Vágjunk bele..

A számítástechnikában legutoljára az igen tiszteletreméltó elektrocsöves, relés, szobányi masináknál volt akkora jelentősége a tápegységnek, mint napjainban. Az integrált áramköri elemek nevetségesen kicsi fogyasztása azonban a bonyolultsággal párhuzamosan növekedni kezdett, s ezt először csak a hűtőbordák méretének növekedése bizonyította. A kilencvenes évek végén felbukkanó leégett processzorok, kormos alaplapok mind azt mutatták, hogy a korábban minimális költséggel megépített tápegységek alól kezd kicsúszni a talaj.

El kellett telnie persze a megfelelő időnek ahhoz, hogy a sajtó, a szakma és nem utolsósorban a felhasználók tudomást vegyenek arról, a gép konnektorhoz legközelebb eső része bizony lényeges pontja a konfigurációnak. Ez a legnehezebben a vásárlóknak ment, hiszen egy izmos tápegységtől egyáltalában nem fut gyorsabban a Quake, nem bootol gyorsabban a Windows, sőt, még kényelmi funkciója sincs, mint egy jó egérnek, monitornak. Érdemesnek tűnik tehát kockáztatni, vegyünk egy olcsóbb tápot, a maradék pénzből pedig még erősebb procit, lapot, még több memóriát. Egészen addig működik is a dolog, ameddig a kedves vásárló véletlenül bele nem kerül a felhasználói társadalom azon részébe, akinek a szekrényébe fúródott már bele felrobbant tápból kilőtt kondenzátor, akinek vesztek már el létfontosságú adatai, vagy dobhatta ki drága videokártyáját tápegységhiba miatt, ami természetesen nem garanciális probléma. Cikkünkel tehát szeretnénk továbbra is kiállni a hosszútávon is stabil, megbízható PC mellett, amely - akár igen nagy érvágásként 5%-kal lassabb teljesítményt nyújtva - a lehető legkevesebb bosszúságot okoz a felhasználónak. Cikkünkben 26 tápegységet vizsgáltunk meg, azonban mielőtt elkezdjük az értékelést, mindenképpen érdemes néhány szót szólni a tápegységről magáról, az értékelési szempontjainkról, és mérési körülményeinkről.

Mit várunk el egy tápegységtől, miért szükséges nagy táp egy számítógépbe?
- nem kell megijedni, csak az alapokról lesz szó...

Képzeljük el, hogy a vezetékben kicsiny részecskék haladnak. Legyenek ezek elektronok. Az áramerősségnek azt nevezzük, amennyi elektron másodpercenként áthalad a vezetéken, feszültségnek pedig azt nevezzük, amekkora "energiát" egy elektron le tud adni. Egy piciny áramköri elem működéséhez adott mennyiségű elektronra van szükség, amelyek adott energia leadására képesek. Ha sok ilyen áramköri elemet pakolunk egymás mellé, akkor ugyanilyen "erős" elektronokra van szükség, csak többre. Tehát a feszültségigény több áramköri elem egymás mellé pakolásakor nem változik, az áramigény viszont igen. A sok, PC-ben található integrált áramköri elem közül hol egyik működik, hol másik, hol az összes. Tehát azonos feszültség mellett hol több, hol kevesebb áramra van szükség.

Az áramkörök úgy vannak építve, hogy próbálják "elszívni" a tápegységből a nekik szükséges elektronszámot, azaz áramerősséget. A tápegység teljesítményleadása = a leadott feszültség és áramerősség szorzata. Ha tehát a táp adott teljesítményt tud csak leadni, de az áramkörök kierőszakolják a nekik szükséges áramot, akkor sajnos csökken a feszültség, így a PC-nk működésképtelenné válik.

