WebOS?

2012 őszén láttak napvilágot az első olyan hírek, amelyek arról szóltak, hogy az LG a lassan elavulttá váló NetCast okostévérendszer totális lecserélésén gondolkodik, ehhez pedig az akkoriban a HP által birtokolt és nyílt forráskódúvá tett webOS operációs rendszert nézték ki maguknak. Ez a terv annak idején komoly felhördülést keltett, hiszen a platformot elsősorban mobil eszközökhöz szánták, tévék szóba sem kerültek.

Az LG döntéshozói azonban kitartottak elhatározásuk mellett, és idővel meg is vásárolták a HP-tól az operációs rendszert, aminek következtében a cég megkapott mindent: a kódokat, a fejlesztőket, a webOS internetes oldalait, illetve persze magát a nevet is. Az első webOS-alapú LG televíziók idén tavasszal kerültek a boltokba, és már Magyarországon is kaphatóak néhány hónapja. Egy ideje már nyaggattuk a vállalat hazai kirendeltségét, hogy kipróbálhassunk végre az új rendszert, de a kereslet olyan nagy ezek iránt a tévék iránt, hogy erre egyszerűen eddig nem volt lehetőség. Csak arra nyílt mód, hogy ellátogassunk az LG főhadiszállásra, és ott vegyük közelről szemügyre az új, forradalminak szánt rendszert az 47LB670V típusjelzésű televízió segítségével.

Sajátosságok

A koncepció nem változott: továbbra is olyan komplex rendszerben gondolkodtak a fejlesztők, amelyen keresztül a készülék összes funkciója, szolgáltatása és paramétere elérhető. A cég munkatársaitól kapott információk alapján kiemelt figyelmet fordítottak az esztétikus kialakítás mellett a felhasználóbarát, stabil és gyors kezelésre. Ezt mondjuk eddig minden gyártó, minden esetben elmondta, ha saját okostévérendszere került szóba, így nagy meglepetést nem okozott az LG azzal, hogy ezen célok elérését jelölte meg elsődleges prioritásként.

A bekapcsolást követően azonnal szembeötlő, hogy a korábbi megoldásoktól eltérően hiányzik a teljes képernyőt kitöltő grafikus kezelőfelület. A kijelző egyes részein bukkannak fel a különféle alkalmazások, szolgáltatások elérését biztosító "linkek", de minden esetben úgy, hogy közben a néző folyamatosan nyomon követhesse az éppen futó tévéadást, filmet, láthassa a futtatott applikációt vagy a betöltött internetes oldalt. A legtöbb esetben ráadásul többé-kevésbé átlátszó felületekkel operáló grafikai megoldásokat alkalmaztak, ami szintén ezt a hatást erősíti fel.

Ezzel egyébként a cég nyilván még jobban ki akarja hangsúlyozni az új rendszer egyik kulcsszavát, a multitaskingot. A webOS-alapú tévéken ugyanis az alkalmazások, menüpontok kezelése teljesen úgy történik, mint mondjuk egy androidos mobil eszköz esetében. Tehát a felhasználó egyszerre többet is megnyithat, és ha váltogat köztük, akkor az elért tartalmak, az elindított appok, a kiválasztott almenük, beállítások nem tűnnek el örökre. Egy gombnyomással előhívható az aktív ablakok sora (pont mint az Androidnál), és az ezek közti választáshoz csak pusztán újabb gombnyomásra van szükség. Tapasztalataink egyébként azt mutatták, hogy csak körülbelül tucatnyi épp futó alkalmazás lassítja le észrevehető mértékben az elektronikát, tehát szó sincs arról, hogy csak elméletben működik a multitask, mint egyes más gyártók készülékeinél, hanem megállta a helyét ez a funkció a gyakorlati használat során.

A személyre szabhatóság lehetősége már néhány évvel ezelőtt megjelent a vállalat televízióiban, így elég meglepő lett volna, ha innen kimarad. A felhasználónak egészen pontosan arra nyílik lehetősége, hogy a Home gomb megnyomásával előcsalható főképernyő alján megjelenő, applikációkat és funkciókat tartalmazó színes kártyák sorrendjét megváltoztassa, azok közé betegyen néhányat, vagy épp ellenkezőleg, likvidáljon párat.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!