Az NVIDIA bejelentései

A Las Vegas-i CES eseményeivel párhuzamosan egy interjút is szervezett az NVIDIA, melynek a Palms hotel adott helyet. A zártkörű rendezvényre a világ országainak mindössze 14 képviselője volt hivatalos, így igen szerencsésnek érezhettük magunkat, hogy végül a PROHARDVER! is bejuthatott az eseményre. Az NVIDIA elnök-vezérigazgatója, Jen-Hsun Huang egy bevezető beszéddel kezdett, ami után az újságírók kérdéseket tehettek fel neki, melyekre készségesen válaszolt is.

Jen-Hsun Huang: Köszönöm mindannyiuknak, hogy eljöttek! Egy nagyon izgalmas CES van mögöttünk, ahol három fő dologgal foglalkoztunk. Először a játékosok következő generációs PC-jéről beszéltünk. Teljesen egyértelmű, hogy éppen egy szintlépés zajlik ezen a területen. Habár a gyönyörű, minél szebb grafika rendkívül fontos szempont számunkra, de szerintünk nem ez az egyetlen útja annak, hogy a játékosoknak minél jobb élményt nyújtsunk. Tudom, hogy a teremben sokan vannak, akik nem foglalkoznak ezzel a területtel, és felmerülhet bennük a kérdés, hogy az NVIDIA miért ennyire elkötelezett továbbra is a PC-s játékok iránt? Nos, az elsőrangú ok, hogy imádjuk a játékokat, és ebben semmi szégyellnivalót nem látunk. A második ok, hogy meglátásunk szerint a játékipar állítja a legkeményebb kihívások elé a fejlesztőket a számítógép-tudományok közül. Olykor ijesztőek azok a technológiai lépcsők, amelyeket meg kell másznunk a játékélmény következő szintre emelésének érdekében, és bár ezt óriási kihívásnak tartjuk, ugyanakkor nagyon élvezzük is az egész folyamatot. Számomra kicsit olyan ez, mint a golf: imádod, de csak ritkán tudsz győzni.

[+]

A második téma a vadiúj processzorunk volt. Ez két okból kifolyólag végül a Tegra 5 helyett a Tegra K1 elnevezést kapta. Elsősorban azért döntöttünk a K(1) jelölés mellett, mert ez a fejlesztés a Kepler egyenes ági leszármazottja, másodsorban pedig annyira eltér az előző négy Tegra modelltől, hogy ezt az elnevezésben is szerettük volna hangsúlyozni. Már a termék nevének is sugallnia kell, hogy a vásárlók ebben az esetben egy gyökeresen új termékkel állnak szemben. A Tegra K1 a világ első 192 magos szuperchipje. Ezeket a jelzőket nem azért választottuk, mert egy luxuscikkről van szó, vagy éppen mert annyira divatosak és hangzatosak szeretnénk lenni. Ez tényleg a világ első, 192 darab, teljesen programozható magot tartalmazó processzora. Az előző generációkban szimpla grafikus magokról beszélhettünk, melyeket csak egy specifikus feladatra lehetett befogni. A K1-től kezdődően ezek különálló, teljesen programozható processzormagoknak számítanak, valódi utasításkészletekkel, párhuzamos feldolgozásra optimalizálva. Mi csak szuperchipnek hívjuk, hisz ez egy kis szuperszámítógép egyetlen chipben. Pontosan ugyanazokat a végrehajtókat tartalmazza, amelyek a világ legzöldebb szuperszámítógépeiben is megtalálhatóak, de pontosan ugyanezek a végrehajtók lapulnak Amerika leggyorsabb szuperszámítógépében is, és ezek végeznek kalkulációkat különböző tudományos és orvosi kutatásokhoz, vagy éppen időjárás-szimulációkhoz.

[+]

Azt hiszem, egy kicsit mindenkit megleptünk azzal, hogy a Tegra K1-et két eltérő verzióban jelentettük be. Tokozásuk teljesen azonos, de az egyik modell 32 bites és négymagos, míg a másik már a saját fejlesztésű Denver CPU-magokat alkalmazza. Már mindenki nagyon várta a Denvert, és még sok, rendkívül érdekes, leleplezésre váró információnk van vele kapcsolatban, így a közeljövőben mindenki megismerheti a mögötte rejlő varázslatos technológiát. A 32 bites CPU-magok 3-utas szuperskalár, míg a 64 bites Denver magok 7-utas szuperskalár rendszerűek. Utóbbi nagyon magas teljesítményre lett tervezve, különösen az egyszálas végrehajtást szem előtt tartva, mivel az alkalmazások számára ez továbbra is meghatározó szempont. Vagyis a Tegra K1 a világ első 192 magos szuperchipje, mely két eltérő verzióban érkezik: 32 bites négymagos, és 64 bites kétmagos 7-utas szuperskalár Denver CPU-magokkal.

Áttörés az autóiparban is

A harmadik bejelentésünk a Tegra K1-hez kapcsolódik, mely az autóiparban is szerepet kap, hisz azt már ezen területre is gondolva terveztük a kezdetektől fogva. Nem szerettünk volna minden egyes autótípushoz új alaplapot tervezni, ezért a processzort egy egységes modulra helyeztük rá, ami a Tegra K1 VCM (Vehicle Computing Module) elnevezést kapta. Bár az alaplap kialakítása egységes lesz, de annak nem feltétlenül kell majd a Tegra K1 processzort tartalmaznia, mivel ennek szerepét a gyártó igényeinek megfelelően, a Tegra 2-vel kezdődően bármelyik korábbi modell is betöltheti. Ebből fakadóan a partnerek szélesebb palettából választhatják majd ki az adott autómodell rendszerébe illő legjobb megoldást attól függően, hogy az adott jármű például egy magas számítási teljesítményt igényelő komolyabb digitális műszerfallal, vizuális információszolgáltatással, számítógép vizualizált vezetősegítő rendszerrel, vagy akár a három kombinációjával egyszerre rendelkezik, amire szerintem fogunk látni példákat a jövőben. Az összes modul ugyanazzal a szoftveres környezettel rendelkezik majd, így az autógyártó szemszögéből nagyon könnyű lesz az implementáció. Tehát egy egységes modul, különféle teljesítményszintekkel, mindez egy egységes szoftveres háttérrel támogatva.

Évek óta dolgozunk ezen a megoldáson, így a közelmúltban már az autógyártók is megkaphatták a Tegra K1 VCM-et. További érdekesség az autók szempontjából, hogy két olyan, teljesen új képességet is bemutattunk, amit az ipar korábban még sosem láthatott. Mindez a 192 magos Tegra K1 superchip nagy teljesítményének köszönhető. Az első az anyagvezérelt fizikai renderelő, amely lehetővé teszi, hogy valós időben rajzoljunk ki különféle, az anyagfizikának megfelelő felületeket, ami röviden annyit tesz, hogyha a műszerfalon szálcsiszolt alumíniumot, rezet, volframot, titániumot vagy éppen szénszálat szeretne látni a tulajdonos, akkor mi azt annyira valósághűen meg tudjuk jeleníteni, hogy már szinte meg is lehet érinteni. A második bemutatott képesség a számítógép-vizualizált vezetősegítő rendszer. A jövőben az autókat egy hatalmas tudástár fogja segíteni, melyben korábbról megtanult dolgok kapnak helyet. Lesz egy jó eséllyel Tesla-alapú szuperszámítógép, ami azt fogja tanulmányozni, hogy egy autó hogy néz ki, vagy éppen egy STOP tábla, egy kerékpár, egy gyermek, egy labda, egy macska vagy egy kutya hogy néz ki, illetve milyen különféle fényviszonyok és időjárási körülmények között. Az internetnek köszönhetően annyi információt lehet összegyűjteni, hogy a dedikált szuperszámítógép a nap 24 órájában csak azt fogja tanulmányozni, hogy bizonyos dolgok hogy néznek ki. Ennek köszönhetően a létrehozott elsődleges adatbázis folyamatosan fejlődni fog, és végül azt is fel fogja ismerni, hogy Jen-Hsun hogy néz ki.

[+]

Ehhez hasonló adatbázisok már most is működnek, és napról napra fejlődnek. Többek között hasonló rendszernek köszönhető, hogy a hangalapú keresők már egy hónap elteltével is sokkal hatékonyabban tudnak működni, és még ennél is lényegesen nagyobb előrelépést tapasztalhatnánk, ha egy-két évvel korábbi verzióval hasonlítanánk össze a mai megoldást. A rengeteg keresésnek köszönhetően manapság már akár kínai, közel-keleti, indiai, japán vagy orosz akcentussal is rendelhetnénk egy teát a hangalapú keresőtől. Az egyetlen akcentus, amivel nem fog elboldogulni a rendszer, az a francia, mert a franciáknak beszéd közben alig mozog a szájuk... Csak vicceltem, ma már tényleg bármelyik akcentussal működhet a rendszer. Ezek a rendszerek annyira gyorsan tanulnak, hogy fejlődési görbéjük exponenciális. A felhőben létrehozzuk az adatbázist, és az autóban lévő Tegra K1 szuperchip pedig a 30 másodpercenkénti képkockára képes kamera, a beépített radar, valamint a többi szenzor által szolgáltatott információ elemzésével elvégzi az azonnali helyzetfelismerést. A világ képét fogjuk elkészíteni egy autó szemszögéből, és ezt szegmentálva, majd elemezve fogjuk besorolni a különféle részleteket, melyekre később már keresni lehet. A képesség, mellyel az autó valós időben ismerhet fel különféle tárgyakat vagy akár egy kátyút az úton, nagyban segítheti a sofőrt, és biztonságosabbá teheti a vezetést. Tegyük fel, hogy autónknak egy hatalmas esős vihar kellős közepén azonnal meg kell állnia valami vagy valaki előtt. A legtöbb esetben egy ilyen szituáció még a mai fejlett fékrendszerek mellett is ütközéssel végződik, de egy automatikus vezetősegítő rendszer instant felismerőképessége jó eséllyel találja meg a legjobb utat a baleset elkerülésére. Tudjuk, hogy ezek a dolgok csak akkor lehetségesek, ha megfelelően látjuk, illetve ismerjük fel a világot, és a Tegra K1 ezért is olyan fontos az autóipar számára, hisz egy szuperszámítógép az autóban mindezt már lehetővé teszi, ezzel kikövezve a jövő autója felé vezető utat.

