BTX

Az Intel időről-időre szereti érzékeltetni, hogy az iparág egyik meghatározó szereplője. Ezt legtöbbször egy új (nem feltétlenül a CPU-hoz kapcsolódó) szabvány bemutatásával teszi, ám nem minden döntése bizonyul helyesnek.

Az egyik ilyen alkalom 2004 végén érkezett el, amikor is az Intel kijelentette, hogy az ATX (Advanced Technology Extended) bizony már elavult, itt az ideje eltemetni, és egy korszerűbb szabványt léptetni a helyébe. Az 1996. óta csúcson lévő és mindenki által elfogadott (és legtöbbször betartott) ATX szabványban rögzítették a különböző alaplaptípusok kialakítását, közvetve pedig pontosan meghatározták számos egyéb részegység, mint például a számítógépház, a tápegység vagy a hűtés egyes tulajdonságait. Szabványosnak kell lennie a kialakításnak, rögzítésnek, szellőzésnek és még sorolhatnánk. Erre pedig hatalmas szükség van, hiszen a PC egyik fő erényét, a rengeteg részegység egymással való kompatibilitását fenn kell tartani. Így érthető, hogy a ma kapható PC-k több mint 90%-a is erre a szabványra épül. Az Intel számára azonban ez nem volt elegendő, ezért kifejlesztette az ATX utódját, a BTX-et, amely a Balanced Technology Extended rövidítése. A 2005-ben hódító útjára indított szabvány szinte teljesen inkompatibilis volt az ATX-szel, ami mind a gyártók, mind a felhasználók dolgát nagyban megnehezítette, így talán érthető is, miért utasította el egyhangúlag az egész iparág.

Az ATX utódja: döcögős indulás után nagy csönd

Az ATX – amely idén már 10 éves – a mai napig megfelel az elvárásoknak; létezik belőle normál (full-size), micro, flex, mini-ITX és piko-ITX változat, amelyekhez mindegyik gyártó alkalmazkodik. Ezek ráadásul többé-kevésbé egymással is kompatibilisek, vagyis egy nagyobb méretű házba igény szerint kisebb alaplapot is beszerelhetünk. Ide kapcsolódik a számos tápegység- és hűtőszabvány is, amelyek között sok esetben ugyancsak van átjárás. Ez pedig nagyban megkönnyíti a gyártók és a vásárlók dolgát is, így leváltása még egy lényegesen jobb szabványra is nagyon nehéz feladat, amihez több vezető cég összefogása szükséges.

A BTX küldetése

Az Intel 2004-ben nem hiába kritizálta egyre hangosabban az ATX szabványt, hiszen ekkor kezdett az egekbe szökni a Pentium 4-es processzorainak fogyasztása és hőtermelése. A BTX kifejlesztésénél elsősorban ez volt a fő szempont, hiszen a 4 GHz-es vagy a fölötti sebességgel száguldó P4-ek hűtését csak a gép teljes újratervezésével és rengeteg optimalizálással lehetett volna megoldani. A még hatékonyabb légáramlat eléréséhez tehát az eddigiektől teljesen eltérő elrendezésre volt szükség az alaplapok esetében, továbbá az ATX-től eltérő rögzítésre, ami így az ATX-szel való kompatibilitást is kizárta.

Elbukott hadjárat

A 2005-ben elindított BTX-et szkeptikusan fogadta a szakma, egyebek között azt kifogásolva, hogy az Intel processzorainak fogyasztása az egekbe szökik. A PC-s házak és hűtések gyártói sem rajongtak a BTX-ért, s egy-két tervet leszámítva nem is alakították át komolyabban termékskálájukat. Ehhez a mozgalomhoz csakhamar az alaplapgyártók is csatlakoztak, akik ugyancsak megmaradtak a terveknél, és éberen várták, mikor mozdul meg a BTX szekere.

Hasonlóan cselekedett az AMD is, amely csak figyelte, hogyan boldogul az Intel újszülöttje, és annak bukdácsolását látva egyre hangosabban hirdette, hogy az Athlon 64-ek beérik a „régi, elavult”, mindenki által elfogadott ATX-szel is, hiszen keveset fogyasztanak és alig melegszenek.

Az első adoptálók közt volt a Shuttle, amelynek egyetlen XPC-je készült BTX formátumban és a Cooler Master, amelynek Stacker elnevezésű prémium kategóriás hibrid háza ATX/BTX kompatibilis. A nagyobb OEM-ek közül kezdetben szinte csak a Gateway látott fantáziát a BTX-ben – sem a Dell, sem a HP nem követték a példáját. A BTX 2005 végére eljutott oda, hogy a neves ExtremeTech online magazin beválogatta az év 10 elbukott fejlesztése közé.

Lassú víz...

A BTX szekere azonban nem hogy megmozdult volna, hanem teljesen le is állt, és néhány elkészült modellt leszámítva szinte teljesen el is tűnt a piacról. 2005 eleje óta a processzorok világában is sok minden megváltozott, és a 130 wattos maximum után a TDP újra elfogadható szintre, vagyis a felére, 65 wattra csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Intel csendben eltemette volna a BTX szabványt, éppen ellenkezőleg: 2007-ben újult erővel készül meghódítani a piacot.

A Big Water fedőnevű akció: Missing In Action

Az Intel – bár biztosan tanult a múltban elkövetett hibáiból – meglehetősen optimista előrejelzéseket tett közzé. Ezek szerint 2007 végére a PC-k 36%-a már ilyen formátumú lesz, beleértve az alaplapokat, hűtéseket és számítógépházakat is. Ezt a magas penetrációt elsősorban a nagyobb rendszerépítők – a Dell, a HP, a Gateway és a Lenovo – bevonásával kívánja elérni. A 36%-os értékbe a BTX valamennyi változata – a BTX, a MicroBTX, a NanoBTX és a PicoBTX is – beletartozik, amelyek közül az utóbbi három a kisméretű Viiv/Live PC-k körében lehet népszerű.

Az Intel újfent nekiveselkedik hát, hogy lenyomja a konzervatív gyártók és felhasználók torkán az új szabványt, és végleg átvegye az uralmat az egyébként máig tökéletesen megfelelő ATX-től. A nagy OEM partnerek bevonásával erre jó esélye is van a kész konfigurációk esetében, ám a saját építésű PC-k világában nem lesz könnyű megszerettetnie a vásárlókkal egy olyan újdonságot, amely a rengeteg plusz kiadáson felül semmi mást nem hoz magával.

Erdős Márton