Bevezető és kicsomagolás

Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy az idei év egyik legjobban várt és leginkább reklámozott, valamint a külföldi megjelenése óta legjobbra értékelt játéka lett a Mass Effect 3. Hozzám hasonlóan bizonyára sokan alig vártátok, hogy végre megjöjjön a futár és saját szemetekkel győződhessetek meg a BioWare legújabb alkotásának minőségéről. Nos, a pillanat elérkezett, péntek óta immár nálunk is kapható a program. Lássuk, beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket.

FIGYELEM! Az ismertető a Mass Effect 3-ról készült azok számára, akik már ismerik az első két részt is! Viszont, miután akadhatnak közöttetek olyanok, akik még nem játszottak az előzményekkel, így előre szólok, hogy számotokra néhol spoileres lehet a leírás! Amennyiben tehát még nem ismered a Mass Effect 1 és 2 játékokat, úgy erre majd figyelj oda! A harmadik részről igyekszek minél kevesebbet elárulni, viszont az előzményekre néhol ki kell térnem.

Bevallom őszintén, hiába vagyok nagy rajongója a Mass Effect szériának, nehezemre esett a döntés, hogy megvásároljam-e a 16K-ba kerülő gyűjtői kiadást, vagy vegyem meg a feleannyiért kínált normál változatot, előrendelői és extra DLC kódok nélkül? Két évvel ezelőtt a Mass Effect 2 CE mindössze 11K-ba került postaköltséggel együtt, így ott egyértelmű volt a választás. Eleinte még azon a véleményen voltam, hogy ME3 ide vagy oda, ennyit nem ér meg pár DLC és egy fémdoboz.

Viszont ahogy kiszivárogtak az információk a Collector's Edition mellé járó DLC tartalmáról, én is meggondoltam magam. Elvégre a From Ashes egy olyan extra tartalom, ami sokkal többet ér, mint a második részhez adott Zaeed DLC. Mindenképp kellett volna BioWare Pontokat is vennem a normál kiadás mellé, így viszont a végösszeg már majdnem ott lenne, mintha megvenném a CE-t és kapnék mellé egy fémdobozt és pár kiegészítőt is.

Számomra a Mass Effect trilógia kétségkívül azon kevés játékok egyike, amelyikkel mind a mai napig legtöbbet játszottam, ezért úgy döntöttem, mégiscsak megveszem a CE változatot. Pénteken kaptam kézhez a dobozt, így telepítést követően egyből tudtam is vele játszani, nem kellett várni annak feloldására. Lássuk tehát, milyen extrákat tartalmaz a potom 16K-ba kerülő Mass Effect 3 N7 Collector's Edition.

A fóliát levéve egy igényesen kidolgozott, jó minőségű kartondobozt találunk, melyben - akárcsak a ME2 CE esetében - a fémdoboz mellé tett külön papírtokba csomagolták a hozzá járó képeskönyvet, képregényt, litográfiát és a felvarrót. Első ránézésre kétségtelenül nem adtak mellé több extrát, mint amit a második részhez kaptunk, majdnem feleennyiért cserében.

A fémtokon Shepard parancsnokot láthatjuk, egyik oldalon a férfi, míg másikon a női karaktert vehetjük szemügyre igényes grafika formájában. A tokot kinyitva folytatódik azon érzés, hogy a lemezek számát és a kézikönyv méretét tekintve is szerényebb kidolgozást kaptunk, mint 2010. februárjában, amikor kinyitottuk a Mass Effect 2 CE dobozát.

Az Electronic Arts egy idő óta környezetvédelmi okokból nem csomagol papír formájú kézikönyvet játékai mellé, hanem online letölthető vagy olvasható változatban teszi elérhetővé. A Mass Effect 3 esetében ráadásul a zenei CD-t is immár digitálisan letölthető formában mellékelték, melyet az Origin rendszerén keresztül tölthetünk le aktiválás után.

Szintén itt találhatjuk a From Ashes című DLC-t is, melynek letöltőkódját mellékelik a gyűjtői kiadáshoz. Magáról a DLC-ről szinte már mindent tudni lehet, viszont figyelembe véve azokat, akik eddig sikeresen elkerülték eme spoilert, itt most én nem írok róla semmit. Legyen elég annyi, hogy egy extra karaktert és annak küldetéseit, valamint a csapattársaink számára extra öltözékeket tartalmaz a csomag.

Most pedig térjünk rá a játék bemutatására, hogy az igényes kiszerelés mellé milyen belső tartalmat sikerült társítaniuk a BioWare és az Electronic Arts munkatársainak.

Telepítés, beállítások és grafika

Ahogyan azt az Electronic Arts által kiadott játékok esetében már megszokhattuk, a Mass Effect harmadik részét szintén Origin alatt kell aktiválni. Telepítést követően a program 11,2 GB helyet foglal el merevlemezünkön (Persze ebben benne van a 620 MB-ot nyomó DLC-k és a zenei CD mérete is).

A grafikai és egyéb beállítások finomhangolását a játék Binaries könyvtárában található MassEffect3Config.exe fájl segítségével állíthatjuk be. Miután a Mass Effect 3 az Epic Unreal Engine 3.0 motorjára épül, ezért viszonylag barátságos gépigénnyel rendelkezik.

Én egy Intel Core i7-920 CPU, AMD Radeon HD 6870 1 GB VGA és 6 GB DDR3 RAM kiépítésű gépen futtattam a játékot, 1920x1200-as felbontás mellett, minden grafikai opciót maximumra állítva. A sebesség nálam folyamatosan 60 FPS volt ezen beállítások mellett, ami csak ritkán, a több karaktert vagy nagyobb terepet tartalmazó pályák betöltését követően esett le néha 55 környékére, de amint minden bekerült a memóriába, a sebesség ismét helyreállt.

Ami már elsőre feltűnt, hogy a Mass Effect 2-höz viszonyítva a harmadik részben sokkal rövidebb idő alatt tölti be a program a pályákat. A grafika hozza az előző rész színvonalát, az árnyékolás talán még részletesebb is lett, bár a karakterek arcán néha furcsa "ráncosodást" idéz elő ennek megvalósítása. Emiatt néha olyan érzésünk támad, mintha a szereplők sokkal öregebbek lennének, mint a második részben voltak.

Habár a Mass Effect tipikusan nem az a játék, aminél a grafika elsőrendű szerepet tölt be, mégis, néhol olyan méretű kontraszt figyelhető meg egyes textúrák minősége között, hogy akaratlanul is szemet szúr. Főleg a szereplők arcának részletessége és az általuk viselt ruhák homályos textúrája közti különbség szúrta a szemem, de harcoknál fedezékbe vonuláskor a közeli objektumokat fedő pixeltenger is zavaró volt néhol (Lásd második kép).

Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy ronda lenne a Mass Effect 3, pusztán azt nem értem, hogy mi értelme volt ilyen részletesen kidolgozni a karakterek fizimiskáját, ha az általuk viselt öltözékhez már nem készítettek nagy felbontású textúrákat? Egy olyan játéknál, ahol a történet fele párbeszédekből és átvezetőkből áll (Melyekben általában közelről mutatják a szereplőket), erre egy picit jobban odafigyelhettek volna.

A legtöbb öltözék egyébként távolról szemlélve nagyon szépen néz ki - pláne ha megvettük a DLC-t és minden társunkra három különfélét adhatunk -, viszont amennyiben közelebbről mutatják őket egy átvezetőnél, az arcuk - főleg a szemük - elképesztő részletessége mellett szinte elhomályosul a ruhák textúrája.

Mindezek ellenére a Mass Effect 3 egyáltalán nem csúnya játék. A legtöbb helyszín nagyon hangulatos és szépen kidolgozott, amikor pedig a hatalmas Reaperek megérkeznek és mozognak a pályák hátterében, akaratlanul is leállunk pár percre megszemlélni a látványt.

Amikor először vág neki az ember a Mass Effect 3 történéseinek, egyből képes magával ragadni annak hangulata, a fentebb említett grafikai hibák pusztán csak esztétikai hiányosságoknak foghatók fel. Azonban miután az átvezetőknél az ember nem a feliratot olvassa, hanem a szereplőket figyeli, így ez nagyon is észrevehető.

Most pedig lássuk a történetet és annak szereplőit. Akik játszottak a Mass Effect első két részével, valamint mentésük is van amit importálni tudnak, ők valószínűleg jó ismerősként látják őket viszont. Azonban aki most vág bele a történetbe, annak pár dolog furcsának tűnhet, ezért mindenkinek ajánlom, hogy mihamarabb pótolja az elmaradást.

Történet és előzmények

Figyelem! Akik nem játszottak még az első két résszel és nem szeretnék megtudni, mi történt eddig a Mass Effect játékok során, azok ugorják át ezt az oldalt!

Mielőtt bármit is írnék a játék történetéről, ismételten felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a Mass Effect egy trilógia, melynek zárófejezetéről esik szó a továbbiakban. Konkrétan ez annyit jelent, hogy aki nem játszott az első két résszel, az nagy valószínűséggel nem fogja elérni a tökéletes befejezést. A Mass Effect 3-nak mintegy 16 különféle végkifejlete van, melyeket meghatároznak az előző részek során véghezvitt cselekedeteink.

Új játék kezdetekor lehetőségünk van importálni a Mass Effect 2 végi mentésünket, ami abban az esetben nagyon fontos, ha nem szeretnénk multizni, viszont a lehető legjobb befejezés elérésére áhítozunk. Szintén nagy jelentősége van annak is, hogy a ME2 mentésében benne vannak-e az első rész eseményei is! Vagyis aki multizás nélkül szeretné elérni a legjobb befejezést, annak mindenképp végig kell játszania az első két részt, majd importálnia a mentéseit a Mass Effect 3-ba.

Amennyiben nem rendelkezünk mentett állással, úgy kénytelenek leszünk kivenni részünket a multi eseményeiből is, ugyanis ha kizárólag csak az egyszemélyes játékra koncentrálunk, akkor egyszerűen nem tudunk összeszedni annyi eredményt, amire szükségünk lesz a tökéletes befejezés eléréséhez. Miután én végigjátszottam mindkét korábbi részt, ezért volt mentésem az előzményekről, így szerencsére nem kellett multiznom.

Személy szerint egyáltalán nem tartom jó ötletnek, hogy a multizást ennyire ránk kényszerítik. Korábban még azt mondták, hogy az egyszemélyes játékot ez nem befolyásolja, pedig igen. Ha már a homoszexuális kapcsolat lehetőségét visszatették a Mass Effect 3-ba azért, hogy a játékos azt csinálhasson, amit akar, akkor erre miért volt szükség? Most vegyük át ismét röviden az előzményeket, azok számára, akik nem játszottak az első két résszel, de szeretnék érteni a történet lényegét anélkül, hogy végig kellene vinniük őket. Akit ez nem érdekel, az lapozzon a következő oldalra.

Shepard parancsnok az Alliance (Szövetség) tagja, aki az első részben az első emberi Spectre (Fantom) lett, miközben az áruló Sarent üldözte, aki éppen a Reaperek (Kaszások) eljövetelét készítette elő azzal, hogy segítette Sovereign (Fejedelem) bejutását a Citadel (Fellegvár) űrállomásra. Shepard számára további akadályt jelentett a Council (Tanács) tagjainak értetlensége is, akik számára a Reaperek nem voltak többek puszta képzelődésnél.

