Noctis a Temuról
A Lost Soul Aside legalább egy szempontból az idei év egyik legkülönlegesebb megjelenése, amelynek fejlesztése mögött szinte már legendás történet áll. A munkát eredetileg egyetlen kínai programozó-grafikus, Yang Bing kezdte el közel tíz évvel ezelőtt, pusztán kísérleti céllal, amikor az Unreal Engine 4 lehetőségeivel ismerkedett. A projektből azonban jóval több lett, mint hobbi: a 2016-ban közzétett első, meghökkentően látványos játékmenet-videó olyan visszhangot váltott ki nemzetközi szinten is, hogy a Sony is felfigyelt rá, és az általuk finanszírozott China Hero Project támogatásával idővel egy teljes, 40-fős fejlesztőcsapat állhatott a Lost Soul Aside befejezése, teljes játékká kerekítése mögé. Ez az út már önmagában is különleges, hiszen ritka, hogy egy apró magánkezdeményezésből ilyen nagyszabású, nemzetközileg is figyelemfelkeltő produkció születik, és még inkább, hogy azt az egyik platformgyártó karolja fel.
Akármennyi idő is van azonban a játékban, az meglehetősen hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a narratíva egyedivé tétele mindig háttérben volt a játékmenet és a látvány csiszolása mögött. A történet középpontjában egy bizonyos Kaser nevű harcos áll, aki húgával, Louisával osztja meg mindennapjait, miután szüleik életét követelte a környező tartományok kegyetlen háborúja. A testvérpár később eredeti (?) módon egy ellenálló mozgalomhoz csatlakozik, amely a Birodalom zsarnoksága ellen küzd. Egy fesztivál idején, amelyet a császár dicsőítésére rendeznek, a lázadók merész akcióra készülnek, ám a helyzet váratlan fordulatot vesz: a Voidrax nevű idegen faj ront a fővárosra, és elszívja a lakosok lelkét – köztük Louisáét is. A káoszban Kaser a város alatt rejtőző laboratóriumba zuhan, ahol elméje egy ősi, sárkányszerű entitással, Lord Arenával fonódik össze. Az így nyert erő révén különleges képességekre tesz szert, és elindul, hogy visszaszerezze húga lelkét. Útja során dimenziók között vándorolva kell szembenéznie a Voidrax romlott energiájától megfertőzött lényekkel, miközben lélekkristály-töredékeket gyűjt, amelyek az egyetlen esélyt jelenthetik Louisa megmentésére.
A felvezetés papíron talán izgalmasnak tűnik, de sajnos a történet a gyakorlatban sokkal kevésbé működik. Az események sablonos fordulatokból épülnek fel, a karakterek sekélyesek, és mindenből hiányzik az a plusz, ami valóban megragadná a játékost. Mindezt tetézi, hogy az angol szinkron kifejezetten gyenge, sőt, helyenként olyan érzést kelt, mintha a szinkronszínészeket az utcáról szedték volna össze. A párbeszédek nemcsak érdektelenek, hanem gyakran kínosak és bugyuták, amelyek nem erősítik, hanem inkább gyengítik a történetvezetést. Az audióváltások is darabosak: a harcok kezdete és vége között nincs természetes átmenet, hanem hirtelen, szinte robbanásszerű váltások történnek, ami rendkívül zavaró. A játékmenet során más gyerekbetegségek is előjönnek. A láthatatlan falak folyamatosan megtörik a felfedezés illúzióját, a platform-szakaszok esetlenek és sokszor inkább idegesítőek, mint szórakoztatók. Az interakciók megoldása pedig meglepően ügyetlen: beszélgetéseket és ládanyitásokat nem egy külön gombbal, hanem az egyik támadással aktiválhatunk. Ez rendszerint oda vezet, hogy a játékos előbb hadonászik egyet a levegőben, mielőtt ténylegesen sikerül kommunikálni vagy lootolni.
