Mi is az a pendrive?

Az USB csatlakozó egyik leghasznosabb hozadéka a pendrive, avagy USB flash tároló, USB kulcs. Sokkal egyszerűbbé, kényelmesebbé és biztonságosabbá tette az adatok szállítását két számítógép között. A régi motorosok még biztosan emlékeznek a floppylemezekre, melyekre hatványozottan érvényes volt Murphy törvénye: ami elromolhat, az el is romlik. Az írható és újraírható CD, DVD már sokkal biztonságosabb, de valamivel nehézkesebb a kezelése, és meglehetősen nehéz zsebre tenni. Nem úgy a pendrive-ot! A zsebbe termett kis jószágoknak nincs mozgó alkatrészük, nem pusztítja el őket a környezet mágneses tere, nem karcolódik az adathordozó rétegük, szinte elpusztíthatatlanok. Egyetlen komoly hátrányuk, hogy méretüknél fogva egyszerű elveszíteni őket – és velük együtt esetleg fontos vagy bizalmas adatainkat is. A biztonsági kérdés szerencsére jelszóval többnyire orvosolható.

Nem csoda, hogy praktikusságuk miatt nagy népszerűségnek örvendenek a NAND típusú flashmemóriára épülő, USB csatlakozós adattárak. Az első modellek 2000-ben jelentek meg, ma pedig már szinte mindenki találkozik velük, aki számítógépet használ. Többnyire nem is tudjuk, mitől és hogyan működnek. Az tárolás alapja a NAND kapu, amely két tranzisztorból áll, a második oxidréteggel van szigetelve. Oda egy kvantumfizikai jelenséget, az alagút effektust kihasználva lehet elektront juttatni, amely megreked. Az első tranzisztor segítségével „állapítható meg” hogy van-e elektron a másodikon, vagy nincs. Ez a két állapot kiválóan használható digitális adatok – nullák és egyesek – tárolására.

A memóriachip (4) mellett van még néhány fontos alkotóeleme a pendrive-nak. Az adatátvitel USB-n keresztül zajlik, ezért szükség van egy USB csatlakozóra (1), ami az eszköz egyetlen gyenge pontja – sztatikus elektromossággal könnyen gajra vághatjuk a belső áramkört. Ez ellen általában műanyag kupakkal szoktak védekezni. A blokkokra osztott memóriachip és a számítógép között egy pici vezérlőchip (2) tartja a kapcsolatot, mely egy RISC processzor saját ROM-mal és RAM-mal. Az egész elektronika egy kis nyomtatott áramkörön (3) csücsül. Az alábbi képen látszik, hogy a lapon üres hely (8) is lehet, ide további memóriachip telepíthető a nagyobb tárolókapacitás érdekében. Jelenleg már 64 GB-os modellek is léteznek, de idehaza pillanatnyilag 8–16 GB az elérhető maximum. Természetesen az áramköri elemeket össze kell hangolni, erről egy 12 MHz-es órajelgenerátor (5) gondoskodik. Gyakori, de nem kötelező extra az üzemet jelző LED (6) és az írást fizikailag letiltó kis kapcsoló (7). Az utóbbi például vírusirtáskor lehet hasznos. Gyakori kiegészítő a nyakpánt vagy egyéb hordozó rögzítéséhez előkészített fül is.

forrás: Wikipedia

Ahogyan a többi számítógépes alkatrészből, a pendrive-okból is sokféle van. Ez nem csak az alakjukra, tárolókapacitásukra, hanem sebességükre is vonatkozik. Mai, rohanó világunkban egyáltalán nem mindegy, hogy a gigabájtos nagyságrendű adatot pár perc vagy fél óra alatt másoljuk-e fel. Mai tesztünkben a hazai piac nagyjából kéttucatnyi termékét vizsgáltuk meg.

Apacer

Az Apacer kínálatában fél tucat pendrive szerepel, ezek közül hármat néztünk meg. Az A betű a normál sebességű, a H a nagy sebességű modelleket jelöli.

