Hirdetés

A kétszívű király: Radeon HD 3870 X2

Radeon HD 3870 X2

Lassan másfél év eltelt azóta, hogy az NVIDIA piacra dobta a GeForce 8800 GTX alapjául szolgáló G80-as grafikus processzort. Akkor még nem tudhattuk, hogy az NVIDIA ezzel a lépésével hosszú időre bebetonozza magát a leggyorsabb VGA gyártójának járó trónra. A G80 megjelenése ugyanakkor az AMD számára is egy új korszak kezdetét jelentette, hiszen a Radeonok készítője azóta nem állt versenyben a high-end szférában, az NVIDIA pedig befolyását, pénzét latba vetve erőteljes nyomást gyakorol a játékiparra annak érdekében, hogy saját termékeinek támogatása prioritást élvezzen a rivális lapkáival szemben. A probléma gyökerei egyszerűen beláthatóak.

Egy új architektúra kifejlesztése (legyen szó GPU-ról vagy CPU-ról) általánosságban legalább 2–4 év, szemben az egymást követő termékciklusokkal, melyek a GPU-piacon körülbelül félévesek. Feltételezve, hogy a két gyártó nem ismeri a konkurens terveit, aktuális titkos fejlesztéseit (az ipari kémkedés állítólag nem működik, legalábbis nem úgy, mint a filmekben), előfordulhat, és elő is fordul, hogy az egyik gyártó fejlesztése, architektúrája ebben jó, a másik meg másban, mivel az alapok lefektetésekor eltérőek voltak az irányelvek. Ennek lehetünk most a szemtanúi. Az AMD az Xbox 360-ban bemutatott Xenos továbbfejlesztésével alkotta meg az R600-at erős együttműködésben a Microsofttal, a DirectX 10-re alapozva, az NVIDIA viszont – feltehetően – nem volt elég közel a tűzhöz, ezért lett a G80 felépítése másmilyen (az eltérő felépítés miértjére lenne még 1-2 tippünk).

Ennek az lett az eredménye, hogy az NVIDIA-nak van egy a jelenlegi, még jórészt DirectX 9-es kódot futtató játékok időszakában nagyon jól teljesítő architektúrája (G80/G92), illetve az ATI-nak egy, a DirectX 10 elvárásaihoz igazított konstrukciója (R600/RV670), amely a többnyire DirectX 9-es kóddal megírt játékokban teljesítmény tekintetében kénytelen beérni a másodhegedűs szerepével. A lényeg tehát, hogy amikor a két gyártó leült a tervezőasztalhoz, és hozzálátott a G80-hoz, illetve R600-hoz, másképpen képzelték el a jövőt. Végül ezt a csatát, úgy tűnik, hogy az NVIDIA nyeri, hiszen piaci részesedése és befolyása révén képes saját kénye-kedve szerint alakítani a szituációt.

A gondolatmenetet továbbvezetve egyértelmű, hogy az AMD-nek jelenlegi helyzetében pénzügyi szempontból az lenne a jó, ha az NVIDIA-hoz hasonló felépítésű chipeket készítene, mivel piaci befolyása sokkal kisebb, ezért abban kellene jónak (vagy még jobbnak) lennie, amiben a versenytárs is jó, mert a játékfejlesztők nagy része akarva-akaratlanul is az NVIDIA-t követi. Legalábbis egyelőre ez a helyzet. Viszont ez megoldhatatlan, méghozzá azért, mert ez csak úgy lenne elképzelhető, ha a) az NVIDIA és az ATI egyeztetne minden egyes architektúra megtervezése előtt, b) az AMD-nek jó kémjei lennének, c) az AMD megvárná az NVIDIA chip megjelenését, és csak utána kezdené el sajátjának fejlesztését – ez persze nonszensz, hiszen több éves lemaradást jelentene.