(Rövidebben: a tranzisztorok kinyitásához és egyéb áramköri működésekhez stabil feszültségre van szükség, hiszen a CMOS elemek adott nyitófeszültséget igényelnek, azonban minden egyes kapunak megvan a maga áramigénye, akkor is, ha nanoamper nagyságrendű, mint bizonyos MOS áramköröknél. Tehát az áramerősségigény gyors követésére és a feszültségszint stabil tartására van szükség.)

Mit várunk tehát egy táptól?

• A leadott teljesítmény széles határok közti változása esetén is a megszabott feszültségek (+5V,+3.3V,+12V stb.) biztosítása.
  Ez a táp legfontosabb tulajdonsága. Ha ezt a követelményt kielégíti, akkor nem lehet gond gépünk stabilitásával. Lényeg tehát, hogy hibernáláskor és 3DMark közben is azon a piros vezetéken pontosan +5V legyen, azon a sárga vezetéken pontosan +12, és így tovább.
• Rövidzárvédelem.
  Ha tehát valami probléma adódik gépünk szerelése közben, összeér valami, aminek nem kéne, akkor a leégés helyett kapcsoljon le a tápegység, megelőzve ezzel más alkatrészek károsodását.
• Kényelmi funkciók.
  Hosszú, sok kábel, kikapcsológomb a hátlapon, esetleg állítható fordulatszámú hűtőventilátor, magyar használati utasítás: mind-mind megkönnyítik az életünket. (bár lehet, hogy az életünknek a tápszerelés helyett egy jó erdei túra jobbat tenne ilyen időben...)
• Tanúsítványok.
  Mert hát az is kell, a minőségbiztosítók sokszor jobban értenek a megbízhatósághoz, mint mi... komolyan érdemes ezeket figyelembe venni.
• Fogyasztás.
  A táp ugyanis nem annyit fogyaszt, mint amennyit lead, meglehetősen sok energiát el is fűt. Minél kevesebbet, annál jobb (például annál kevésbé melegszik).

Tesztmódszerek

Hogyan teszteltünk?
- a Fast Automatize FA828 készüléke

A Kelly-Tech jóvoltából jutottunk hozzá ehhez a készülékhez. Külön köszönet Magdó Csabának a szervezésért és Lukács Krisztiánnak gép megismeréséhez nyújtott készséges és kedves segítségéért.

A készülék definíciója: "programmable active load", azaz programozható aktív terhelés. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a készülékre kapcsolva egy ATX tápegységet, azt tetszőlegesen terhelhetjük. A táp mindegyik feszültségéről 0.01 A pontossággal vehetünk fel áramot, igen tág határok között (több 10 A maximális terhelhetőség mellett). Mindeközben 0.01 V pontossággal jelzi a táp csatlakozóin megjelenő feszültségértékeket és teljesítményleadást. Fantasztikus, nem? Ezenkívül még rövidzártesztelésre is képes, na meg sokminden egyébre, amivel nem untatunk titeket.

Elfelejthetjük tehát a "rákapcsoltunk egy bika AMD procit, és még mindig ment" típusú tápteszteket, irány a precizitás, mérnöki (sebészi..) pontossággal kiderül, mennyit tudnak a híres és kevésbé híres tápok, működés és működés közötti különbségek (reméljük mindenki tűzbe jött, mi legalábbis igen..)!

Ő az...

• A feszültségértékek stabilitása

  A tápegységnek 6 fő feszültségkimenete van. +5V, +12V, +3.3V, +5Vsb, -5V, -12V. Ezek közül a lényeg az első három, mivel azok biztosítják a fő működési feltételeket, a CPU, a lap és a perifériák energiaellátását. A másik három a BIOS és egyebek működéséhez szükséges.