Összegezve tehát, három dolgot jelentettünk be. Az első a játékosok következő generációs PC-je, ami egy teljesen új, G-SYNC névre keresztelt megjelenítőtechnológiát hoz el. Ez egy olyan, nagyon komplikált problémát old meg, amelyet mostanáig még senkinek sem sikerült. Beszéltünk a GameStreamről, mert a jövőben többé már nem kell a számítógép előtt ülnünk, hogy annak játékait élvezzük, azt már szinte bárhol megtehetjük. A második bejelentés a Tegra K1, a 192 magos szuperchip, míg a harmadik az erre alapozó autóipari stratégiánk.

NVIDIA és a jövő autói

Kérdés: A minap az Audinál jártam, éppen bejelentették a Tegra K1-et alkalmazó TT Coupe modelljükét, ami a teljesen digitális, "virtual cockpit" nevű rendszert alkalmazza. Emellett egy ismeretlen modellről is beszéltek, ami már automata pilóta funkcióval is rendelkezik. Ön személy szerint milyen esetekben használná ezt, illetve hova menne egy ilyen rendszert alkalmazó autóval?

Jen-Hsun Huang: Elsőként szeretném leszögezni, hogy nagyon szeretem saját magam vezetni az autót, amiben utazok. Amikor valami konferenciára vagy bármilyen eseményre megyünk, akkor általában sofőrünk van, így a hátsó ülésre kerülünk. Ez kissé frusztráló tud lenni, különösen ha egy tetszetős modellről van szó, hisz olyankor a kormány mögött lenne a helyed, a sofőrnek pedig a hátsó ülésen, nem igaz? Ugyanakkor számtalan terület van, ahol nagyon szeretném forradalmasítani a vezetési élményt egy automata pilótával. Elsőként a kényelmet hoznám fel példaként. Kijössz a közértből vagy a bevásárlóközpontból, és az autód már vár rád a kijáratnál. Egyes városokban rendkívül sűrűn és szűken parkolnak, amire remek példa Tokió. Képzeljük el, hogy többé nem kell a parkolással bajlódnunk, az autó megteszi ezt helyettünk. Ezzel a parkolóházak helyeinek számát, illetve azok felépítését is meg lehetne változtatni. Az utolsó példa az ABS-hez hasonló elgondoláson alapszik, ami az útviszonyokhoz mérten túl erős fékezési szándékunkat bírálja felül. Azt hiszem, hogy a jövőben több esetben lehetne alkalmazni egy hasonló rendszert, amikor az autó felülbírálja vezetőjét, ezzel óvva őt egy esetleges balesettől.

Kérdés: Mint tudjuk, néhány vállalat a teljesen automatikus autók útjára lépett, mint például a Google, míg az autógyártók java jelenleg a csak részben automatizált mintát követi. Véleménye szerint, a távoli jövőt illetően a teljesen automatizált modell vagy a korábban említett félautomata, a sofőrt szükség esetén felülbíráló és kisegítő verzió lesz a befutó?

Jen-Hsun Huang: Teljesen biztos vagyok benne, hogy az utóbb említett megoldás lesz a nyerő. Ennek szerintem az az oka, hogy ez egy élmény, sokaknak élvezetet tud nyújtani a vezetés. Manapság már a legtöbb ember nincs rászorulva a kerékpárra, ugyanakkor sportból vagy csupán szórakozásból mégis rengetegen tekerik a pedálokat. Meglátásom szerint vannak bizonyos dolgok az autókkal kapcsolatban, amelyek érzelmeket váltanak ki az emberekből. Tudod milyen szórakoztató gyorsan vezetni, vagy mennyire felvillanyoz egy kicsit melegebb helyzet? Hasonló okokból ugranak ki ejtőernyővel a hátukon egy repülőből. Szerintem ez annyira szórakoztató, hogy az emberek ettől majd nem akarnak teljesen megválni.