Az Asus verziója [+]

Az AMD annyit tehet, hogy a már elkezdett úton továbbhalad, hiszen a következő generáció fejlesztése nem most kezdődik, hanem már legalább egy-két éve folyik, és akkoriban még nem tudhatták, hogy mi fog mostanában történni. Ezenkívül az AMD abban sem lehet biztos, hogy az NVIDIA mit forgat a fejében a jövőre vonatkozóan (azaz hogy a következő generációs GeForce alapja milyen elvek mentén készül), ezért csak reménykedhet, hogy a kaliforniaiak is „jó útra térnek”, vagyis a DirectX 10-hez igazodnak. Ha nem, akkor a trend folytatódik, az AMD-nek lesz egy korszerűbb, de a jelenlegi játékokban lassabb GPU-ja, az NVIDIA pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy a játékfejlesztők a már jól bevált úton maradjanak.

A történtek arra késztették az AMD-t, hogy másképpen közelítse meg a csúcsteljesítmény kérdését. Ahelyett, hogy a G80/G92-re egy új GPU-architektúrával válaszolnának, a nyers erő szerepét helyezték előtérbe, és így született meg az AMD által csak R680-ként emlegetett két GPU-s Radeon HD 3870 X2. Az elgondolás több okból is racionálisnak tűnik. Először is az elmúlt egy év, bár hihetetlenül hangzik, de a duplakártyás megoldások felemelkedését hozta el, az SLI és a CrossFire népszerűbb, mint valaha. Ezért gondolhatta úgy az AMD, hogy megpróbálkozik egy közös NYÁK-ra épített duplachipes kártya megépítésével. Az ötlet alapanyagául szolgáló RV670 tökéletes alanynak bizonyul ehhez a felépítéshez, hiszen mérete kicsi, ennél fogva gyártási költsége alacsony, ráadásul hőtermelése is kedvező. Emellé párosul még a CrossFire technológia felsőbbrendűsége az SLI-vel szemben, ami jobb skálázódást tesz lehetővé, nagyrészt a Supertile módnak köszönhetően. Nem mellékes az sem (annak ellenére, hogy a HD 3870 X2-t nem érinti), hogy az SLI és CrossFire-kompatibilis alaplapok száma is növekvőben van, a mainstream chipsetek nagy része már támogatja egyik vagy másik technológiát.


Az MSI verziója [+]

Ugyanakkor merjük remélni, hogy a trend nem folytatódik, hiszen a több GPU-s megoldásoknak vannak hátrányai is. Hiába rendelkezik kis hőtermeléssel egy adott chip, két darab abból a lapkából már dupla akkora fogyasztást vetít előre, és ehhez nagyobb, esetenként hangosabb hűtőrendszer kell. Talán még ennél is fontosabb, hogy a kártya teljesítménye ki van szolgáltatva a meghajtóprogram minőségének, kiforrottságának. Korábbi tesztjeinkben számos alkalommal megbizonyosodhattunk arról, hogy ez egyáltalán nem mellékes tényező, hiszen egy olyan játékban, amelyben nem működik a többkártyás üzemmód, egyetlen GPU teljesítményére kell támaszkodnunk. Az elmúlt két-három év mindkét gyártó számára elegendő időt biztosított arra, hogy a meghajtóprogramot tökéletesre csiszolhassa, de sosem lehet tudni – egy új játék megjelenése vagy éppen egy elfeledett játék újbóli elővétele okozhat meglepetéseket azoknak, akik többkártyás vagy több GPU-s rendszerbe fektették pénzüket.

A félreértések elkerülése végett a két GPU-s megoldások kora nem most kezdődött el, hiszen (leszámítva a 3dfx-es időket) a Gigabyte már 2005 elején előállt a két GeForce 6600 GT-t összekötő 3D1-XL-lel, őt fél évvel később követte a dupla GeForce 6800 GT-s Asus EN6800GT-Dual, illetve a Gigabyte hasonló megoldása, majd 2006 közepén, amikor a mostanihoz kicsit hasonló, de mégis más helyzet alakult ki, jött az NVIDIA saját fejlesztése, a GeForce 7950 GX2 két darab G71-es GPU-val a hátán. Akkortájt az AMD-nél volt a stafétabot a Radeon X1900 XTX-nek köszönhetően (ez a különbség), de az NVIDIA elkészítette a mérsékelt fogyasztású, olcsón előállítható G71-et, és erre megépítve adta ki saját dupla GPU-s videokártyáját (ez a hasonlóság). Időközben megjelent a Gemini is (dupla 2600 XT), illetve a Sapphire is próbálkozott, de lényegében egyik sem lett széles körben elfogadott, és nem is terjedt el.