  A tápok csatlakozóin megjelenő feszültségek névlegeshez való viszonyát vizsgáltuk, mégpedig különféle leadott teljesítmények mellett: 180W, 230W, 280W, 330W, 385W, 430W (persze ha már nem bírta a táp, akkor nem vizsgáltuk). Ez egyrészt azért fontos, mert nem mindig használjuk ki teljesen a gépünket, másrészt pedig azért, mert így lehet látni az egyik legfontosabb tendenciát: azt, hogy a teljesítményfelvétel növekedésével hogy gyengül el a táp, hogy tér el egyre jobban az előre meghatározott értékektől. Ez egy igen fontos mutató, az ideális táp bármely teljesítményen "ragaszkodik" a névleges értékekhez. Hiába bírja azonban a nagy teljesítményleadást, ha feszültsége ide-oda ingadozik: instabillá válhat tőle a rendszerünk.

  A konkrét feszültségértékeken kívül még közöljük a névlegestől való maximális eltérést (delta_névl) és a leadott feszültségek közötti maximális különbséget (delta_max) (tehát ha egy táp valamilyen teljesítményen 12.06 V-ot ad le, egy másikon pedig 12.36-ot, ott 0.3V ez az érték). Ez azért fontos, mert információt kaphatunk arról, hogy a terhelésváltozást mennyire stabilan tűri a táp. Ezeket azonban csak a táp hivatalos teljesítményhatárán belül vettük figyelembe, nehogy azért tűnjön egy egyébként kiváló táp instabilnak, mert a névleges teljesítményét jóval túlteljesítve bizonytalankodott egy kicsit.

• Rövidzárvédelem

  560 msec hosszú rövidzárat kapcsoltunk a tápegység csatlakozóira, a követelmény az volt, hogy a táp lekapcsoljon, majd újraindításkor hibátlanul működjön. Ahol külön nem jeleztük, ott a tápegység sikeresen vette ezt az akadályt.

• Fogyasztás

  A bemeneti áramerősséget mértük; a készüléknek saját hálózati tápegysége van, amely 220 +/-3V körül tartja az AC feszültséget, a szorzatból lehet következtetni a bemenőteljesítményre ("hozzáértőbbeknek": a tápegységek fázistényezője körülbelül 0.9-0.93 körül alakul).

Mérési körülmények, adott teljesítményhez beállított áramfelvételek

- akiket a részletek nem érdekelnek, nyugodtan ugorják át ezt a részt, méréskor a lényeg a tápegység által leadott teljesítmény, de a korrektség kedvéért mindenképpen fontosnak tartottuk a konkrét beállítások közlését is.

A PC a valóban jelentős és kritikus teljesítményeket +5, +3.3 és +12 V-on veszi fel. Az előbbi kettő az integrált áramköri elemek működéséhez fontos igazán (proci, lap, stb), míg az utóbbi a ventillátorok, motorok (winchester, CD) és egyéb perifériák tápellátásához szükséges. Általában a tápegységek minimális teljesítményt adnak csak le a többi kimeneten, sőt, jellemzően az ezeken leadott teljesítmény nem is növekszik a tápegység maximális teljesítményével (azaz egy 300W-os táp ugyanannyi teljesítményt adhat le -12V-on mint egy 460W-os). Másrészt arra is figyelni kellett, hogy a legtöbb tápnál külön meg van határozva, mekkora teljesítményt adhat le összesen és külön a +5V-on és +3.3V-on, tehát általában nem lehet egy 300W-os táp esetén a +5V-os kapocsról 250W-ot levenni.

Ezen szempontok figyelembevételével a következő áramértékeket állítottuk be az egyes teljesítményértékekhez:

A tápegységek leadott árama a teljesítmények és a feszültségek függvényében

Az ideális tápegység által leadott teljesítmények az összteljesítmények és a feszültség függvényében

A mérőkészülék osztálypontossága +-0.3%.

Talán ennyi bevezetőnek elég is, lássuk tehát a tápokat! Senki ne számítson sok körítésre, hiszen itt tényleg nem nagyon vannak szubjektív szempontok, az eredmények (azaz a tudás) a lényeg. Táblázatokra fel!