Amikor azután megérkezik Sovereign az irányítása alá vont Geth flotta élén, már későn eszmélnek rá tévedésükre. Szerencsére a Szövetség végig hitt Shepard-ben, így a közben összegyűlt emberi flotta időben érkezik, hogy megakadályozzák a Reaperek eljövetelét és megmentsék a tanács tagjainak életét. Miután sikerült meghiúsítani Saren és Sovereign tervét, hogy megnyissák az átjárót a Reaperek számára, Shepard szomorúan veszi tudomásul, hogy a történtek ellenére a tanács még mindig nem hiszi el hogy közelednek a Reaperek.

A Mass Effect 2 cselekményei ott folytatódnak, ahol az első rész véget ért. Shepard parancsnokot a Geth erők felszámolására küldik, mert még mindig őket tartják első számú ellenségnek. Egyik ilyen bevetés során összefutnak egy titokzatos faj, a Collectorok (Begyűjtők) űrhajójával, akik percek alatt elintézik a Normandiát, mindössze pár mentőkabinnak sikerül időben elhagynia a hajót. Shepard is életét veszti, miközben a pilótát, Jokert igyekszik megmenteni.

Időközben a szövetség legfőbb ellenlábasaként nyilvántartott Cerberus, akiket leginkább az emberi faj érdekének szem előtt tartásáról és az idegenek gyűlöletéről ismernek, szintén Shepard parancsnok véleményét osztja abban, hogy ideje cselekedni és fellépni a Reaperek inváziója ellen. A Collectorok teljes emberi kolóniákat irtanak ki és nagyon úgy tűnik, hogy csakúgy mint annak idején a Getheket, őket is a Reaperek irányítják a háttérből.

Mivel Shepard meghalt, a tanács és a szövetség pedig nem foglalkozik az eltűnt telepesekkel (Mert kívül esnek azok fennhatóságán), így a Cerberus vezetője utasítást ad Shepard testének felkutatására. Hozzák őt vissza az életbe és vegyék rá, hogy szálljon szembe a valódi ellenséggel. Két évbe telik, mire a Cerberus csapata sikeresen végrehajtja a Lazarus Projektet, modern szintetikus implantátumok beültetésével feltámasztják Shepard parancsnokot, aki így egyfajta kibernetikus organizmusként ismét visszatér az élők sorába.

Miután Shepard rájön, hogy a Collectorok valóban a Reaperek irányítása alatt készülnek valamire, elfogadja Illusive Man ajánlatát és elindul csapatot toborozni ellenük. Az előttük álló küldetés végrehajtásához viszont át kell kelniük az Omega-4 relén, ahonnan hajó még nem tért vissza. Viszont sem a szövetség, sem pedig a tanács nem örül annak, hogy két év után a halottnak hitt fantomjuk Cerberus egyenruhába öltözve állít be a Citadellára.

Azonban mivel Shepard annak idején megmentette a "pikkelyes seggüket", ezért hajlandóak visszaadni fantom rangját, azzal a feltétellel, hogy működését kizárólag a Terminus rendszerre korlátozza. Ezzel még nem is volna baj, azonban sok régi barátja és kollégája is elfordul tőle, mivel nem bíznak a Cerberusban és így benne sem. Pár régi ismerőse azonban továbbra is kitart mellette és vele tart az egyszerűen csak "Öngyilkos küldetés" névre keresztelt hadműveletre.

A Cerberus által kijelölt hat segítőtárssal együtt összesen 12 főből áll Shepard különítménye, kiegészülve a Normandia 2 legénységével. Az Omega-4 relén csak a Reaperek által használt azonosítóval lehet biztonságosan átkelni, így Shepard következő célja ennek felkutatása. A kód megszerzése után azonban a Collectorok rajtaütnek a hajójukon és elrabolják annak legénységét, csak Joker menekül meg. Shepard-nek nincs választása, el kell kezdeniük a végső támadást.

A harmadik rész cselekménye az "Öngyilkos küldetés" végkifejletétől függően változik. Legjobban az számít, hogy elpusztítottuk-e a Collectorok bázisát, vagy átadtuk azt a Cerberusnak. Valamint hogy csapattársaink közül hányan maradtak életben. Ugyanis majdnem mindenki támogat majd minket a Mass Effect 3 végén, amikor a végső értékelésnél minden megszerezhető pont számítani fog.

Az újra megújult Normandia

Az eredeti Normandiát elpusztították a Collectorok a Mass Effect 2 elején, ám amikor a Cerberus visszahozta Shepard parancsnokot az élők sorába, új hajót is a rendelkezésére bocsátott, ami megszólalásig hasonlított az előzőre. Így aztán Normandia SR2 lett a neve, melyen az elődjéhez képest egy rakás fejlesztést hajtottak végre annak érdekében, hogy sikerrel vehesse fel a harcot a Collectorok ellen.

A Mass Effect 3 történetének kezdetén Shepard parancsnok éppen felfüggesztését tölti, hiszen az Arrival című ME2 DLC eseményei során megsemmisített egy tömegrelét, hogy megakadályozza a Reaperek eljövetelét. Ám a feletteseit ez nem nyugtatja meg, hiszen a relé felrobbanásakor egy komplett naprendszer pusztult el, melyet több százezer batáriai lakott. Így hát Shepardtól elvették a Normandiát és felfüggesztették.

Azonban miután a Reaperek megérkeznek a Földre és a testület tagjai saját szemükkel győződhetnek meg tévedésükről, Shepard visszakapja hajóját, hogy a Citadellába menjen és segítséget kérjen a tanácstól, valamint a galaxis összes fajától az ellenfél legyőzéséhez. A Normandia időközben ismét a szövetség hajója lett, amíg a parancsnok felfüggesztését töltötte, valóságos harcászati központtá alakították át, melyben egy tanácsterem, valamint a legmodernebb holografikus kommunikációs központ is megtalálható.

A Mass Effect 3 során kiemelt szerep jut a Normandia fedélzetén lévő harcászati központnak, ahol figyelemmel kísérhetjük megszerzett eszközeink (War Assets) fejlődését és gyarapodását. A játék végkifejlete attól függ, hogy hány pontot sikerül itt elérnünk, azaz a főküldetés utolsó szakaszáig mennyi segítséget szereztünk. Amennyiben az itt látható értékek nem érik el a kellő szintet, akkor a végjátékban nagy valószínűséggel nem fogunk diadalt aratni a Reaperek felett.

Aki nem multizik, az a "Readiness rating" értékét nem fogja tudni 50% fölé vinni, tehát minden megszerzett segítség csak fele arányban kerül elszámolásra összesítésnél. Aki pár órát eltölt multiban, az könnyen feltornázhatja ezt 80% környékére, és akkor már biztosan jó eredménye lesz. Egyjátékos módban viszont gyakorlatilag minden kis szegletet fel kell fedeznünk, minden mellékküldetést teljesíteni, valamint az első két részből importált mentéseink segítségével minél több szövetségesre szert tenni, ha reménykedni akarunk egy jó befejezésben.

A Normandia többi rendszerét is kibővítették. Kaptunk többek között egy teljesen felszerelt hangárt, ahol nem csak siklónkat találjuk, hanem különféle irányítópultok segítségével kapcsolatot tarthatunk fenn a galaxis minden kereskedőjével is, közvetlenül innen vásárolva meg a szükséges felszereléseket. Egyetlen hátránya a dolognak, hogy a szállítási költségek miatt némileg többet kell ilyenkor fizetnünk értük.

Spectre (Fantom) státuszunkból adódóan szintén közvetlen elérést kapunk a speciális felszerelésekhez és egyéb juttatásokhoz. Valamint Liara is kisajátítja magának Miranda egykori irodáját, és a Shadow Broker hajójáról átköltözteti annak komplett hálózatát is, aminek segítségével további információkra, jutalmakra és szövetségesekre tehetünk szert (Arról nem is beszélve, hogy végre folytatni tudjuk vele az első részben megkezdett románcunkat is).

Amennyiben úgy akarjuk, Diana Allers személyében még egy riporter is beköltözhet a Normandiára, ahol egy stúdiót rendez be magának és időnként interjúkat kér tőlünk. Ezekben beszámolunk haladásunkról és közben igyekszünk reményt kelteni a rémült lakosság szívében hősi személyünkkel. Persze ennek is megvan a haszna, hiszen a közvetítések révén a távoli kolóniák is csatlakoznak ügyünkhöz, tovább növelve az értékeket.

Kalandjaink során számtalan régi ismerősbe belebotlunk, aki végigjátszotta mindkét részt, valamint megvásárolta azokat a DLC-ket, melyben új csapattársat ismertünk meg, az valószínűleg mindenkivel találkozni fog itt is. Társaink közül páran velünk tartanak a Normandia fedélzetére, de akadnak olyanok is, akikkel csak egy-két küldetés erejéig fogunk együtt küzdeni, utána pusztán támogatásukkal segítenek bennünket.

Sajnálatos módon az is előfordul, hogy egy-két szereplővel csak pár mondatot tudunk váltani, majd ezt követően nem látjuk őket többé. Ám nem kell mindjárt elkeseredni mikor elbúcsúznak tőlünk, hiszen némelyikük később visszatér, és egy sürgős ügyben segítségünket kéri. Arra azonban mindenki készüljön fel, hogy a játék végét nem minden szereplő fogja megérni.

A Mass Effect 3 végigjátszása közben számtalan szomorú dolognak leszünk tanúi, hiszen akárhogy is akarjuk, nem menthetünk meg mindenkit a játék végére. Ennek ellensúlyozása érdekében időnként poénos jeleneteket is láthatunk (Spoiler nélkül csak annyit mondhatok példaként, hogy pár társunk néha kiereszti a gőzt és a pohár fenekére néznek, majd ezt követően másnaposan társalgunk velük, így humoros helyzetbe kerülve).

Kezelőfelület és irányítás

A Mass Effect 3 kezelőfelülete nagyjából megegyezik a korábbi részekével. A főmenüben ismét személyi terminálunkat figyelhetjük meg, ám a Cerberus Network helyett immár a Galaxy at War rendszerét látjuk. Ebben részletezve van a galaxis pillanatnyi helyzete, alatta pedig az elérhető DLC-k információsávja foglal helyet.

A játékon belül minden ugyanúgy működik, mint a Mass Effect 2 esetében, az ESC billentyű lenyomásával jön elő a beállítások, naplók, küldetések, csapatinformációk, szintlépések, valamint a játékállás mentésére és töltésére szolgáló kördiagram. Aki tehát játszott az előző résszel, az mindent elsőre meg fog találni.

A játék HUD képernyője némiképp megváltozott, bár régi Mass Effect játékosnak bizonyosan nem okoz problémát annak kezelése. A bal felső sarokban láthatjuk a gyors gombokat, melyekhez hozzárendelhetjük Shepard vagy valamelyik csapattársának képességeit. Amelyiket használni akarjuk, annak csak le kell nyomnunk az aktiváló billentyűjét, nem kell SHIFT-tel megállítanunk az akciót a parancsok kiadásához.

A fegyverek és hozzájuk való hőtároló betétek mennyiségét bal oldat alul vehetjük szemügyre. Amennyiben elfogy az adott fegyverünkhöz való muníció, át kell váltanunk másik mordályra, amíg új betéteket nem találunk hozzájuk. A Mass Effect 3-ban megváltozott a nehézfegyverek kezelése, ezúttal már nem vihetünk magunkkal egyet belőlük, kizárólag csak az adott pályán használhatjuk fel azokat, ha rájuk akadunk.

A fegyvereket és páncélokat ezúttal már fejleszteni is tudjuk. Kereskedőktől, valamint a pályákon szétszórva szerezhetjük be az egyre fejlettebb felszereléseket, amiket utána használatba is vehetünk. A páncélokat csak a Normandia kapitányi fülkéjében lévő öltözékválasztóban szabhatjuk testre, míg fegyverek esetében a viszonylag sok helyszínen megtalálható munkaasztalokat használhatjuk erre a célra.