ATI Radeon HD 3870 X2

Az AMD tehát ezt az utat választotta, és mivel az újonc felépítéséhez már minden összetevő a rendelkezésére állt, nem is kellett különösebben megerőltetnie magát. Az ATI Radeon HD 3870 X2 lényegében két RV670-es GPU „összetapasztva”, közös nyomtatott áramkörön. A két GPU egy hardveresen implementált CrossFire segítségével kommunikál egymással, ami azt jelenti, hogy az alaplapnak nem kell támogatnia a CrossFire-t ahhoz, hogy a videokártya teljes mértékben kihasználható legyen. A HD 3870 X2-t összehasonlítva a kétkártyás HD 3870 CrossFire-rel csak az órajelek tekintetében van különbség.


MSI Radeon HD 3870 X2 [+]

Az AMD ezúttal nem küldött nekünk tesztpéldányt, helyette az Asus és az MSI kedveskedett egy-egy mintával. Mindkét gyártó azonos felépítésű NYÁK-ra dolgozott, csak a hűtőrendszer megoldásában van különbség. Az MSI verziója az AMD-től kapott információk alapján referenciafelépítésű, tehát a gyártók többsége valószínűleg az MSI-féle hűtést fogja alkalmazni. Ehhez hasonló rendszert először a Radeon X1950 XTX-en láthattunk, a ventilátor a NYÁK-nak a számítógép belseje felé néző oldalán van, nagy, üreges járaton keresztül pedig a rendszeren kívülre kerül a meleg levegő. A légkavaró üresjáratban egészen halknak tekinthető, csak terhelés közben gyorsul fel. A szellőzőjáraton belül két különálló hűtőborda, továbbá egy öntött lamellás terület gondoskodik a GPU-k lehűtéséről. Érdekes, hogy az egyik réz, míg a másik alumínium, mintha valamiféle master-slave kapcsolat lenne a központi egységek között, holott erről szó sincs. Szerintünk inkább a költségcsökkentés lehet a háttérben, illetve az, hogy a ventilátorhoz közeli GPU több és hűvösebb levegőt kap, ezért ott még elegendőnek bizonyul az alumínium is. A hűtőrendszer összeépítve igen robusztus, lényegében az egész egy nagy hűtőborda; nem csak a hőjáraton áthaladó meleget kell felvennie/leadnia, de a memóriachipek hűtéséről is gondoskodik. A kártya túlsó oldalán szintén van egy hűtőborda, amely az itt található memóriachipek hűvösen tartásáért felel.


Asus Radeon HD 3870 X2 [+]

Az Asus verziója két ventilátort tartalmaz, de a levegőt sajnos nem szállítja ki a házból. A hűtést teljes mértékben eltakarja az Asus feliratos műanyag borítás és a Republic of Gamers feliratos ventilátorduó. Ennek ellenére, ha megfordítjuk a VGA-t, a nyomtatott áramkör túloldalát szemlélve nagyjából már sejthető, hogy mi lapul a borítás alatt (mínusz pont az Asusnak, mert ezen az oldalon nincs hűtőborda). Három chip helyét lehet felfedezni, a két szélső a GPU, a középső pedig a CrossFire támogatásáért felelős, PCIe-sávokat biztosító switch. A GPU-k körül négy-négy memóriachip található, ezek szépen elkülönülnek egymástól, ez is utal a két GPU-s felépítésre. A fekete borítást leszedve sem lettünk sokkal okosabbak, de azért annyi már látszik, hogy két azonos felépítésű, egymásra csúsztatott hűtőborda gondoskodik a GPU-k hőleadásáról, az Asus videokártyáján mindkettő rézből készült. Ezenkívül az is látszik, hogy a megjelenítőn két PCIe tápcsatlakozó van, tehát szüksége van a kakaóra, és az sem mellékes, hogy az Asus megoldása a két gyári DVI csatlakozón felül további kettőt kínál fel, így négymonitoros támogatással szolgál. A hűtőbordákat is leszedve előbújnak az RV670-es chipek, a PCIe-vezérlő, és további 4 + 4 memóriachip.


