Ködös múlt
A jövőre 40 éves Cyan magnum opusának tekinthető az 1993-as Myst, ami gyakorlatilag létrehozott egy új műfajt a kalandjátékokon belül: itt a logikátlan tárgyhasználatot idegen logika szerint működő gépek megzabolázásának kihívása helyettesíti, a fontos párbeszéd-rendszer helyét pedig nehezen kiismerhető, de megfelelő beleélés esetén lenyűgözőnek bizonyuló világ titokzatos rejtélyei váltották fel. A játék közel egy évtizedig, a The Sims megjelenéséig tartotta a PC-s játékeladási rekordot, majd 1997-es folytatásával, a Rivennel durrantott ismét nagyot. Mindkét program számos újrakiadást, portot és remake-et is megélt már, legutóbbi újrázásai azonban elkerülték a PlayStationt. A csapat most azonban ezt orvosolta, így a Myst 2020-as, eredetileg Meta Questre készített újraalkotása (ami aztán tavaly PC-re és Xboxra is megjelent), valamint a Riven 2025-ös PC-s és VR remake-je most már elérhető PlayStation 5-ön is, mégpedig PlayStation VR2-támogatással – utóbbi pedig Xbox Series masinákon is most debütált.
Az első rész különösebb eligazítás nélkül kezdődik: hősünkkel a címadó szigeten térünk magunkhoz, ahol elsősorban nem embertársaink, hanem ősi (?) létesítmények és bizarr szerkezetek rejtegetnek titkokat és jutalmakat. Hamar kiderül persze a lényeg, miszerint két fivér egy-egy könyv világában van fogva tartva, és mindkettő azt kéri tőlünk, hogy a hiányzó lapjait leljük meg. Ehhez egyrészt rá kell jönnünk, hogy hol vannak a más világokba vezető könyvek, majd ezek megszerzése, illetve az azokban való elutazás után meg kell szereznünk a kitépett oldalakat, és azokkal együtt egy-egy újabb kötet formájában kell a visszavezető utat is meglelni. Ezekhez általában igen nyakatekert logikájú feladványokat kell teljesíteni, amelyek megoldása során a diadalmas sikerélmény és a teljes elmebaj között ingázhatunk.
[+]
Az új remake legszembetűnőbb újítása, hogy teljesen szabadon járhatjuk be a Myst 3D-ben újraalkotott világát – ez pedig gyönyörű, lenyűgöző. Akár a virtuális térben, akár képernyőn mászkálunk, egyszerűen fantasztikus és realisztikus hangulatot áraszt magából minden: a fémek fényes tükröződése és apró karcai; a fa érdessége; a márvány simasága szinte kézzel fogható. A különféle világok más-más hangulatot kínálnak, így mászkálhatunk egy mocsaras-vizes felület fáin, lehatolhatunk a föld mélyébe vagy bóklászhatunk egy sziklaszirt és egy hajó különös hibridjén. A fények és hangeffektek elképesztően megteremtik az idegen, mégis valósnak érződő helyszínek realizmusát, így furcsaságaik ellenére is átérezzük, hogy egykor jártak itt mások. A Myst ugyanis egy magányos játék, amelyben mások nyomdokaiban bóklászunk, és hátrahagyott üzeneteken kívül alig futunk össze emberekkel.
[+]
Az eredetiben előre legenerált háttérképek között váltogatva közlekedhettünk, kattintgatva mindenfele. A remake-ben ezzel szemben már szabadon csatangolva húzogathatunk kallantyúkat, nyomkodhatunk gombokat, nyitogathatunk ajtókat. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az egész sokkal plasztikusabb legyen, nem kis részt a szuper hangdizájnnak köszönhetően, hisz a nyekergések, kattanások, morgások mind életet lehelnek a mechanizmusokba. Mindez picit lomhává és lassúvá teheti a folyamatokat, de valamennyire a bája az élménynek, plusz nem szabad elfelejteni, hogy egy másik korszakból származó, újra- és újra- és újramodernizált kalandról van szó. Ugyan a vizualitás és az atmoszféra korszerűsítve lett, a gondok a logikai feladványokkal kezdődhetnek.
[+]
A Myst ugyanis egy régi kor gyermeke: amikor még kevés játék jelent meg egy időben, és volt arra idő és kapacitás, hogy napokat szenvedjünk egy-egy feladattal. Ugyan a remake-ben valamennyire áramvonalassá és gördülékenyebbé tették a folyamatot, még így is ki tudni kergetni a világból pár nagyon elvont gondolkodást igénylő fejtörő. Szerencsére került a játékba szöveges hang- és színleírás, így most sokkal könnyebb egyes szakaszokat abszolválni. PlayStationön egyébként elérhető az eredeti PS1-es verzió is, amit most végigjátszottam az összehasonlítás végett. és jól látszik, hogy az mennyivel nehézkesebb, brutálisabb volt – vagy 40 percet szívtam benne egy különösen nem nekem kitalált hangalapú feladattal. Azonban még ezekkel a modern segítségekkel együtt sem hibáztatok senkit, ha elő-elővesz egy végigjátszást. Egyébként választhatunk randomizált játékot is, ami a megoldásokat keveri újra: ha már értjük, hogy mi a jó istent kell csinálni, ez egy jópofa módja az újratapasztalásának. Plusz bekerült az új kiadásba az eredetiben még nem szereplő Rime világ is, ami egy eredetileg betervezett, de csak később megvalósított, téli szekció.
[+]
Szóval a Myst egy igen különös szerzet. Hangulata, világa és az, ahogy mindezt prezentálja, csodálatos. Élvezet bóklászni, felfedezni, vagy csak úgy befogadni azt a misztikus, valahol a fantasy és a sci-fi közti résben található hangulatot, amit áraszt. Érdeklődve fogyasztottam a feljegyzéseket és szövegeket, és nagyon tetszett, ahogy jóval több lehetőséget sejtet, de ezekből csak szeleteket mutat. A feladványok most jóval teljesíthetőbbek, de időnként már így is elavultnak hatnak, ahogy a kissé lomha közlekedés is régiesnek hat. Viszont egyértelmű, hogy miért durrant ez anno akkorát, és ha kedveled a műfajt vagy érdekel a videojátékok történelmének e fontos állomása, akkor kezdd ezzel a remake-kel (lehetőleg a bámulatos VR verzióval), mert ez az eddigi legjobb formája.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