A Handy Steno AH320 a gyártó legegyszerűbb és egyben legolcsóbb modellje, csupán egy használati útmutatót kaptunk hozzá. A szokásos méretű drájvról tesztelés közben kiderítettük, hogy az 1 GB-os modellből a kétmodulos jóval gyorsabb az egymodulosnál, szóval akinek a sebesség fontos, legyen figyelmes. Kár, hogy ez az apró, de nem elhanyagolható részlet nem látszik a csomagoláson keresztül, csak a kibontás után tudjuk meg, hogy egy normál sebességű vagy egy gyors pendrive-ot vettünk-e.

Az Apacer Handy Steno AH123 volt tesztünk legkisebb versenyzője. Alig nagyobb, mint az USB csatlakozó és a nyakpántra vagy egyéb tartóra fűző füle. Nem volt szívünk kibelezni az apróságot, de nagyon kíváncsiak lettünk volna, hogyan fért el a memóriachip, a vezérlő és az órajelgenerátor ilyen kis helyre. Valószínűleg integrált megoldásról van szó. A kis Apacer előnye, hogy apró mérete ellenére is burokban van az USB csatlakozója. A csomagban még egy tetszetős pántot is találtunk.

Az Apacer egyik csúcsmodellje a Handy Steno HA202; ezt már a dobozban található bőséges körítésből – USB-hosszabbító, nyakpánt, telepítőlemez, füzetecskék – sejteni lehet.

Maga a flash tároló valamivel hosszabb a szokásosnál, de egy picivel karcsúbb is. Érdekes az USB csatlakozó kialakítása, ugyanis a ház hátán található retesszel behúzható, majd a tetejére hajlítható a kis kupak. Elegáns megoldás, de a merev műanyagból készült fedelecske nem tűnt túl strapabírónak. Hiányoltuk az írást/törlést gátló reteszt.

Corsair

A Corsair palettájáról mind a három aktuális modellt kipróbáltuk. Ahogyan a DRAM memóriamodulok területén, úgy a flash tárolóknál is a sebességre és a különlegességre koncentrál a gyártó, így termékei nem túl olcsóak, de nagyon érdekesek.

A Flash Voyager és Flash Voyager GT nagyon közel áll egymáshoz. Az előbbi is gyors, de az utóbbi még gyorsabb. Dobozukban USB hosszabbítót, a sima Voyagernél kék, a GT-nél fekete nyakpántot találtunk. Érdekes, hogy meghajtólemezt csak az előbbihez adtak.

A Voyagerek teljes gumiborítást kaptak, ami jól mutat, és ellenáll a pornak, ütésnek, korlátozott mértékben a folyadékoknak is. Egyetlen hátránya, hogy zsebünk mélyéről kicsit nehéz volt előbányászni.

A GT-t és a sima Voyagert az oldalukon és a tetejükön lévő színes betétről lehet megkülönböztetni. A GT vörös, a normál Voyager kék. A pendrive végén lévő fül is rugalmas, talán erősebb húzogatás közben le is szakadna.

A Flash Readouthoz is kapunk USB hosszabbítót, telepítőlemezt és nyakpántot; ezúttal fehéret és vékonyabbat.

A pendrive oldalán egy kis kijelző van, melyről leolvashatjuk a rendelkezésre álló üres helyet, és a tároló legfeljebb 11 karakteres kötetcímkéjét. Ez kezdetben a típusra utaló „readout” szócska, de bármikor könnyedén módosíthatjuk.

A fehér USB flash tároló kemény és csillogó műanyagból készült, amit egy kis tükrös betét dob fel. Az USB csatlakozót természetesen kupak védi.

GoodRAM – Samsung, Kingston

A GoodRAM-tól két teljesen egyforma, teljesítményben mégis különböző pendrive érkezett. A figyelmesebbek észrevehetik, hogy az egyik dobozon „Standard Speed” felirat olvasható. Érdekes, hogy a lassabb, nem pedig a gyorsabb modellt jelölték meg.

Mindkét pendrive-hoz kaptunk USB-hosszabbítót és egy nem túl esztétikus nyakpántot is.

A GoodRAM-nál nem lihegték túl a formatervezést. A két tároló egy milliméterrel sem hosszabb vagy szélesebb a szükségesnél, így nagyon kompakt a méretük, de azért nem kezelhetetlenül kicsik. Az egyik sarkukon csinos fémfül van, hozzáillő fémbetétet helyeztek a hátsó részre, ráadásul egy LED is került bele.

A fémdísz hátulján olvashatjuk, hogy a csöppségekben Samsung flashmemória dolgozik. Valószínűleg a formaterv – tehát az egész termék – is a koreaiaktól való, mert ugyanilyen pendrive-ot kaptunk Samsung OEM néven is.

A neves Kingstont csupán egy termék, a nagysebességű DataTraveler II Plus képviselte, annak is a Migo Edition változata. Ez olyan egyedi szoftvercsomagot jelent, melynek segítségével levelezőklienst és egyéb hasznos kiegészítőket telepíthetünk USB kulcsunkra, melyeket bármilyen idegen számítógépen további installálás nélkül használhatunk a későbbiekben. Dobozában csak egy pici, kulcstartóra fűzést segítő karikát találtunk.

A Kinsgton USB-s termékeire a letisztult vonalvezetés jellemző. Két vékonyabb oldalán a ki/be szerelést segítő gumibetétek vannak, a szélesebb részre pedig szép színjátszós címkéket ragasztottak.

Pretec, TwinMOS

A Pretec i-Disk kínálatából két érdekességet próbáltunk ki, bár a gyártó szemszögéből nézve a „golyóálló” Bulletproof és a kihajtogatós Wave sem annyira különleges. Pretec címkével kapni szupermini, tollba integrált, bizsuként viselhető, sushi és labda formájú pendrive-ot is.

A Pretec i-Disk Bulletproof kétrétegű fémborításának köszönhetően túléli a tüzet, vizet és a kisebb lőfegyvereket is. Maga a flash tároló a kis fémkapszulában található, melynek láncos kulcstartója is van.

Az i-Disk Wave-hez nyakpántot mellékeltek, egyebet nem találtunk a dobozában.

Érdekessége az USB csatlakozót védő mechanizmus. A pendrive külső része valójában a kupakja, amelyben a belsőt elforgatva szabaddá válik maga a konnektor. A Pretec egyedi, évszakok által ihletett festéssel is forgalmazza a Wave-et.

TwinMOS széles kínálatából két átlagosabb modellt néztünk meg, habár van ott tekerős-forgatós csatlakozós és ujjlenyomat-leolvasós, ráadásul olyan is, amelybe kártyaolvasót szorítottak.

A Z4 a termékpaletta legalján áll, teljesen átlagos modell. Kinézete sem különös, nem hivalkodó, de mindene megvan, aminek lennie kell. Mai tesztalanyainknak többségével ellentétben írást/törlést blokkoló kapcsolója is van.

Az X5 megjelenését fehér színe mellett az USB csatlakozót védő kupak teszi különlegessé. A kék oldalpántokra csatlakozó fedelet teljesen körbe lehet forgatni. Érdekes megoldás, de szerintünk nem túl praktikus, ráadásul merev szárai miatt törékenynek is tűnik.

Transcend

A Transcend két fő csoportba sorolja USB-s flash tárolóit. Az elsőbe tartoznak a nagysebességű modellek, a második az olcsó V-széria. Emellett megemlítendő a speciális JetFlash elite szoftver, melynek az USB tárolóra telepített programjait bármilyen számítógépen használhatjuk további installálás nélkül. A csomagban van automatikus beléptető, ami egy kóddal belép minden általunk használt jelszavas weboldalra, PC-lezáró, kedvenclista, tömörítő, e-mail kliens és adatmentő is.

Annak ellenére, hogy a JetFlash V30 a Transcend egyik olcsóbb modellje, mindenféle jót csomagoltak mellé: színes füzetkéket, telepítőlemezt, amelyen megtalálható a JetFlash elite, valamint nyakpántot.

Maga a pendrive nagyon formás, kicsi. A csillogó, fekete műanyagban tárkapacitástól függő színű díszbetét van.

A nagysebességű családba tartozó JetFlash 150-hez már valamivel kevesebb prospektust adtak. Szerencsére az extra szoftveres CD megmaradt.

Ahogyan a V szériánál, itt is a szín kódolja a tárkapacitást. A nálunk járt szürke modell 2 GB-os volt, de van zöld, kék, piros és sárga is. Az ügyesen kialakított kupak nagyon jó, elegáns megjelenést ad a tárolónak, amit a domború Transcend felirat még egy kicsit megdob.

A JetFlash 210-hez már USB hosszabbító is járt a megszokott kiegészítők mellett.

Nagyon érdekes formája van, ugyanis külső, átlátszó műanyag borítása nemcsak a kupakot, hanem szinte az egész pendrive-ot betakarja. Hátul egy szintén átlátszó, kör alakú betétre írták fel méretét, de úgy alakították ki a műanyagot, hogy egyben a nyakpánt tartófüle is legyen. A bemélyedő Transcend felirattal nagyon jól mutat a kis adattár.

Azért van szükség a méretes fedélre, mert alatta nem mindennapi eszköz, egy ujjlenyomat-leolvasó van. Windows 2000 és XP alatt működő szoftverével nemcsak a pendrive-ot, hanem egész számítógépünket is lekódolhatjuk.

A pendrive két partícióból áll. Az első, CDFS-re formázott (és törölhetetlen) tartalmazza az ujjlenyomat-leolvasó kezeléséhez való szoftvert. A másik, adattároló rész eléréséhez az ujjlenyomatunkra vagy jelszóra lesz szükség. Több személy ujját (vagy több ujjunkat) is bevihetjük a rendszerbe, amihez – a szokásos jelszókezelő rendszerekhez hasonlóan – háromszor kell lehúzni a „kódot”. Az azonosítás nem minden esetben sikerült elsőre, ilyenkor még néhányszor be kellett olvastatni ujjlenyomatunkat, vagy meg kellett adni a kódot.

Tesztelés – előkészületek

A sebességmérés előtt megfelelő tesztprogramot kellett találnunk, amely kellő precizitással és a lehető legkisebb szórással mér. Végül a SiSoftware Sandráját választottuk, amelynek külön USB-tesztelő része is van. Többféle fájlmérettel végez írási és olvasási tesztet, és az egyes tesztmenetek között alig 1%-os eltérést figyeltünk meg. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen különbséget hoz, ha az adattárat másik gépen teszteljük. Szokásos Core 2 Duo-alapú rendszerünk mellett egy AMD-set is kipróbáltunk. A differencia soha nem lépte át a 8%-ot, de jobbára 3% alatt maradt.

Nagy kérdés volt az is, hogy vajon a teljesen azonos pendrive-ok (azonos típus azonos méretű modelljei) sebességben is egyformák-e. Ehhez szúrópróbaszerűen négy USB tárolóból bekértünk további két-két darabot. Az Apacer AH320 4 GB, a Corsair Flash Voyager 2 GB, a Corsair Readout 4 GB és a Transcend JetFlash 150 2 GB esetében mind a három példánynál hajszálra ugyanazokat az eredményeket mértünk. Ez annyit jelent, hogy egy szállítmányban jó eséllyel azonos képességű modellek vannak. Kérdés, hogy fél év múlva is ugyanazt a belsőt használják majd? Ennek eldöntésében azok az olvasóink lehetnek segítségünkre, akik a tesztünkben szereplő USB kulcsok valamelyikét használják. Elég, ha letöltik a Sandrát, lemérik tárolójuk sebességét és eredményeiket összevetik a mi méréseinkkel.

Az azonos pendrive-ok tesztelése közben egy nagyon meglepő dolgot tapasztaltunk. Az olcsó, elvileg normál sebességűnek számító Apacer AH320 1 GB az elvártnál sokkal jobban teljesített, még a sokkal drágább, gyors eszközök többségét is megelőzte. Ugyanígy viselkedett a második tesztalany is, a harmadik viszont már az elvárható, kisebb sebességet hozta. Ha nem lett volna részben átlátszó az AH320 borítása, talán soha nem jöttünk volna rá a jelenség okára. A gyors tárolókon két (vélhetőleg 512 MB-os) chip volt, míg a lassabbon csak egy (1024 MB-os). Egy kis utánajárással kiderült, hogy a pendrive-oknál is létezik a kétcsatornás memóriakezelés – ez a sebesség kulcsa.