Kérdés: Viszont ez a jövőben egy esetleges szélesebb körű vagy már alapfelszereltségnek számító vonalat követően akár törvényileg is korlátozhatja a sofőrt abban, hogy ne lépje túl a határokat. Mit gondol?

Jen-Hsun Huang: Igen, ez nagyon is elképzelhető. Akárcsak az Én, a Robot című filmben, ahol a szereplőnek meg kell győznie autóját arról, hogy adja át neki a vezetést.

[+]

Kérdés: Említette a "szuperszámítógép az autóban" szlogent. Úgy gondolom, hogy ez sokkal inkább a Google, mintsem az autógyártók víziója. Mit gondol erről, illetve mit takar pontosan az OAA, azaz az Open Automotive Alliance?

Jen-Hsun Huang: Nos, a "szuperszámítógép az autóban" elsőként az Audi vezetőjének szájából hangzott el, mely vállalat a világ legnagyobb luxusautógyártója. Nekik egy szuperszámítógép kell az autóba, amivel még élvezetesebbé és biztonságosabbá teszik annak vezetését. Mint tudják, a számítógépek sokkal inkább jó, mintsem rossz dolgok. Jelen esetben csak egy eszköz, ami már annyira jó, hogy akár az autónk élvezetesebbé és biztonságosabbá tételére is használhatjuk. Az Audi azért érdeklődik ennyire iránta, mert tudják, milyen új lehetőségek nyílnak meg ezzel. Ma már a legtöbb új autó szoftveres platform, ezért a legtöbb autógyártó nagyon jó szoftveres oldalról. Éppen úgy, ahogy az okostelefonoknál, ahol például a Samsung már nagyon jó ezen a területen, holott évekkel ezelőtt még gyengének számítottak szoftverben. Az autógyártók már szoftvervállalatok is egyben, így ők nagyon is jól tudják, hogy milyen lehetőségek rejlenek egy szuperszámítógépben. Az Open Automotive Alliance nevű nyílt szövetség az Android által nyújtott lehetőségeket és előnyöket hivatott átvinni az autóiparba. Mindannyian tisztában vannak vele, hogy az Android mit tett a mobiltelefonokért. Például hogyan nőhetett volna nélküle ilyen gyorsan ekkorára a Samsung? Szükségük volt egy erős, webes operációs rendszerre. El tudja képzelni, mit jelent, hogy ugyanez a rendszer már az autógyártók számára is rendelkezésre áll? Mert az autó csak egy nagy mobil számítógép, bár olykor elég gyorsan is tud mozogni...

Tegra K1 szuperchip

Kérdés: A kérdésem a Tegrával kapcsolatos: a Denver az optimálisnak elkönyvelt 3-utas 64 bites dizájn helyett egy nagyon széles, 7-utas szuperskalár felépítést kapott, ami az IBM Power szerverchipjeit idézi. El tudná mondani, hogy miért döntöttek ilyen rendhagyóan széles felépítés mellett, és hogyan érték el azt, hogy mindez hatékonyan is működjön?

Jen-Hsun Huang: Ez mély és részletes architekturális ismereteket igényel, amihez nagyjából 20 év tudása szükséges. A szuperskalár felépítés egyik nagy kihívása az issue rate értékének magasan tartása, ugyanakkor ezt nem lehet, vagy nagyon nehéz elérni, mivel a processzorarchitektúrák világában sok minden függ egymástól, ami kockázatossá teszi a tervezést. A 7-utas szuperskalár dizájnok nagy része kihasználatlan, működésük nem optimális, hacsak nincs egy nagyon komplikált rendszered mellé, mint a kérdésben is említett IBM Power esetében. Most, hogy mindketten értjük a probléma gyökerét, már csak az a kérdés, hogy mi a megoldás? Megengedi, hogy mintegy izgalmas meglepetésként még tartogassam önnek egy kicsit a választ? Erről még szeretnék beszélni a jövőben, mert ez a processzorok építésének egy nagyon szórakoztató része. Manapság a CPU-architektúrák tervezésének egyik legnagyobb kihívása az órajelenkénti utasítások kibocsátásának növelése, és ez egy rendkívül nehéz feladat. Mi is ugyanúgy küzdünk a fizikai törvényeivel, mint az összes többi tervezőcég, habár van néhány új technológia a tarsolyunkban, melyek itt is segíthetnek bennünket. Ahogy mondtam, mindenképpen szeretnék még beszélni erről, mert nagyon fontos nekünk ez a kérdéskör. Okkal került 5 évünkbe a Denver tervezése.

Kérdés: A szuperskalár architektúra esetén megvan a fejlesztők lehetősége, hogy egy megfelelően megírt kóddal optimálisan töltsék fel a futószalagot, ami büntetésekkel működik a sok funkcionális egység miatt. A Google dolgozik ezen, vagy esetleg a saját fejlesztőik készítenek egy Denver CPU-ra optimalizált verziót a megfelelő fordítóval?

Jen-Hsun Huang: Bármit is csinálunk az optimalizálás érdekében, szerintünk az a legjobb megoldás, ha mindez a Denver tokozásán belül marad. Kívülről nézve a statikus fordító vagy az operációs rendszer számára pedig mindez egy fekete doboz kell, hogy legyen, csak egy erős CPU magas IPC értékkel. Meglátásom szerint ez egy jobb, a partnerek részére egyszerűbb megközelítés annál, mintha elvárnánk, hogy kívülről, azaz a szoftverek oldaláról legyen megfelelően optimalizálva a processzor.

Kérdés: A K1-et a szuperchip jelzővel illette, valamint azt hallottam, hogy egyelőre nem állítják le a Tegra 4 forgalmazását. Mindez azt jelenti, hogy meglehetősen nagy a teljesítménybeli űr a két megoldás között?

Jen-Hsun Huang: Nos, valóban meglehetősen nagy különbség van a két chip között. Úgy gondolom, hogy a Tegra 4 egy nagyon jó processzor, de nem hasonlítható össze a Tegra K1-gyel. De ez rendben is van, hisz ez az innováció ára, haladnunk kell előre.

Kérdés: Mit gondol, miként fog reagálni erre a piac? Ezzel gyakorlatilag nem marad köztes termék, így a vásárlóknak majd magas árat kell fizetniük a K1-gyel szerelt termékekért?

Jen-Hsun Huang: Mindig van különbség a termék tulajdonságai és annak árazása között. Előbbiért keményen meg kell dolgozni, hisz nem könnyű új és hasznos képességeket kifejleszteni, míg az ár... nos azt egyszerűen csak el kell döntenünk.

[+]

Kérdés: A Tegra K1-gyel már egy teljes értékű GPU dizájnt kapunk egy mobil chipben. Mindez azt jelenti, hogy a jövő GPU dizájnjai inkább arra lesznek optimalizálva, hogy végül egy összetettebb termék részei legyenek? Mindennek van bármilyen hatása az asztali GPU-k fejlesztésére is?

Jen-Hsun Huang: Ahogy azt tudják, a Kepler az eddig piacra dobott leghatékonyabb GPU-nk, ez tette lehetővé számunkra, hogy megalkossuk a K1-et. Most, hogy már tudjuk hogyan készítsünk ennyire hatékony GPU-architektúrákat, a vállalatunknak még hatékonyabb rendszereket kell terveznie. Ezt pedig a Tegra igényei bontakoztatták ki, illetve vezérlik, és ennek köszönhetően ez a szemlélet vagy filozófia mindenre hatással lesz. A jövőben az energiahatékonyság jelentősége egyenrangú lesz a teljesítményével. Ezen képesség pedig fantasztikus. Egyelőre nem töltöttünk túl sok időt a teszteléssel, de amikor majd a kezükbe veszik, tapasztalhatják, hogy a K1 kedvezőbb értékkel rendelkezik hatékonyság terén bármelyik ma piacon lévő terméknél, miközben erősebb is azoknál. Ez elsőre furcsán, sőt talán őrülten hangzik, de az egész az architektúrának köszönhető – és most ezt a metodikát fogjuk végigvinni a teljes palettánkon, a PC-ktől kezdve a nagy szuperszámítógépekbe szánt processzorokig.

Kérdés: Tervben van a K1 telefonokban való szerepeltetése is?

Jen-Hsun Huang: Hiszem, hogy a K1 a telefonokban is szerepet kaphat.

Kérdés: De az 5 wattos maximális fogyasztás egy kicsit túl magas ehhez, nem?

Jen-Hsun Huang: Minden chip 5 wattot fogyaszt, ha minden egység aktív benne. Például az a chip is ami az épp mellettem lévő Samsung telefonban van. Nem kell ettől tartani, nem az 5 watton múlik, hanem sokkal inkább azon, hogy mekkora fogyasztással rendelkezik, ha csak az éppen szükséges egységek aktívak.

PROHARDVER!: A K1 támogatja az OpenGL 4.4-et és a CUDA-t. Ezek az API-k esetlegesen elérhetővé válnak egy későbbi Android verzióban?