A fegyverekhez egyszerre két fejlesztést használhatunk, melyekkel a sebzést, pontosságot, kapacitást, súlyt és egyéb paramétereket tudjuk módosítani. A karakter hátán ábrázolják a használható fegyverek helyeit. Az eltérő képességekkel rendelkező karakterek más és más típusú mordályok kezelésében jeleskednek. Például Liara biotikusként csak a könnyű pisztolyokat használhatja, míg Ashley a géppuskák és mesterlövészpuskák szakértője.

Középen látjuk a fegyverek súlyának mérőjét, aminek a képességek feltöltődési idejére van kihatása. Minél nehezebb mordályt aggatunk a karakterre, annál lassabban töltődnek egyéb képességei. Harcosnál ez nem jelent akkora problémát, ám egy biotikus karakter esetében már nem mindegy, hogy meddig válik kiszolgáltatottá ellenfeleivel szemben.

Ami az irányítást illeti, ott is nagyjából maradt minden a régiben, eltekintve attól, hogy a Mass Effect 3 esetében még tovább kívánták egyszerűsíteni a játékmenetet, így a SPACE billentyűt egyszerre egy tucat különféle akcióhoz is hozzárendelték. Szerintem ez nagyon idegesítő, hiszen így egy gombbal kell futnunk, ugranunk, fedezékbe bújnunk és vetődnünk is. Az aktuális helyszín dönti el, hogy éppen melyik cselekedetet aktiválja a játék, ám ez néha hajlamos keményen összekeveredni.

Nem egyszer előfordult velem, hogy Shepard mindent csinált, csak azt nem, amire én gondoltam hogy csináljon. Fedezékbe bújás helyett bukfencezett, mert egy centiméterrel távolabb álltam a faltól, mint kellett volna. Máskor két fedezék között csak harmadszor sikerült átvetődnöm, mert hol az egyik, hol a másik oldalhoz lapult hozzá. Nem tudom, miért kellett mindent ennyire butítani, maradhattak volna a ME2 rendszerénél.

Harc és szintlépés

A Mass Effect 3 esetében ismét kiemelt szerep jutott a fegyveres harcnak, amint lezajlik a bevezető videó, egyből belecsöppenünk a közepébe. A küzdelem nem bonyolult, megegyezik a második részben látottakkal. Annyi változás van itt, hogy a Shepard életerejét mutató csík ezúttal cikkelyekre van osztva. Amennyiben fedezékbe érés előtt megsérülünk, akkor csak a pajzsunk töltődik vissza teljesen, egészségünknek azokat a cikkelyeit, melyek elfogytak, csak medigél használatával lehet meggyógyítani.

Képességeinket tekintve szintén maradtak az eddig megszokott darabok, azonban itt már mindegyiket többféleképpen is fejleszthetjük. A Mass Effect 2-ben látottakhoz hasonlóan most is lehetőségünk lesz használni csapattársaink képessége közül egyet, azonban ahogy ott, itt is fel kell őket oldanunk. Ehhez általában az adott karakterrel néha el kell beszélgetnünk, esetleg segíteni neki személyes problémája megoldásában.

Amennyiben elég sokat beszélünk velük, egy idő elteltével a képességük elérhetővé válik a Normandia orvosi laborjában, ahol egy konzol segítségével választhatjuk ki, hogy melyiket kívánjuk magunkon aktiválni. Egyszerre csak egyet vehetünk így meg, amint újat vásárolunk, a régit automatikusan fölülírja, és az eddig arra költött pontjainkat újra eloszthatjuk. Szintén itt találunk egy másik konzolt is, ahol bármelyik csapattársunk pontjait tudjuk újraosztani.

Első alkalommal ingyen tudjuk képességeinket lenullázni majd pontjainkat újraosztani, később minden egyes alkalommal egyre többet kell érte fizetnünk. Képességeinknek hat szintje lehet, melyből az első három fejlesztésnél nincs lehetőségünk szakosodni. Ám amikor negyedszer fejlesztjük azt tovább, akkor választhatunk két irány között, melyek eltérő bónuszokkal ruházzák fel őket. Ezek némelyike szintén ismerős lehet korábbról, azonban akkor csak a képesség legutolsó pontjánál választhattunk, itt pedig háromszor is.

A lőszeres képességeknél ez követi a korábban látott dolgokat, például növelhetjük azok sebzését, hatótávját, de választhatjuk azt is, hogy többet tudjuk használni, vagy a csapattársaink is megkaphassák képességünket. Sok variáció van, így érdemes alaposan megfontolni, melyik fejlesztést fogjuk tudni leghatékonyabban kihasználni.

Harcok során kiemelt szerep jut a fedezékek használatának, azonban ezúttal már nem tudunk egy fal mögött kuksolva mindenkit egyesével leszedni, mivel az ellenfelek mesterséges intelligenciáján javítottak a második részhez képest. Bekerítenek, gránátokat dobálnak mellénk, egyszóval ahogy mi igyekszünk őket kikaparni fedezékükből, úgy ők is előszeretettel megteszik ezt (Szerencsére Singularity-t nem használtak, de lehet hogy csak mázlim volt).

A harcokat igyekeztek pörgősebbé tenni, így a siker érdekében bizony gyakran kell a fedezékeket váltogatnunk, vagy éppenséggel a terep adottságait szem előtt tartva harcolni az ellenséggel (Egy zsúfolt szobába behajított gránát például komoly pusztítást tud végezni). Ha nem a legkönnyebb szinten játszunk, akkor figyelni kell ellenfeleink védelmének típusára is, és annak megfelelő taktikát alkalmazni.

A karakterek védelmét különféle színű cellákkal jelzik harcok közben. Lila színnel a biotikus védelem, kék színnel a technológiai pajzs, sárga színnel pedig a fizikai páncél mértékét mutatja a kijelző, ha kijelölünk egy ellenfelet. Ahol piros csík látható, ott a karaktert már nem védi semmi, találat esetén már az életereje fog fogyni.

Akadnak olyan ellenfelek is, akik egyedi módszerrel védekeznek lövéseink ellen. Persze ezekhez éppúgy megvan a megfelelő ellen-technika, így aki ügyesen alkalmazza őket, az viszonylag könnyen elintézheti a komolyabb ellenségeket is (Pár példa: a fedezék mögé bújt ellenfél Singularity segítségével felemelhető a levegőbe, és amíg röpköd, addig lelőhetjük. A pajzsot viselő kezéből pedig Pull használatával kitéphetjük azt, utána már szabadon lepuffanthatjuk őkelmét).

Természetesen a fegyvereinket elláthatjuk a különféle védelmek áttörésére szolgáló fejlesztésekkel, valamint a lőszeres képesség használata is nagyban megnöveli ellenük való sikerességünket. A nagyobb ellenfelek legyűréséhez pedig igénybe kell vennünk csapattársaink segítségét is, így amikor kiválasztjuk, kit viszünk magunkkal, mindig gondoljuk meg előre, milyen képesség jöhet jól az adott pályán.

Küldetések és térképek

A küldetésrendszer is némiképp átalakult a Mass Effect 2-höz képest, és sajnos azt kell mondanom, hogy nem előnyére. Míg ott nagyrészt mi döntöttük el, hogy milyen sorrendben toborozzuk társainkat és hajtjuk végre a mellékküldetéseket, itt már nincs ennyi lehetőségünk. A játék főküldetése annyira lineáris, hogy gyakorlatilag semmiképpen nem tudjuk azt befolyásolni. Nem választhatjuk meg, hogy melyik rendszerbe megyünk először és kiknek kérjük a segítségét, csak oda tudunk menni, ahová a történet szerint mennünk kell.

Gyakorlatilag abból áll az egész játék, hogy megkapjuk a küldetésünket, ami szerint a feladatunk következő célállomása ez vagy az a bolygó, innentől kezdve semmi mással nem tudunk foglalkozni, mert a csillagtérképen csak az éppen aktuális küldetéseink célpontja jelenik meg. Az egyedüli szabadságot az adja, hogy pár rendszerben kutathatunk War Assetek után, mert némelyik megjelenik térképünkön.

A mellékküldetések rendszere szintén hátrányára változott. Ugyanis ezentúl nem úgy kapjuk meg azokat, hogy odamegyünk az NPC-khez és beszédbe elegyedünk velük, majd ismerteti a feladatot (Bár akad néhány ilyen is). Shepard biztosan valami ultramodern halló- és küldetésanalizáló implantátumot kaphatott, amíg fel volt függesztve, ugyanis a mellékfeladatok nagy részét a Citadellán ide-oda járva hallhatjuk meg.

Igen, hallhatjuk. Ugyanis ahogy megyünk az éppen aktuális célunk felé - megjegyzem, még egy normális térkép sincs a játékban, de erről majd később -, szóval ahogy bandukolunk, elhaladunk jó pár NPC mellett, akik éppen telefonálnak vagy egymással beszélgetnek. Egy pár szófoszlányt megértve Shepard egyből új küldetést kap, ami azért furcsa, mert még csak meg sem álltunk, hogy meghallgassuk mondókájukat. Ha egyszer végigmegy az ember a Citadella minden helyszínén anélkül hogy csak egy pillanatra is megállna, sok küldetést szedhet össze így pillanatok alatt.

A küldetések leadása szintén le van egyszerűsítve. A főküldetés kivételével az összes mellékfeladat - kivéve azokat, melyek egykori csapattársainkkal vagy ismerőseinkkel függnek össze - gyakorlatilag csak abból állnak, hogy a célpontul szolgáló karakterek meg vannak jelölve egy élére állított kocka alakú ikonnal. Amikor odamegyünk és rájuk kattintunk, mindössze egy pár mondatot váltunk velük, majd odaadjuk az általuk kért - többnyire szkenneléssel megtalálható - cuccokat, és a küldetésnek vége is.

Aki arra számít, hogy a Mass Effect 2-höz hasonlóan majd itt is minden fontosabb bolygón küldetések tucatjait tudja megoldani, az csalódni fog. Legtöbb helyszínen csak kisebb feladatokat kapunk (Például védjünk meg egy barikádot az özönlő Huskok ellen, egy géppuskaállásból tüzelve rájuk és hasonló), melyek többnyire csak azért vannak a játékban, hogy az átvezetők között némi akciót biztosítsanak számunkra.

Miután nincs többé ásványszkennelés, így a bolygókon található feladatok is kimerülnek olyanokban, melyeket a Normandián és a Citadellán kapunk. Akad pár helyszín - például a képen látható Tuchanka -, ahová többször is visszamehetünk, de a legtöbb bolygó felszínén csak addig tartózkodunk, amíg megcsináljuk az ott lévő főküldetést, utána csak pár üzenetben kapunk értesítést az ott történtekről.

Ami a térképeket illeti, azok gyakorlatilag nincsenek. Illetve a Citadellán és a Normandián van némi sematikus rajz - gyakorlatilag csak ez a két fő helyszín van a játékban -, ahol világoskékkel vannak bejelölve a küldetésekhez kapcsolódó NPC-k és helyszínek. Mindenhol máshol pusztán csak az aktuális célállomásunkat mutatja meg egy ikon, de néhol még ez sincs, ahol magadnak kell megtalálni a kivezető utat.

Jó lett volna, ha legalább a Mass Effect 2 mintájára a SHIFT lenyomása közben egy kis nyíl mutatná, hogy merre kell mennünk. Nem mintha nagyon el lehetne tévedni a lineáris pályákon, csak néhol zavaró, hogy a légvonalban mutatott cél felé haladva zsákutcába kerülünk, mivel kerülőúton juthatunk csak oda.