Mindezek mellett ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a Lost Soul Aside nem minden tekintetben hagy rossz szájízt maga után. Vizuálisan még ma is kifejezetten erős produkcióról van szó, főleg néhány helyszín kialakítása olyan, ami elismerő biccentésre készteti még a legszőrösebb szívű játékost is. A teljesítmény azonban nem mindig képes felzárkózni a látvány mögé: PlayStation 5-ön teljesítménymódban többnyire stabilan fut a játék, legfeljebb apróbb akadozások zavarhatják a folyamatosságot, ám ha valaki a grafikai módot választja, a framerate olyan mértékben zuhan be, hogy az gyakorlatilag élvezhetetlenné teszi a kalandot. PC-n még kedvezőtlenebb a helyzet: a beszámolók szerint számos játékost érint fagyás, akadozás és input-késés. Bár a fejlesztők folyamatosan dolgoznak javítócsomagokon, a rajt ennek ellenére korántsem volt zökkenőmentes.
A harcrendszer kétségkívül a Lost Soul Aside legerősebb pillére. A csaták lendületesek, látványosak, és bőséges mozgásteret kínálnak a játékosnak a kombók és a különféle képességek használatával. A fegyverarzenál folyamatos bővülése folyamatosan fenntartja az érdeklődést, ráadásul a négy fegyvertípus között egyetlen mozdulattal lehet váltani, ami nagy szabadságot biztosít a harc közbeni taktikázásban. A fegyverekre szerelhető kiegészítők funkcionálisan hasznosak, esztétikailag azonban sokszor rontják az összképet, hiszen a szépen megtervezett modelleket gyakran elcsúfítják a rájuk aggatott extrák. Mindehhez társulnak képességfák is, ahol az új kombók mellett Kaser alapvető statisztikáit is fejleszthetjük, így a karakter fokozatosan egyre erősebbé válik. A játékban különféle kihívások is helyet kaptak, amelyek teljesítéséért jutalmak járnak, valamint néhány puzzle elem is bekerült, ám ezek annyira egyszerűek, hogy szinte lehetetlen elrontani őket.
A Lost Soul Aside tehát egyszerre ambiciózus és ellentmondásos alkotás. Látványban és harcrendszerében képes felérni a nagyobb produkciók szintjére, ugyanakkor a történet, a szinkron és a technikai problémák rendre visszahúzzák. Mégis figyelemre méltó, hogy az egész projekt egyetlen ember ötleteként indult, majd ebből nőtt ki egy nemzetközi figyelmet kiváltó, nagy költségvetésű akció-RPG. Ez önmagában is tiszteletet parancsol, és jól mutatja a kínai játékipar rohamos fejlődését, valamint azt, hogy egy elszánt fejlesztő víziója milyen messzire juthat. Mindez azonban sajnos nem változtat azon, hogy a végeredményt nehéz jó szívvel ajánlani, mert úgy tűnik, hogy az óriási terveket a készítők nem voltak képesek valóra váltani. A Lost Soul Aside leginkább azok számára lehet vonzó, akiknek nem számít a történet vagy a karakterek kidolgozottsága, és kizárólag a látványos, intenzív küzdelmek miatt keresnek új élményt – de mondjuk egy Devil May Cry stílusosságával és mélységével így sem tudja felvenni a versenyt.
A Lost Soul Aside PC-re, valamint PlayStation 5-re jelent meg.
A tesztjátékot a kiadó Sony biztosította.
Összefoglalás:
A Lost Soul Aside kétségtelenül látványos és ambiciózus próbálkozás, ám a végeredmény sok szempontból nem tudta beváltani az évek során felhalmozott elvárásokat. A történet sablonos, a párbeszédek gyengék, az angol szinkron pedig kifejezetten zavaró, ami folyamatosan rontja az összképet. Bár a grafika impozáns és a harcrendszer valóban élvezetes, ezek önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy megmentsék a játékot a felemásságtól.
A Lost Soul Aside legfőbb pozitívumai:
- Még ma is igen látványos;
- szórakoztató és taktikus harcrendszer.
A Lost Soul Aside legfőbb negatívumai:
- Fapados megoldások „tarkítják”;
- borzalmasan megírt karakterek és történet;
- egyelőre igen komoly teljesítményproblémák.
Balga Bence