Jen-Hsun Huang: Szerintem nem szükséges, hogy ezek az API-k elérhetőek legyenek Androidon is. Ami a legfontosabb, hogy a megfelelő motor legyen elérhető. Például a RenderScript vagy bármilyen motor GPGPU-hoz Androidra, ami megfelelően kihasználja a magokat. A CUDA-t nem kell közvetlenül elérhetővé tennünk, az OpenGL pedig nem egy igazán elterjedt API Androidon, mert a legtöbb játékfejlesztő inkább közvetlenül a motort használja. Például éppen most jelentettük be, hogy a Tegra K1 támogatni fogja az Unreal Engine 4-et. Ugyanazt a motort, amit az Xbox vagy a Playstation 3 esetében alkalmaznak. Csupán újra kell fordítani a megfelelő platformra, hogy ki lehessen használni a chip képességeit, így nem szükséges az OpenGL. Nagyon valószínű, hogy ebben az esetben ez a legjobb megközelítése a dolgoknak. Unreal Engine, Unity Engine, és természetesen még dolgoznunk kell a DICE-szal és a Frostbite-tal is, hogy az összes motor jól működjön a Tegrával.

Kérdés: A Tegra 4 esetében az NVIDIA előállt egy referencia tablettel. Az új Tegránál számíthatunk-e ugyanerre, illetve hány K1-re épülő tablet bejelentésével számolnak?

Jen-Hsun Huang: Nem mi jelentjük be a partnereink termékeit, ami egy bevett gyakorlat. A Tegra 4 megjelenését körülbelül 6 hónappal eltoltuk a K1 fejlesztésének érdekében. Úgy gondolom, hogy ez egy helyes döntés volt, mert a K1 egy nagyon fontos termék a részünkről, és minél hamarabb el tudjuk hozni a világnak, annál jobb. Egy rövidtávú áldozat – még ha pénzügyi következménye is van – a hosszútávú cél érdekében, illetve a teljes képet tekintve már nem bír akkora jelentőséggel. Az ilyen döntések hasznosak a cég életében: egy rövidtávú áldozat a hosszútávú siker érdekében. Azt hiszem mindenki egyet fog érteni abban, hogy az NVIDIA profitálni fog a Tegra K1-ből. Meglátásom szerint bármilyen platformban is kap majd helyet az új chip, legyen az konzol, mobil eszköz vagy tablet, a végleges terméknek piacformáló hatása lesz. Ennek fényében úgy döntöttünk, hogy megéri az áldozat, és inkább csúszunk a Tegra 4-gyel, hogy a K1-et időben piacra dobhassuk. Most pedig már azon kell dolgozzunk, hogy megnyerjük magunknak az OEM gyártókat.

Shield, G-SYNC és Tegra Note

Kérdés: A kérdésem a Shielddel kapcsolatos. Európában élek, és sajnos ez a termék ott hivatalosan nem elérhető, miközben európai szerverekről streamelnek játékokat. Tervben van-e a Shield európai piacra dobása, vagy ezzel meg kell várnunk K1-re épülő Shield 2-t?

Jen-Hsun Huang: Jogos a kérdés. Hadd mondjam el, hogy miért nem vittük még el a Shieldet Európába. Biztos akartam lenni abban, hogy megtanultuk a leckét, és alaposan felmérjük a terepet, mielőtt még valami túl nagy nagyba vágnánk a fejszénket. Nem szerettünk volna időt pazarolni egy olyan piacra, ami talán még nem is létezik. Ezen felül szerettem volna biztos lenni abban, hogy már tudjuk, hogyan készítsünk teljesen új eszközöket. A Shield jelenleg egy teljesen egyedülálló termék. Máshogy néz ki, máshogy működik, és más érzetet ad, mint az összes többi eszköz, valamint sok új funkcióval is kecsegtet. Ebből kifolyólag a piacnak időre van szüksége, hogy megtanulja helyesen értékelni. Meglehetősen nagy mennyiségű kérést kaptunk már arra, hogy vigyük el a Shieldet Európába. Az emberek kezdik felfedezni, hogy többé nem szükséges a PC előtt ülni ahhoz, hogy játsszanak vele. A GameStream technológiánk erős, az általa nyújtott élmény pedig egyre jobb. Akár az ágyból vagy a kanapén ülve is lehet játszani, de arra is láttunk már példát, hogy valaki elment a barátjához, és onnan játszott az otthoni PC-jén. Szerintem ez egy csodálatos dolog. Még nem döntöttünk ebben a kérdésben, de tudom, hogy az európai piac már meglehetősen türelmetlen ezt illetően. Ahogy azt tudják, a Shield amerikai fogadtatása nagyon jó volt, a média felől érkezett, valamint a felhasználói visszajelzések is pozitívak voltak, és ez minden újabb szoftverrel csak tovább javul. Azt hiszem, nincs már messze a megfelelő pillanat, ezért lassan komolyan meg kell fontoljam a Shield európai bevezetését. Köszönöm!

Kérdés (egy brazil újságírótól): A Shield brazíliai bevezetésére is számíthatunk?

Jen-Hsun Huang: Természetesen azt szeretnénk, hogy a Shield az egész világon elérhető legyen, hisz a világ minden tájáról kapunk kéréseket ezzel kapcsolatban. Ebben az esetben is csak az időzítés a kérdés, de ezt is komolyan át fogom gondolni.

Kérdés: Ez azt jelenti, hogy a közeljövőt illetően csak bizonyos országokon gondolkoznak?

Jen-Hsun Huang: A Shieldnek idővel mindenhol ott kell lennie, ahol a GeForce már megvetette a lábát.

[+]

Kérdés: Kevés szó esett eddig a PC-ről, ami tulajdonképpen megalapozta az NVIDIA-t. A G-SYNC bejelentését követően nagyon vártam az érkező monitorokat, de az első darabok után a játékosok meglehetősen bosszúsak voltak a magas felár miatt. Esetleg dolgoznak azon a monitorgyártókkal közösen, hogy ez a felár ne vetekedjen egy kisebb grafikus kártya árával?

Jen-Hsun Huang: A kezdeti technológia egy modul egy FPGA chippel, ami nem olcsó. Viszont most, hogy ez már megvan, viszonylag gyorsan tudjuk majd csökkenteni az előállítási költséget, amin dolgozunk is.

Kérdés: Ez nem csak az NVIDIA-n múlik, hisz a monitorokat a partnerek gyártják és árulják, nem igaz?

Jen-Hsun Huang: Valóban, de épp ezért szerződtünk több gyártóval is. A piaci verseny megoldja ezt a problémát. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan kedvezőbb áron lehet hozzájutni ezekhez.

Kérdés: A Shield mellett Tegra Note is teljesen házon belül készült. Miért nem valamelyik OEM gyártóra bízták a referencia platformok elkészítését?

Jen-Hsun Huang: A Tegra Note esetében azért döntöttünk így, mert az jó néhány olyan új technológiát tartalmaz, ami sok, több éves finomhangolást igényelt. A vásárlóink nem szeretnek olyan termékeket megvenni, ami nem tökéletes, így szükségünk volt egy teljesen saját platformra, amin szabadon dolgozhatunk. Az egyik ilyen a HDR, ami nagyon sok finomítást igényelt, míg a másik a DirectStylus. Egy aktív stylus kifejlesztése sok erőfeszítést igényel, a passzív megoldások elkészítése viszont sokkal nehezebb, nekünk pedig időre volt szükségünk. Emellett, ha a végfelhasználókhoz nem jut el a technológia, akkor azt nem tudjuk megfelelően fejleszteni, ha pedig nem tudjuk fejleszteni, akkor nem tudunk több vásárlóra szert tenni. Ennek fényében úgy döntöttem, hogy ebben az esetben az NVIDIA a saját ügyfele lesz, most pedig a Tegra Note az a platformunk, ahol fejleszteni tudjuk azokat a képességeket, amelyeknek sok idő kell. Büszke vagyok a DirectStylusra, az emberek szeretik használni, a technológia pedig időről-időre csak jobb lesz. A Tegra Note esetében a partnerekre bízzuk, hogy mely technológiáinkat örökítik át saját termékeikbe. Amennyiben az összeset szeretnék, akkor az sem probléma, de ha éppen egyre sincs szükségük, az sem. Nyitottak vagyunk szinte minden verzióra.

Távlati tervek

Kérdés: Az autók kapcsán szóba került a felhőben elhelyezkedő tudástár, ahova a jármű rendszere továbbítja az adatokat, majd a rendszer megtanulja ezeket felismerni. Ezen felül még milyen területet tart fontosnak, mire összpontosítanak a központosított feldolgozás területén?

Jen-Hsun Huang: Szigorúan az NVIDIA szemszögéből tekintve a fotó- és videóanyagok feldolgozását tartom egy másik nagy és fontos területnek. Manapság már mindenki készít fotókat a telefonjával, amelyek felkerülnek a felhőbe, és napjainkban az adatközpontok nagyon leterheltek emiatt. Ezzel párhuzamosan a fotók mérete egyre nagyobb lesz, mert a telefonok egyre jobb kamerával rendelkeznek. Készülékeinkben hamarosan 10 megapixeles kamera lesz, utána pedig 14 vagy még több, a videókról nem is beszélve. Ezeket az adatközpontokban található GPU-ink segítségével nagyon gyorsan tudjuk tömöríteni, átméretezni, vágni vagy akár javítani azok minőségén. A közeljövőben megoldható lesz a HD videók képminőségének javítása, ami már a feltöltéssel párhuzamosan, valós időben megtörténik. Bár nagyon sok ember fotóz ma, ugyanakkor a képek nagy része rossz minőségű. Amerikában elérhető egy alkalmazás, amivel az éttermeket, illetve az ételeiket lehet értékelni. Imádok enni, és szeretem megnézni az értékeléseket, illetve az ételekről készült fotókat, de néhány ember nagyon szörnyű fotós, ezért a képek nagy része borzasztóan néz ki. Ezen is szeretnénk segíteni.