A Citadellán érdemes végignézni valamennyi szint térképét, amennyiben világoskékkel jelölve van rajta olyan NPC, terminál vagy egyéb hely, ami eddig nem volt, akkor ott küldetésünk van. A naplónkban ugyan be vannak jegyezve feladataink, ám ami a térképen is jelölve van, azt nagy eséllyel be tudjuk fejezni (Megtaláltuk a keresett tárgyat, stb.).

Játékélmény és tapasztalatok

Elérkeztünk ahhoz a részhez, ami leginkább számít egy ekkora terjedelmű trilógia értékelésének szempontjából (Elvégre ne felejtsük el, hogy itt most mindazon cselekedeteinknek kellene eredményre vezetnie, melyeket meghoztunk a korábbi részekben). Nagyon nehéz véleményt írnom a Mass Effect 3-ról, hiszen első végigjátszásra egy minden tekintetben kiemelkedő játékról van szó, aminek nagyon jó a hangulata. Ám akadnak benne súlyos hibák is, amik nem csak hogy kiegyenlítik a mérleg nyelvét, de a végén már az újrajátszás kihagyását is komolyan fontolóra vettem miattuk. Na de kezdjük az elején:

Le merem fogadni, hogy viszonylag kevesen vágtatok bele úgy a Mass Effect 3 eseményeibe, hogy előtte ne játszottatok volna mindkét epizóddal. Aki úgy ül le játszani, hogy nincs tisztában az előző részek tartalmával, vagy nem ismeri a szereplőket, annak gyakorlatilag soha nem is lesz fogalma semmiről, ami itt történik. Márpedig a játékról csak úgy lehet teljes képet alkotni, ha mindhárom részt végigjátszottuk.

Bevallom őszintén, számomra a Mass Effect 1 és 2 olyan játékok, melyeket legalább egy tucatszor végigvittem, és még ma is lenne hozzá kedvem hogy elkezdjem akármelyiket. A BioWare egy olyan univerzumot hozott létre, aminek története egyszerűen lenyűgöző. Amikor elkezdjük az első részt és megismerkedünk későbbi csapattársainkkal, majd együtt felfedezzük a galaxist, mindez egy olyan hatalmas élmény, amit senki nem tud felfogni, aki nem élte át.

Egyszerűen annyira meg lehet szeretni a karaktereket, hogy jómagam is a második részben nem voltam maradéktalanul boldog, amikor kiderült, hogy nem dönthetem én el, kit veszek fel a csapatba, és kit nem. Igaz, ott legalább volt egy fedősztori, miszerint páran azért nem jönnek velünk, mert a Cerberus-szal vagyunk, mások két év alatt egyéb érdekeltségeket szereztek, stb.

Kaptunk viszont helyettük másokat, akikkel ismét egy olyan küldetést kellett megoldanunk, amihez elengedhetetlen volt valamennyiük közelebbi megismerése, személyes küldetésük teljesítése, azaz ismét közel kerültünk hozzájuk. Ráadásul az Öngyilkos küldetést is minden társunk túlélhette, amennyiben komolyan odafigyeltünk és nekik való feladatokat bíztunk rájuk, valamint ügyeltünk csapataink összeállítására.

A Mass Effect 3 során nagyon jó volt látni ismét mindenkit, akivel az elmúlt részek alatt találkoztunk. Ráadásul ezen találkozások alkalmával rendszerint egy kellemes társalgásnak is tanúi lehettünk. Némelyiken nagyon jól szórakoztam (Például amit a képen is látni, amikor Joker megkérdezi Jack-ket: "Hé, Jack, most hogy a hadseregben fogsz szolgálni, viselsz majd rendes egyenruhát is? Vagy csak a rangjelzéseket fogod magadra tetováltatni?").

Pont ezek azok a dolgok, amik személyiséget adnak a karaktereknek. És akkor mutatkozik meg igazán hogy ki mennyire ismerte a karaktereket, amikor kapunk egy üzenetet tőlük, vagy hallunk egy NPC-t róluk beszélni SPOILER: (Nem is tudjátok, milyen szomorú lettem, amikor a Citadellán sétálva egy NPC arról beszélt, hogy egy Cerberus orgyilkos lelőtte Kelly Chambers-t. Nem sokkal azelőtt még beszélgettünk, visszaadta a halaimat, de nem jött a Normandiára, mert a Collector bázison történt események nagyon megviselték). Spoiler vége.

Aki nem játszott a ME1-el és 2-vel, az valószínűleg nem fogja ezt fel.

Az első végigjátszás során pont az ilyen visszautalások, valamint a régi társakkal és ismerősökkel történt újbóli találkozás miatt, ahogyan a korábban átélt események hatására szembeszegülnek akár népük akaratával is és velünk harcolnak a Reaperek ellen, ezek adják meg azt a hangulatot, amit a korábbi részek során átéltem. Ezen a téren csillagos ötöst érdemel a Mass Effect 3.

A játékmenetet tekintve összességében nem lehet okunk panaszra, mert bár akadnak benne kisebb-nagyobb hiányosságok (Például a SPACE billentyű mindenes szerepe), azért egy viszonylag jól kezelhető programmal állunk szemben. Lehet hogy csak én voltam szerencsés e tekintetben, de egy végigjátszás után nem találkoztam még olyan buggal, mint ami a ME2-ben volt, hogy Shepard felragadt egy magasabb objektum tetejére és nem tudott onnan lejönni.

A fegyverek és ruhák fejlesztgetése szintén jó ötlet, bár személy szerint inkább vettem magamnak komplett páncélokat, minthogy cserélgessem a megszerzett darabokat. Viszont a mordályokból célszerű megvenni a lehető legjobb változatot is, mert a ráaggatható kütyük önmagukban nem sokat érnek. Aki biotikus vagy technológiai képességet használ, az pedig figyeljen a fegyverek súlyára, vannak fejlesztések, melyekkel ezek lecsökkenthetők, érdemes megvenni őket.

