Mr. Altavista

Szükségünk van egy információra? Mi sem egyszerűbb… Csak beütjük az éppen egyeduralkodó kereső címét (ez most a Google), és máris özönlenek képernyőnkre a találatok. De vajon eszünkbe jut-e valaha, hogy kinek is köszönhetjük mindezt?

Paul Flaherty: neki köszönhetjük a mai webes keresőket

Szomorú aktualitás: tragikus hirtelenséggel elhunyt Paul Flaherty, az úttörő AltaVista keresőjének ötletgazdája és egyik fejlesztője. Flaherty 42 évesen távozott el, halálát szívinfarktus okozta, amely belmonti (Szilícium-völgy, Kalifornia) otthonában érte március 16-án. Jelen írásunk tehát, amellett hogy ebben a hónapban is bemutat egy IT-legendát, egyúttal tisztelgés is Mr. Flaherty emléke és életműve előtt.

Bármilyen meglepő, a szinte már mindennapossá vált Google vagy Yahoo és egyéb webes keresők röpke tizenkét évvel ezelőtt még nem léteztek. Pedig internet már akkor is volt, sőt weboldalak is voltak szép számmal… Hogyan is kerestünk kicsivel több mint tíz évvel ezelőtt? Nos, az élet nem volt ilyen egyszerű… A fiatalabb generáció tagjai valószínűleg már nem is emlékeznek az akkori megoldásokra, például a Gopherre – a 90-es években ez volt a legjobbnak tűnő eljárás a keresésre. A Gopher nem volt más, mint egyetemi és kormányzati adatbázisok „összekapcsolása”, egy mai szemmel már ósdinak tűnő, csak szövegek megmutatására szolgáló kliens (Gopher-szoftver) segítségével. Az egész eljárás, valamint a kliens felülete is erősen hasonlított a hírcsoportokon belüli keresgéléshez (hasonlóan kaotikus is volt). Az internet hőskorában tehát ha meg akartunk találni valamit, akkor vagy könyvjelzőinkre és innen-onnan kiderített webcímeinkre támaszkodhattunk, használhattuk a Gophert, a hírcsoportokat, illetve az ilyen-olyan kezdetleges (nem indexelésen alapuló) keresőket. Elvetemültebbek próbálkozhattak a Lynxen és telneten elérhető webcímadatbázisokkal… Hát tényleg nem volt rózsás a helyzet.

A Gopher szó, amelynek magyar megfelelője hörcsög vagy pocok, 1991 áprilisától új jelentést nyert. Így nevezték el a University of Minnesota programozói programcsomagjukat, amellyel belső egyetemi információs rendszerüket (CWIS-Campus Wide Information System) létrehozták. Később a GOPHER „elárasztotta" a világot, és az interneten keresztül ma már több ezer szerver adatai kérdezhetők le. A Gopher egy elosztott szöveges adatbáziskezelő, kliens-szerver elven működő rendszer. Az információk, többnyire szöveges dokumentumok, az internet legkülönbözőbb szerverein helyezkednek el. A kliens programot futtató felhasználó egy egységes menürendszert lát, a menüpontok között válogat, így különböző indexállományok segítségével egyszerre tud a szervereken keresni. A kiválasztott dokumentumokat azután a rendszer, a Gopher névhez híven, mint egy hörcsög begyűjtötte és letöltötte a megfelelő gépekről.

Kereső születik

Paul A. Flaherty Milwaukee-ban született, egy ötgyerekes családban. Minnesotában nőtt fel, és a Stanford Egyetemen szerzett elektromérnöki diplomát 1994-ben. Mint fiatal szoftvermérnök érkezett a Szilícium-völgybe, tele nagyravágyó tervekkel és elképzelésekkel – de hát ezzel mindenki így volt akkoriban. A számítástechnika és az internet a hőskorát élte, lehetett érezni, hogy valami készül, valami van a levegőben. Flaherty 1994-től kutatómérnökként dolgozott a Digital Equipment Corporation nevű cégnél Palo Altóban. A legenda szerint az ötlet éppen a Gopher kapcsán született: Paul és két kollégája ebéd közben buzgón vitatkozott arról, vajon mi is lesz a Gopher és egyáltalán az internetes keresés és adatgyűjtés jövője. Flaherty azon a véleményen volt, hogy az akkori eljárások zsákutcának fognak bizonyulni (főleg mivel a Gopher akkoriban már nem volt képes megbirkózni a hihetetlen sebességgel gyarapodó, a mai értelemben vett grafikus weboldalakkal).

Így született tehát az ötlet: mi lenne, ha az interneten található összes (vagy legalábbis majdnem összes) weboldalt egy hatalmas indexbe, azaz adatbázisba gyűjtenék össze, majd később ezen az indexen belül lehetne keresni. Az ötletet hamarosan tettek követték… Akkor még nagyon fiatal volt a világháló, hiszen azt mindössze négy évvel azelőtt alkotta meg Tim Berners-Lee, a svájci CERN munkatársa. A linkgyűjteményeken és a már emlegetett „hörcsögön” kívül még semmi sem segítette a netezők dolgát az online anyagok közötti eligazodásban. Az indexelés tehát forradalmi ötletnek tűnt, meg kellett azonban birkózni egy elég nagy problémával, nevezetesen azzal, hogy miként is jöjjön létre ez a bizonyos index?

Így nézett ki: az első AltaVista 1995-ben [+]

A megoldandó probléma igen nagy volt: hogyan gyűjtsék össze az interneten található több millió oldalt, azok tartalmát és címeit? Paul egy nagyon egyszerű, ám forradalmi ötlettel állt elő: mi lenne, ha írnának egy olyan szoftver, ami gyakorlatilag „végigjárja” az internetet, megnéz minden weboldalt, kigyűjti róluk az információkat, majd ezeket az adatokat elküldi a kereső-adatbázisba. Így született az első keresőrobot, amit Flahertyék egyszerűen csak botnak (a robot szóból) neveztek el.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!