Kérdés: Várható egy harmadik K1 variáns, ami már integrált LTE modemet is tartalmazni fog, vagy túl korai még erről beszélnünk?

Jen-Hsun Huang: Túl korai még erről beszélni. Megvan a modem technológiánk, és ha szükségesnek találjuk, akkor be fogjuk építeni.

Kérdés: Az Internet of Things világát tekintve mivel, milyen szaktudással tud ehhez az NVIDIA hozzájárulni, illetve ezzel kapcsolatban várható-e valamilyen bejelentés?

Jen-Hsun Huang: Talán már elmondtam az ezzel kapcsolatos terveinket. Az Internet of Things arról szól, hogy különféle érzékelőket helyezünk el mindenhol, melyek a felhőbe továbbítják az összegyűjtött adatokat. Amennyiben megszázszorozzuk azoknak az eszközöknek a számát, amelyek ily módon továbbítják a különféle információkat, akkor azzal egy óriási lökést adhatunk az adatmennyiségnek.

PROHARDVER!: Az NVIDIA elnök-vezérigazgatójaként mire a legbüszkébb az elmúlt 5 évből, illetve hogyan látja vagy képzeli el a következő huszat?

Jen-Hsun Huang: Köszönöm ezt a kérdést! A vállalatom kreativitására rendkívül büszke vagyok. Ezzel olyan dolgokat adhattunk a világnak, melyeket előtte még sosem láttak. Ezen felül a bátorságra, amire itt szintén szükség volt, hisz végül olyan technológiákkal lettünk sikeresek, amelyekre a világ korábban nemet mondott. Senki sem mondta nekünk, hogy GPU-alapú számítást szeretnének, sőt épp ellenkezőleg, nemet mondtak erre, hisz a többmagos processzorokban látták a jövőt. Nem értették a víziónkat, de ez minket nem zavart, csak töretlenül hittünk az elképzeléseinkben. A legbüszkébb tehát az új dolgok megalkotására, az ehhez szükséges bátorságra, valamint az emelt fővel való bukásokra vagyok, ami végül sosem hatott ránk demoralizálólag. A bukás ennek a folyamatnak a természetes velejárója. Sokszor magam is átélem mindezt, bár ebből kívülről nem sokat látni, esetleg csak egy kis részét. Büszke vagyok arra, hogy mindezt a cégem fel tudja vállalni. Egyelőre nem vagyunk túl nagy vállalat, ugyanakkor az iparág iránti elkötelezettségünk példaértékű, a legtöbb esetében pedig utánunk loholnak a versenytársak, nem pedig fordítva.

A következő 20 évben valószínűleg relatíve közel maradunk jelenlegi fő területeinkhez. Az a fajta cég vagyunk, amelyik inkább kevés dologban szeretne a legjobb lenni, mintsem sokban csupán jó. A visual computing területén mi vagyunk a legjobbak, és szerencsénkre ez egy óriási terület, a kreativitásunk pedig ezt csak tovább szélesíti. A jövőben látni fogják, hogy a vállalatunk számára elérhető lehetőségek tárháza meglepően nagy, még akkor is, ha csak egyetlen területre összepontosítunk. Ki gondolta volna korábban, hogy az autóipar ekkora lehetőség az NVIDIA számára? Az emberek csak legyintettek és annyit mondtak, hogy ez csupán egy kis chip egy hatalmas autóban, amiből nem lehet pénzt csinálni. Most pedig ott tartunk, hogy az ő gyerekeiknek vagy unokáiknak az autójában már három, négy vagy akár öt nagyobb chip lesz. Ebben pedig azért voltunk annyira biztosak, mert tulajdonképpen mi álmodtuk meg mindezt. Azt hiszem, hogy a képesség arra, hogy megálmodjunk bizonyos dolgokat, majd a bátorság, hogy végig is tudjuk csinálni azokat, egy kivételes karakterisztika, amivel az NVIDIA rendelkezik a maga fiatal kora, illetve viszonylag kis mérete ellenére. 20 évesek vagyunk, és még mindig csak úgy álmodozunk, mint egy kisgyerek.

Oliverda