Ami nem tetszett a Mass Effect 3-mal kapcsolatban, az a vége. Konkrétan az utolsó 15 perces záróanimáció, melyben a BioWare sikeresen hazavágja az egész trilógia során eddig elért eredményeink értelmét. Én hozzávetőlegesen 80 órát töltöttem el annak a mentésnek a létrehozásával, amit ide importáltam. A Mass Effect sorozat legjobb része eddig az volt, hogy a döntéseink nyomán kialakult egy világ, melynek szereplőit, helyszíneit és egyéb tulajdonságát mostanra megszerettük. Erre itt egy olyan befejezést kaptunk, ami mindennek ellentmond, amit az eddigi 80 óra során átéltem.

SPOILER! A harmadik részt úgy harangozták be, hogy ennek végén minden kérdésünkre választ kapunk, valamint hogy a 16 különféle befejezés a mi döntéseink nyomán válik elérhetővé. Ez kérem szépen egy rakás hazugság. Az eddig meghozott döntéseinknek az égvilágon semmi köze nincs az utolsó negyedóra eseményeihez. Ha nem importálunk mentést, akkor is ezt a végkifejletet kapjuk, ami elfogadhatatlan. Egészen odáig minden a legnagyobb rendben van, az embert épp kezdi átjárni a magasztos önfeláldozás érzése, mert hát őszintén, ki nem áldozná fel boldogan az életét, ha ezzel megmentheti azt, akit szeret, sőt, az egész galaxist is? Amint viszont elkezdődik a záró animáció - melynek során még csak beleszólásunk sincs a dolgokba - az eddigi munkánk percek alatt kárba vész.

Hiába mentettük meg akit csak lehetett, hiába igyekeztünk a legnagyobb flottát idevezényelni, a végén pusztán egyetlen döntésünk van: a három lehetséges megoldás közül melyiket akarjuk - melyek között persze nem szerepel az, hogy csak a Reaperek pusztuljanak el, senki más. Kész. Ennyi. Nem választhatunk mást. És ami a legrosszabb: nem látjuk meg, mi fog történni ezután! Gondoljuk csak el: ott az egész galaxis hadserege, a relék felrobbantak, hogy mennek vissza? Mellesleg az Arrival DLC-ben egy egész naprendszert megsemmisített a relé felrobbanása, ott akkor azt mondták, hogy ez elkerülhetetlen. Amennyiben ez tényleg így van, akkor Shepard ezzel több életet oltott ki, mint a Reaperek együttvéve. Spoiler vége.

Egyszóval az egésznek nincs semmi értelme. Én úgy éreztem, mintha valami komoly rész hiányozna a játék végéről, pont az, amiben megtudhatjuk hogy miért is alakult minden úgy, ahogy. Személyes véleményem az, hogy akárcsak a szintén sok vitát kiváltott From Ashes esetében, innen is kivágtak egy részt, amit később DLC formájában fognak majd kiadni. Amennyiben igazam lesz, és ezért pénzt is fognak kérni, abban az esetben a Mass Effect 3 volt az utolsó BioWare játék, amit megvettem.

A Mass Effect 3 ismét bizonyíték a Dragon Age II után, hogy a játékosok az előző részek kiválóságára alapozva megvásárolják a programot, majd utána pofára esnek annak végigjátszása közben, hogy egyáltalán nem azt kapják, amire számítottak. De, ahogy Csülök is fogalmazott az Elátkozott Partban: "Egy tisztességes embert csak kétszer lehet becsapni." Harmadszorra már tuti nem dőlök be a BioWare nevének.

Vélemény és értékelés

Elérkezett a végső konklúzió ideje, azaz hogy kiderüljön: érdemes-e megvásárolni a Mass Effect 3-at? Személyes élményeim alapján én azt mondom, hogy amennyiben játszottál az első két résszel és tetszettek, abban az esetben ne hagyd ki ezt sem, hiszen egészen a játék utolsó negyedórájáig hozza azt a színvonalat, amit azok képviseltek. Az első végigjátszás garantált izgalmakat tartogat mindenki számára, akár van mentése az előző részekből, akár nincs. De a teljes élményhez mindenképp ajánlott importálni azokat.

Amennyiben még csak most szeretnél megismerkedni a Mass Effect univerzumával, akkor ne ezzel a résszel kezdd el. Hacsak nem a multi miatt érdekel a játék, hiszen az az egyetlen része, ami eddig nem volt benne az első kettőben. Abban az esetben egy próbát megér, bár én nem multizok, így nem tudom, felér-e a többi hasonló játék színvonalához. Viszont amennyiben egyjátékos élményekre vágysz és tetszik a Mass Effect világa, mindenképp az első két résszel kezdd a kalandokat. Nem sok értelme van egyedül a harmadik részt végigjátszani.

A Mass Effect 3 egy nagyon jó játék lehetett volna, amennyiben a készítők megtartják mindazon ígéreteiket, melyeket még a fejlesztés kezdetén tettek. A történetnek eleve másként kellene alakulnia, ha a játékos importálja mentéseit, vagy új karaktert indít. Ráadásul a párbeszédeknek sincs sok értelme, hiszen azon kívül hogy gyűjtjük a Paragon/Renegade pontokat, mást nem befolyásolnak. Néhol pedig nem is tudsz dönteni, mert egyszerűen nincs választási lehetőséged, muszáj a felkínáltat elfogadnod.

Valódi, többféle tartalmú és végkimenetelű befejezés kellett volna, melyben megtudjuk mi lett mindazok sorsa, akik életben maradtak. Egy olyan végkimenetel, melyben opcióként szerepelt volna minden olyan lehetőség, ami annak idején a Mass Effect 2-ben is volt, amikor valóban rajtunk múlt, hány társunkat hozzuk vissza a Collector bázisról. Az egész játékon érződik az összecsapottság, mintha a készítőknek már nem esett volna jól rendesen elkészíteniük a trilógia végét, gondolták, majd kiadnak hozzá pár DLC-t és kész.