AOpen FSP300-60PN és FSP350-60PN

Névleges teljesítmény: 300W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Megjegyzés: igen erős túlmelegedés.

Egyebek

• A táp a túlterhelésvédelem lekapcsolása nélkül képes egy-két pontján úgy felforrósodni, hogy akár a műanyagot is megolvasztja.

AOpen FSP350-60PN

Névleges teljesítmény: 350W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Megjegyzés: igen erős túlmelegedés.

Egyebek

• A táp a túlterhelésvédelem lekapcsolása nélkül képes egy-két pontján úgy felforrósodni, hogy akár a műanyagot is megolvasztja.
• 400W felett erősen zúg

AOpen FSP400-60BNP és Chieftec HPC300

Névleges teljesítmény: 400W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

Chieftec HPC300

Névleges teljesítmény: 300W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• tápkábel
• csavarok
• ár: kb. 9000 Ft nettó

Chieftec HPC360 és HPC420

Névleges teljesítmény: 360W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• tápkábel
• csavarok
• ár: kb. 11000 Ft nettó

Chieftec HPC420

Névleges teljesítmény: 420W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• tápkábel
• csavarok
• ár: kb. 17000 Ft nettó

Codegen 350W és 400W

Névleges teljesítmény: 350W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• tápkábel
• ár: kb. 6000 Ft nettó

Codegen 400W

Névleges teljesítmény: 400W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• tápkábel
• ár: kb. 8000 Ft nettó

Coolink AP350X és AP400X

Névleges teljesítmény: 300W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• magyar nyelvű használati útmutató
• tápkábel
• csavarok
• ár: kb. 6000 Ft nettó

Coolink AP400X

Névleges teljesítmény: 350W

Képek

Kattints és nagyítom!
Megjegyzés: a táp külsőleg megegyezik a 300W-os verzióval

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• magyar nyelvű használati útmutató
• tápkábel
• csavarok
• ár: kb. 8000 Ft nettó

Coolink AP400DX és AP450DX

Névleges teljesítmény: 350W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• magyar nyelvű használati útmutató
• tápkábel
• csavarok
• ár: kb. 12000 Ft nettó

Coolink AP450DX

Névleges teljesítmény: 400W

Képek

Kattints és nagyítom!
Megjegyzés:a táp külsőleg megegyezik a 400DX verzióval.

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• magyar nyelvű használati útmutató
• tápkábel
• csavarok
• ár: kb. 15000 Ft nettó

DTK PTP3007 és Enermax EG301

Névleges teljesítmény: 300W

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• ár: kb. 9000 Ft nettó
• tápkábel

Enermax EG301

Névleges teljesítmény: 300W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• tápkábel
• csavarok
• extra igényes ATX-kábelösszefogás, aranyozott csatlakozók
• ár: kb. 11000 Ft nettó

Enermax EG365AX és EG465AX

Névleges teljesítmény: 353W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• tápkábel
• csavarok
• extra igényes ATX-kábelösszefogás, aranyozott csatlakozók
• ár: kb. 17000 Ft nettó

Enermax EG465AX

Névleges teljesítmény: 460W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• tápkábel
• csavarok
• extra igényes ATX-kábelösszefogás, aranyozott csatlakozók
• ár: kb. 25000 Ft nettó

Enermax EG651 és FSP 300-60BTV

Névleges teljesítmény: 651W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• tápkábel
• csavarok
• extra igényes ATX-kábelösszefogás, aranyozott csatlakozók
• 650W-ot még üzembiztosan leadott
• ár: kb. 35000 Ft nettó

FSP 300-60BTV

Névleges teljesítmény: 300W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• ár: kb. 12000 Ft nettó

FSP 350-60BTP és 400-60PFN

Névleges teljesítmény: 350W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• ár: kb. 17000 Ft nettó

FSP 400-60PFN

Névleges teljesítmény: 400W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• ár: kb. 22000 Ft nettó

