Teljesítmény

A notebookokban megszokott, 15 wattos TDP fogyasztási értékű, hatodik generációs, tehát Skylake-alapú Intel Core i processzorok kerülnek a ThinkPad Yoga 260-ba. A kínálat bőséges, van szerényebb Core i3 és vPro platformos i5, illetve i7 is. Sajnos a DDR4 memóriát viszont csak egy foglalat várja, így az IGP teljesítményének jelentős részének búcsút kell intenünk. Az adattár a vaskosabb X260-nal ellentétben csak M.2 foglalatos lehet, 2,5 hüvelykes nem, tehát 128-512 GB-os SSD-k jöhetnek számításba. Az alap kijelző 1366x768 pixeles, ami 12,5 hüvelyken azért még elmegy, mi viszont a Full HD-s verziót kaptuk. Mindkét panel IPS technológiás, matt felületű és érintésérzékeny.

Az ac-s Wi-Fi és Gigabit Ethernet modult az Intel szállítja, a belső akku négycellás, 44 wattórás, ami az 1,3 kilogrammos tömeget figyelembe véve korrekt méret. A laptop fenéklemezét teljes egészében el lehet távolítani, ezután szabad hozzáférés nyílik minden komponenshez. A CPU természetesen alaplapra forrasztott, a memória egy SO-DIMM foglalatban lakozik, így 16 GB-ig bővíthető. Az SSD hosszú, a Wi-Fi és a mobilinternet modem rövid M.2 slotban ül. Utóbbiak antennáit gondosan, a magas frekvenciás komponensektől (CPU és RAM) távol vezették el, ezért zavarástól nem kell tartani. További jó pont, hogy hozzá lehet férni a ventilátorhoz, ami ugyan részben a zsanér tövébe szellőzik, de nagyobb átmérőjű, mint az X260-nál, persze vékonyabb is.

Nálunk csúcsprocesszorával, a Core i7-6600U-val járt a Yoga 260. A mobil Skylake platform alapos elemzésével az alábbi cikkben foglalkoztunk, az ott szereplő táblázatban háromféle, tesztalanyunkba választható processzor is megtalálható különböző egyéb Core i és Core m modellekkel összevetve. A kétmagos, négyszálas, akár 3 GHz-es órajelet is tartani képes CPU-k bőven elég fürgék átlagos internetezéshez vagy irodai feladatok ellátására, sőt egy kis videórenderelésttől vagy komolyabb programkód fordításától sem riadnak vissza. Nyilván nem olyan gyorsak, mint a mobil vagy asztali négymagosok, de az asztali Core i3-akkal és az AMD legtöbb processzorával felveszik a versenyt. Különösen akkor érezni fürgének őket, ha egy gyors SSD is besegít.

Olyan vékony notebookoknál, mint amilyen tesztalanyunk, kritikus kérdés, hogyan oldották meg a teljesítmény és fogyasztás, illetve azzal szorosan kapcsolatos melegedés kérdését. Nyugalomban, ha a Windows és az előtelepített Lenovo szoftverek sem piszkálják a processzort, a hűtés teljesen néma volt. Amint viszont terhelést kapott a központi egység, azonnal beindult a hűtésére rendszeresített Sunon ventilátor, aminek hangszíne csak kismértékben sípolós, vékonysága miatt sokkal rosszabbra számítottunk.

Nagyjából öt perc kellett ahhoz, hogy a 3 GHz-en dolgozó CPU elérje a 80 °C-ot, ekkor a hűtés elég határozott lépéssel hangosodott fel 26 dB-re, ami közepes szintnek mondható. A CPU melegedése viszont nem állt meg, fél óra alatt elérte a 90 fokot, és itt már enyhe thermal throttling is jelentkezett, bár az órajel továbbra is 3 GHz környékén maradt. Az IGP-t is meghajtva már 1,6 GHz-re esett vissza a CPU sebessége, valószínűleg a 15 wattos TDP fogyasztási keretbe nem fér több. Érdekes, bár nem ritka jelenség a Skylake-nél, hogy a CPU+IGP terhelésénél hűlni kezd a CPU-rész, ezúttal 90 °C-ról 80-ra ment vissza.

A gépháznak főleg a monitor alatti része melegedett fel, az alján mért 50 °C fölötti érték nem valami kellemes, ráadásul a hűtés alulról lélegzik, ezért ölben tartva vagy puha felületen elzáródhat a szellőzőnyílása, ami további melegedéshez és lassuláshoz vezethet.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!