PCIe switch / Asus és MSI memóriák [+]

A PLX Technologytól származó PEX 8547-es PCIe switch 48 darab PCIe 1.1-es szabványú sávot képes vezérelni, ennek köszönhető, hogy a HD 3870 X2 üzembe helyezéséhez nincs szükség CrossFire-kompatibilis alaplapra. Az alaplap északi hídja és a PCIe x16-os foglalat között 16 darab PCIe-sáv található, ezekhez kapcsolódik 16 sávon a videokártyán található PCIe switch, és a PCIe switch vezérli a két grafikus chipet kétszer 16 PCIe-sávon (összesen tehát 48 sáv). Az Asus-féle HD 3870 X2 GPU-inak órajele 825 MHz, az MSI 850 MHz-ig meg sem állt. Ezek az értékek magasabbak, mint az egyszerű HD 3870-é (775 MHz), viszont a memória csak 900 MHz-en ketyeg, ami alacsonyabb, mint a HD 3870-é (1125 MHz). Hogy ezt az alacsony órajelet mi indokolja, azt egyelőre nem tudjuk, talán a NYÁK-on található alkatrészek minősége, tűrőképessége vagy a hűthetőség kérdése, mindenesetre az Asuson 0,8, az MSI-n pedig 1 ns-os GDDR3-as chipek vannak, ezeknek pedig elméletileg 1250/1000 MHz-ig kellene bírniuk a strapát. Sajnos nem tudtuk kipróbálni, ugyanis egyetlen program sem volt képes túlhajtani a VGA-t, talán egy kicsit később, amikor már jobb lesz a termék támogatása.


Méretek [+]

A HD 3870 X2 nemcsak nagynak tűnik, de az is, hossza megegyezik a GeForce 8800 GTX-ével, jó néhány centivel hosszabb a középkategóriába szánt Radeon HD 3870-nél és GeForce 8800 GT-nél. Súlya sem piskóta...


Asus és MSI Radeon HD 3870 X2 [+]

Az Asus szokásához híven a nagyméretű, csúcskategóriás VGA-t egy óriási dobozban helyezte el. A gyártó az EAH3870X2/G/3DHTI/1G-hez mellékel egy leírást, két, programokat tartalmazó CD-t (az egyik meghajtóprogramos), egy Company of Heroes: Opposing Fronts DVD-t, egy CD/DVD-tartó tokot, egy CrossFire-hidat, két DVI/D-Sub és egy DVI/HDMI átalakítót, egy komponens adaptert és egy PCIe-tápkábelt. A méreteket illetően az MSI sem adta sokkal lejjebb. A rivális gyártó az R3870X2-T2D1G OC mellé leírást, driver CD-t, multimédiás CD-t, Colin McRae DiRT és Lord of the Rings játék-DVD-ket, két PCIe tápkábel-átalakítót, két DVI/D-Sub és egy DVI/HDMI átalakítót, egy CrossFire csatlakozót és egy komponens adaptert csomagolt. A dobozokon jól látható, hogy a videokártyán 1 GB memória található, ez úgy jön össze, hogy GPU-nként 512 MB van kiosztva, ez egyben azt is jelenti, hogy a memória nem 512 biten, hanem 2 x 256 biten kapcsolódik a GPU-khoz, ezért a sávszélességek csak elméletben adhatóak össze.


Azóta történt

Előzmények

Hirdetés