FSP 460-60PFN és Macron MTP300

Névleges teljesítmény: 460W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• ár: kb. 32000 Ft nettó

Macron MTP300

Névleges teljesítmény: 300W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

Noname 400W és Seasonic SS300FS

Névleges teljesítmény: 400W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• sikertelen rövidzárteszt (halott táp)

Seasonic SS300FS

Névleges teljesítmény: 300W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• tápkábel
• ár: kb. 12000 Ft nettó

Zalman ZM300A-APF és ZM400A-APF

Névleges teljesítmény: 300W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• tápkábel
• csavarok
• ár: kb. 15000 Ft nettó

Zalman ZM400A-APF

Névleges teljesítmény: 400W

Képek

Kattints és nagyítom!

Külsőségek, felszereltség

Feszültségstabilitás-vizsgálat

Egyebek

• tápkábel
• csavarok
• ár: kb. 24000 Ft nettó

Értékelés

• 15 pontot lehetett szerezni a leadott teljesítménnyel (430W: 15 pont, 385W:10 pont, 330W: 5 pont, ennél kevesebb: 0 pont)
• 15 pontot lehetett szerezni a stabilitással: a táp három fő feszültségértékének a névlegestől való maximális eltérését vettük figyelembe, s vontuk le a 15 pontból. Nem mindenhol követtük ezt a szabályt, például jó pontnak értékeltük a viszonylag lapos "eltérésgörbét".
• 10 pontot lehetett szerezni a végfelhasználó zsebéből kihúzott összeg mennyiségének alacsonyan tartásával.
• 6 pontot lehetett szerezni a felszereltséggel; alapvetően a PFC, kábelezés, fordulatszámszabályzás, kikapcsológomb meglétét és minőségét vettük figyelembe; extrákkal külön pontot lehetett szerezni (például a Coolinkek magyar kézikönyve).

Pontszám szerinti eredmények

Csak a minőség számít...

Eredmények betűsorrendben

Tehát hirdessünk győztest!

A minőség abszolút győztesének tesztünkben az FSP 400-60PFN táp bizonyult, kiváló terhelhetőségével, extrém stabil feszültségértékeivel, jó kivitelével. Bátran ajánljuk azoknak, akik kifizetnek érte 22000 nettó forint körüli árat.

Az árakat is figyelembe véve a Coolink AP-350X verhetetlennek bizonyult, 6000 forint körüli árért 400W-on felüli maximális teljesítményleadást, közepes stabilitást és jó felszereltséget kapunk. Leszámítva az igazán hardcore felhasználókat, a legtöbb gépbe a legjobb választás lehet.

Kimaradtak győzteseink közül az eddig olyannyira favorizált Chieftec és Enermax márkák; no nem mintha ezek rosszak lennének, de a Chieftec áráért sokkal jobb minőséget biztosít számunkra egy FSP táp; az Enermax felszereltségét és igényességét pedig igencsak meg kell fizetni, noha kétség sem fér hozzá, ha korlátlan pénzből válogathatunk, akkor egy 650W csúcsteljesítményű Enermax csoda lehet a végső megoldás (főleg, hogy teszteredményeink a hosszútávú megbízhatóságról közel sem árulnak el mindent). Mindenesetre most a Coolinké és az FSP-é a babér, nekik sikerült bizonyítaniuk: van helye a friss vérnek a tápegységek piacán.

Emvy & Goodman

Az FSP, Zalman és a Seasonic tápok a Pixel jóvoltából jutottak szerkesztőségünkbe. A Coolink, Chieftec és Enermax tápokat a Kelly-Tech-től kaptuk tesztelésre. DTK tápjainkat a DTK Hungary, míg AOpen és Codegen tápjainkat a Sowah szállította. Minden cégnek köszönjük a segítséget!

A teszt nem jöhetett volna létre a Kelly-Tech hathatós segítsége nélkül, nekik külön köszönettel tartozunk (thx, Celtic!).