Apacer AH320 1 GB – az egyikben van, a másikban nincs második chip

Az utolsó felmerülő kérdés a formázás módszere, pontosabban a választott clusterméret volt. A legtöbb tároló gyárilag 4 kB-os clustermérettel érkezett, de akadtak 16 és 32 kB-ra formázottak is. Végül úgy döntöttünk, hogy a 4 kB-os és 32 kB-os tesztadatokat is bemutatjuk, ugyanis nem minden meghajtó esetében ugyanazzal a mérettel értük el a nagyobb sebességet. Otthon érdemes lehet a köztes méretekkel is próbálkozni.

Tesztelés – írás

Az átviteli sebesség vizsgálatához Intel Core 2 Duo E6700 processzor és Intel „BadAxe 2” D975XBX2 alaplap köré épített rendszert használtunk. Általában 2 GB tárkapacitású egységeket próbáltunk ki. Az írási és olvasási sebességet 32 kB, 2 MB és 64 MB méretű állományokkal teszteltük. Ahogy korábban írtuk, 4 és 32 kilobájtos clustermérettel is mértünk, a grafikonokat a jobb eredmények szerint rendeztük. Először jöjjenek az írási tempók:

A 32 kB-os állományok írogatása rengeteg címzéssel jár, ami alaposan levesz az adattárak sebességéből, ez meg is látszott a első tesztkörünkben. A Corsair Flash Voyagerek hozták a beígért nagy tempót. A GT 32 és 4 kilobájtos clustermérettel is az első helyen végzett, és 32 kB-on a sima Voyager lazán kocogott be a második helyen. A dobogó legalsó fokára is gyorsként aposztrofált modell, a Transcend JetFlash 150 ért be. A kétchipes Apacer AH320 1 GB megszerezte az abszolút negyedik helyet, de 4 kB-os clustermérettel a második lett. Az ötödik helyen is egy hivatalosan lassúnak számító tár, a Transcend JetFlash V30 végzett. Valószínűleg a vezérlőnek köszönhető, hogy nála is jelentős különbség volt a 4 kB-os és 32 kB-os eredmény között. Érdekes, hogy ez bizonyos meghajtóknál fordítva volt, semmilyen törvényszerűséget nem fedeztünk fel. Az 1 MB/s-os határ fölött tudott még maradni egyetlen Kingston mezes versenyzőnk.

Érdemes megfigyelni, hogy a csupán tárkapacitásban különböző Apacer AH320-ak sebességben is nagyon közel voltak egymáshoz. Kicsit előbbre vártuk a nagy sebességű Good Drive-ot és a Corsair Readoutokat is. Mindenesetre tényleg van valami igazság azokban a PR szövegekben, hogy a gyors meghajtók akár 200-szor is gyorsabbak a normál sebességűeknél. Persze, elég ritkán másolgatunk 32 kB-os fájlokat tömegével.

Sokkal gyakrabban hordozunk 2–4 MB körüli állományokat, mondjuk képeket, tömörített zenét. A 2 MB-os fájlokkal végrehajtott tesztben már sokkal barátságosabb sebességértékeket kaptunk. Természetesen a vörös csúcsú Voyager GT nyert most is, de kék márkatársa a nyakában loholt. A mezőny többi tagját ismét megfricskázta a kétchipes Apacer AH320, amely ismét gyorsabb volt hivatalosan is nagysebességű istállótársánál, a HA202-nél. Jól muzsikált még a Kingston DataTraveler II Plus és a 150-es Transcend is. A többiek sebessége már 10 MB/s alatt volt.

Érdekes helyzet alakult ki a különböző méretű Corsair Readoutok között, ugyanis a 4 GB-os modell jelentősen gyorsabb volt a nagyjából azonosan teljesítő társaitól. Nem ilyen nagy mértékben, de az Apacer AH320-asokra is ugyanez vonatkozott, de ott a kétchipes mellett az egychipes 1 GB-os modell is megelőzte a nagyobbakat. Említést érdemel még, hogy a gyors és normál Good Drive között alig volt különbség, és mind a kettő ráduplázott Samsung ikertestvérükre. A TwinMOS X5 feljebb küzdötte magát, a Pretecek pedig a mezőny végére csúsztak.

Utolsó, 64 MB-os állományokkal dolgozó írási tesztünkben az éllovas Corsairek átlépték a 20 MB/s-os határt. Kétségtelen, hogy aki gyorsan írható pendrájvot akar, annak a hajós márkánál kell szétnéznie. Meglepetésünkre a harmadik helyet az eddig a mezőny közepén szundikáló gyors Good Drive csípte el 20 MB/s-hoz közeli sebességgel. Érdekes, hogy ezt 4 kB-os clustermérettel érte el. Normál sebességű társa alig gyorsult a 2 MB-os teszthez képest, és ugyanez mondható el a Samsung OEM-ről is.

Hagyományosan jól szerepelt a kétchipes Apacer AH320 1 GB, a Kingston és a 150-es Transcend. A 4 GB-os Corsair Readout és az egychipes 1 GB-os Apacer AH320 ismét ellépett a csupán méretben különböző márkatársaitól. Ebből arra következtetünk, hogy nem mindig azonos sebességűek az azonos típusú, de különböző tárkapacitású pendrive-ok. Sajnos ezzel a tulajdonsággal kapcsolatban sem fedeztünk fel semmi törvényszerűt, hiszen a Corsairnél a 4 GB-os, az Apacernél az 1 GB-os példány volt kiugró.

Tesztelés – olvasás

A pendrive-ok olvasási sebessége jóval nagyobb, mint az írási, ezt tesztünkben is bizonyították.

Nagy meglepetésünkre a 32 kB-os állományokkal dolgozó olvasási tesztet a kétchipes Apacer AH320 1 GB nyerte, és a gyors Corsair Flash Voyager GT csak a harmadik helyet csípte el – megelőzte a gyorsabbik Good Drive. Olvasásban szárnyra kapott a Corsair Flash Readout széria is. Érdekes, hogy most az írásban remekelő 4 GB-os modell lemaradt a többi mögött. A Corsair armada mögött végeztek azok a pendrive-ok, amelyek írásban is jól szerepeltek: az Apacer HA202, a Kingston, és a 150-es Transcend. Az egyforma Apacer AH320-ak közül az 1 GB-os ismét gyorsabb volt a többinél. A mezőny végére szorult a két TwinMOS és Pretec, de az ujjlenyomat-leolvasós Transcend JetFlash 210 sem brillírozott.

2 MB-os állományok olvasásában a TwinMOS X5 harmadik helye volt a meglepetés. A Voyagerek 30 MB/s fölötti sebességükkel elfoglalták a két első helyet, visszaállt a rend. Nagyon jól muzsikáltak a Good Drive-ok is, ami elsősorban a normál sebességűnek válik a becsületére. Megszokott, jó teljesítményét hozta a kétchipes Apacer AH320 1 GB és a Kingston is, a Transcend JetFlash 150 viszont kicsit visszaesett. A Readoutok közül a 2 GB-os vert rá a többiekre, az Apacer AH320-aknál ismét az 1 GB-os muzsikált jobban. Feljebb kapaszkodott a TwinMOS Z4, és a Pretecek is elmozdultak a mezőny végéről.

Tesztünk során a 64 MB-os olvasási menetben mértük a legnagyobb átviteli sebességet. A 33 MB/s-ot meghaladó tempót természetesen a Corsair Flash Voyager GT produkálta, de a sima Voyager sem maradt el mögötte túl sokkal. Rajuk kívül egyetlen pendrive sem tudta átlépni a 30 MB/s-os határt, bár a kétchipes Apacer AH320 1 GB és a gyors Good Drive is nagyon közel volt hozzá. 64 MB-on ismét jól mentek a TwinMOS-ok, de a normál sebességű Good Drive is. Jól tartotta magát a Kingston és az Apacer HA202. A mezőny végére ismét az ujjlenyomatkezelő Transcend került, sebessége 10 MB/s alatt maradt.

