LG 42LM620S: 3D Smart tévé megfizethető áron

Médialejátszó

Óriási baki lett volna, ha a modell nem lenne képes a rá eljuttatott különféle médiaállományok lejátszására. Ez történhet USB porton keresztül merevlemez vagy pendrive segítségével. Mivel a tévé támogatj a DLNA szabványt, fogadhat képeket, zenéket és videókat más, kompatibilis termékekről is, például tabletről vagy notebookról vezeték nélküli kapcsolat segítségével.

A grafikus kezelőfelületet nem bonyolították túl. Az alkalmazott tipográfiai elemek a Microsoft alkalmazásait idézik, úgyhogy aki már látott közelről Windowst, annak semmi gondot nem okozhat a kezelés. Némi kényelmetlenséget csak az jelenthet, hogy az ikonos nézeten nem lehet változtatni, így a fájlok neve olykor nem fér ki. A könyvtárak és fájlok között a nyilakkal lehet ugrabugrálni, az esetleges speciális lehetőségekről az alsó információs sáv tájékoztat.

Videók

A filmek kezelése rendkívül egyszerű, hiszen egyrészt ott vannak a távirányítón az ezer éve megszokott funkciógombok, másrészt a kurzor megnyomásával előcsalható egy virtuális navigációs felület, ahol egyetlen gombnyomással oda ugorhat a felhasználó, ahova csak akar. Viszont ezzel le is zárult a lehetőségek tárháza, tehát nincs automatikus fejezetekre osztás, és számokkal sem lehet beírni, melyik másodperctől folytatódjon a film. A külső feliratok kezelésére képes, amennyiben azok neve megegyezik a forrásfájléval. A betűk mérete, színe, sőt a pozíciója is módosítható, így a szöveg olvasásával nem akadhatnak gondok.

A formátumtámogatást tekintve már nem ilyen rózsás a helyzet. Tesztcsomagunk bevetése után kiderült, hogy némiképp fura módon az M2TS fájlt nem ismerte fel a tévébe épített lejátszó, a TS lejátszása pedig megfektette, hiszen folyamatos kép helyett elmosódott téglalapok uralták a képernyőt. Emellett a várakozásnak megfelelően a Killa_sample is megoldhatatlan feladat elé állította. Ugyanakkor az is igaz, hogy a többit simán vitte, tehát még a nagyfelbontáső MKV, XviD és QuickTime fájlokkal is boldogult. A kép nem akadozott, a hang is rendben volt, valamint zavaró zajosodás sem jelentkezett, még a világos és sötét tartalmak gyors váltakozásánál sem. A különféle kép- és hangbeállítások közvetlenül elérhetőek egy oldalt felbukkanó ablakban, így nem zavarják a filmezést.

Digitális fotóalbum és zenedoboz

Sajnos lejátszási lista a fényképek esetén nem állítható össze, így azt előzetesen kell megtenni egy számítógépen, viszont a diavetítés funkciónál a képváltás sebessége állítható, lehet zenét pakolni a fotók alá, és az ezek közti átmenet is feldobható néhány effekttel. Az egyes képbállítások rögtön elérhetőek akár fotók nézegetése közben is, így nincs szükség arra, hogy a főmenüben keresgessük a szükséges funkciókat vagy a módosítani kívánt paramétereket. A képek eredeti méretét és arányát megtartja, de ez azért ma már alapelvárás, mint ahogyan az is az lenne talán, hogy a JPG kiterjesztésű képeken kívül mással is boldoguljon. Ám itt nem váltak be számításaink, hiszen se TIFF, se PNG, se BMP fájlok megjelenítése nem jöhet szóba, hogy a GIF-ekről már ne is beszéljünk.


A formátumtámogatás a zeneszámok esetében sem e tévé errőssége: az MP3 és a WMA állományokon kívül egyetlen másik szabvány lejátszását sem támogatja, pedig a gyártó idei felsőbb kategóriás modelljei és asztali Blu-ray lejátszói már képesek például a veszteségmentesen tömörített FLAC fájlok megszólaltatására. Az ID3 tagek kezelése megoldott, viszont a tavalyi LG tévékből ismerős, internetes adatbázist használó, zenefelismerő Gracenote nevű alkalmazást itt nem sikerült beizzítani.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • LG

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés