókat nem válaszották el határozottan a kurzorvezérlőktől (Ins, Del, Home, End, PgUp, PgDn), de az elosztás logikus. A külön numerikus pad nagyon tetszetős, nincs miért belekötni.
Játszani (nem körökre osztott játékot) nem igazán akarunk majd a klaviatúrával, és most még csak nem is a wireless kapcsolat késése jelenti a legnagyobb akadályt (azért nyilván nem egy Logitech Lightspeed a drága), hanem a 2KRO; egyszerűen nem lehet elég gombot egyidőben lenyomva tartani. Pontosabban lehet, csak a leütések nem lesznek megfelelően regisztrálva. Ez ijesztően hangzik, de nem lenne ezt észszerű komoly negatívumként említeni, mert aki ilyet vesz, annak nem a professzionális esport lebeg lelki szemei előtt, hanem a kényelmes, egészséges(ebb) munkavégzés.
A tasztatúrának van egy olyan típushibája, hogy alkalmanként egyes gombok beragadnak. Na nem fizikailag, csak a gép úgy érzékeli, hogy valamit folyamatosan nyomunk, és olyan is megesett, hogy csak a vevőegység kihúzása, majd újra az USB portba helyezése szolgált megoldásul. Ez azért csak nem járja, így kutakodtunk egy keveset, hátha létezik jobb módszer, és úgy fest, hogy igen: a Windows Device Managerében a Human Interface Devices menüpont alatt keressük meg a Microsoft Hardware USB Keyboardot, majd jobb klikkelve rajta válasszuk ki a Propertiest, és a Power Management tabon szedjük ki a pipát az Allow the computer to turn off this device to save power funkció mellől. Mi így tettünk, és azóta nem találkoztunk a problémával.
Ami még nem tetszett nekünk, az az állapotjelző LED-ek, illetve a háttérvilágítás hiánya, bár jobb esetben az utóbbinak csak vizuális értéke van. A párnázott csuklótámasz szövetes felülete jól esik a kezünknek, de nagyon könnyen bepiszkolódik és a takarítása sem egy egyszerű történet. A képeinken látható helyenkénti kifehéredés már néhány napos használat után jelentkezett, annak ellenére, hogy kiemelten figyeltünk a higiéniára és a különféle ételek/italok távol tartására az asztalunktól. Hiába, ez ilyen.
Az elemek helyett üdvözítőnek találtuk volna az integrált akkumulátort és a kábeles töltés lehetőségét, de semmi sem lehet tökéletes – azt ellenben nem értjük, hogy ha már az egérre oda tudtak biggyeszteni egy power pöcköt a tervezőasztalon, akkor a billentyűzet és a numerikus pad miért nem részesült efféle figyelemben. A mechanikus kapcsolók szintén a tökéletesség irányába mozdítanák el a mérleg nyelvét, ha lennének.
Az egérről már nem tudunk annyira pozitívan nyilatkozni, mert bár a döntött fogás relatíve kényelmesnek bizonyult (amíg nem kezdtük mozgatni), és a kellemes, öblös klikkekkel rendelkező eszköz masszívnak hat, az oldalra is billenthető görgő pedig hasznos extra, a már-már embertelen tömeg nálunk parkolópályára küldte az apparátust. Nem tudunk zöld ágra vergődni azzal, hogy ha már ennyire az ergonómia, a sérült ízületek kímélése és a személyi komfort volt a Microsoft fókuszában, miért kellett az amúgy nem olyan rossz formát belülről vasbetonnal feltölteni; szinte fájdalmat okozott néhány percnyi toládozás is. Azt is észrevettük, hogy ha ösztönösen nyúlunk hozzá, akkor hüvelykujjunkat nem a támaszra helyezzük, hanem az alá, mintegy "félgömbként" fogva a rágcsálót – ha nem így tettünk, az apró, finom mozdulatok igencsak küzdelmessé váltak csuklónk elemelkedett volta és a gyatra tappancsok miatt. Nyilvánvalóan ezek egyéni körülmények, de úgy véltük, hogy említést érdemelnek.
A szenzor játékos szempontból 100 százalékosan kuka (a 125 Hz-es, 2,4 GHz-es vezeték nélküli kapcsolat is rádob egy lapáttal), ám irodázás, netezés közepette rendesen tette a dolgát, kellőképpen precíz volt, nem lehet rá panaszunk (a képmanipulációt kivéve, de ott a forma miatt adódtak nehézségek). A fényes felső burkolat a brosúrákban lehet, hogy jól mutat, de ha az ember használja is az eszközt, inkább csak nyűg.
Konklúzió
A negatívumok ellenére összességében igencsak szimpatikusnak tartjuk a Sculpt Ergonomic Desktopot – pontosabban a Sculpt Ergonomic Keyboardot. Valóban enyhítette a csuklónkra, illetve ujjainkra nehezedő terhelést, és a megszokási fázis után talán még gyorsabban is gépeltünk vele, mint a hagyományos elrendezésű megoldásokkal. Ezen felül szerintünk még ízlésesen is néz ki, feldobja munkaállomásunkat és vonzza a érdeklődő pillantásokat. Persze ez nem feltétlenül szempont a vásárláskor, viszont mindig melegséggel tölt el bennünket, ha valami nem csak funkcionális, de a szemnek is kellemes – persze csak ha a pikk-pakk elszíneződő csuklótámaszon átsiklik a tekintet.
Az egeret nagy tömege miatt nem kedveltük meg, és az elég bosszantó, hogy míg ezt meg tudjuk venni külön (kb. 15 000 forintért), a billentyűzetet nem. Vagyis igen, láttuk így is árlistában, csak az volt a bibi, hogy körülbelül 1000 forintos eltéréssel ugyanannyiba került, mint az egeret is tartalmazó Desktop szett. Itthon legalábbis. A 33 000 forintos ár nem kevés, és sokkal könnyebb szívvel adnánk meg díjunkat, ha egy tízest lefaragnának az árból az egér mellőzésével. Ennek ellenére annyira meggyőzött minket, annyira kényelmesnek bizonyult használata, hogy merjük ajánlani, mert a Sculpt Ergonomic Keyboarddal úgy érezzük – az ilyen-olyan hiányosságokat is figyelembe véve –, hogy a befutóra fogadtunk.
Microsoft Sculpt Ergonomic Desktop (a billentyűzet)
Synthwave