Értékelés

Az értékeléshez egy táblázatban foglaltuk össze mai tesztalanyaink pillanatnyi árait. A vastagon szedett méreteket próbáltuk ki. Általánosságban elmondható, hogy jelenleg a 2–4 GB-os pendrive-ok fajlagos ára a legalacsonyabb, de az esetek többségében az 1 GB-os vagy még kisebb tárkapacitás is elegendő. Idehaza még nem nagyon kapható 16 GB-os USB flash adattár, és a 8 GB-osakból sem túl nagy a választék.

Az biztos, hogy mai mezőnyünk leggyorsabb tagjai a Corsair Flash Voyagerei voltak. Csak egyetlen esetben, a 32 kB-os fájlokkal végrehajtott olvasási tesztben nem tudtak győzedelmeskedni. Már a sima, kék betétes Voyager sebessége is tekintélyt parancsoló, de a piros GT még egy picivel túltesz rajta. Ez a többlet a 2 GB-os méretnél csak 4–500 forintba kerül, feljebb már valamivel drágább. A sima Voyager előnye, hogy 512 MB-ostól egészen 16 GB-osig kapni, míg a GT-ből egyelőre csak a 2 és 4 gigabájtos érhető el. A nagy sebesség mellett az ütés- és vízállóságot sem szabad elhanyagolni, ráadásul még tetszetős nyakpántot is kapunk, így a magasabb ár ellenére is különösen ajánlott minősítést érdemelnek a Flash Voyagerek.

A Corsairnél maradva, tetszett a Flash Readout feliratozhatósága és a szabad kapacitást mutató kijelző, de a pendrive-ok olvasási sebessége csak közepes, az írási pedig viszonylag gyenge volt.

Nagy meglepetést okozott az Apacer AH320 1 GB-os változata. Ha biztosak vagyunk benne, hogy a kétchipes verziót kapjuk, akkor nagyon megéri a 3000 forint alatti árát, és kövér különösen ajánlott címkét érdemel, de az egychipes 1 GB-os és a többi méret többnyire a mezőny második felében mozgott, ott, ahova kedvező áruk alapján vártuk őket. Éppen az alacsony vételár miatt adunk az AH320-nak ajánlott minősítést; ha az ár az elsődleges szempont.

A nagyszerű Corsair Voyagerek nehézzé teszik a többi pendrive értékelését. Szépen teljesített például a Kingston Data Traveler II Plus Migo Edition vagy a Transcend JetFlash 150, de árban a Flash Voyager szintjén mozognak, és lassabbak is nála. Ami miatt ajánlani lehet őket, az a visszafogottan elegáns megjelenés, és a mellékelt úti szoftvercsomag.

Sebességben jó volt még az Apacer HA202 és a Good Drive-ok is, csak hát a Voyager ellenében – ami nem drágább jelentősen, de jóval gyorsabb – semmi sem szól mellettük. Nekünk formailag tetszett a pici Apacer AH123 és a fémből készült Pretec i-Disk Bulletproof, de ez meglehetősen szubjektív. Az ujjlenyomat-leolvasó pendrive-ba integrálása inkább érdekes, mintsem hasznos extrának tűnik, bár ez függ a szállított adatoktól is.

Corsair Flash Voyager Corsair Flash Voyager GT Apacer Handy Steno AH320 1 GB (két chippel)	Kingston Data Traveler II Plus Migo Edition Transcend JetFlash 150
Apacer Handy Steno AH123 Corsair Flash Readout Pretec i-Drive Bulletproof

fless és rudi

A tesztben szereplő pendrive-okat az alábbi cégek bocsátották rendelkezésünkre:

• Apacer, Samsung, Transcend - HRP Hungary Kft.
• Corsair, Kingston,TwinMOS - Expert Computer Kft.
• GoodRAM - Case Hungary Kft.
• Pretec - MK Computers Kft.