Tuning és a DDR3 csatornák száma

Szokás szerint most is megnéztük, hogy mekkora órajeltartalék lapul még a főszereplő processzorban. Mivel egy Extreme Edition processzoról van szó, ezért szerencsére a szorzózárat elfelejthetjük.

A kísérlethez az Intel által mellékelt vízhűtést használtuk, melynek hűtési teljesítménye ugyan minden bizonnyal alulmarad egy több tízezer forintos egyedi rendszerétől, de az átlagos gyári léghűtőknél azért nyilván lényegesen jobb.

Az Intel a túlhajtáshoz mellékelt egy kisebb útmutatót is saját tervezésű DX79SI alaplapjához. Ebben az áll, hogy a TDP és a túláram limitet is a lehető legnagyobb értékre kell állítani, majd a turbó szorzóját emelni. Az alaplap a gyári CPU szorzót nem is engedte 33x fölé, így nyilván nem véletlen, hogy ezt javasolták. Végül a turbó szorzóját 47-re emeltük, melyhez 1,44 voltos feszültséget adtunk. Az eredmény a következő képen látható:

Ezen beállítások mellett még stabil volt a rendszerünk. Maximális terhelésnél a CPU maghőmérséklete 66-ról 79 fokra emelkedett, és ekkor már a radiátoron található ventillátor is jóval magasabb fokozatba kapcsolt.

A feszültség és az órajel emelésének hatására igen tisztességesen megugrott a fogyasztás. Természetesen azt tartsuk szem előtt, hogy több mint 2 milliárd tranzisztort tartalmaz a lapka, amely tulajdonságnak ez egy kellemetlen velejárója. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a megemelt órajel és a megnövekedett fogyasztás hogyan tükröződik a számítási teljesítményben.

Az alapórajeles eredmények ismeretében már tudható volt, hogy itt már csak saját magával versenyezhet i7-3960X. Túl sokat talán nem kell hozzáfűzni az iménti eredményekhez. Amely alkalmazások a memória sávszélességéből profitálnak többet, ott kevésbé jó a skálázódás, ellenben amelyek kevesebb memóriát használnak, ott szinte lineáris.

Végül megnéztük, hogy az aktív memóriacsatornák száma milyen hatással van a teljesítményre. A Sandy Bridge-E memóriavezérlője dinamikusan, az alaplapi DIMM slotok felöltésének alapján állítja az éppen aktív módot. Ez lehet négy-, három- vagy éppen kétcsatornás üzem is. Természetesen négy modul esetében a legmagasabb az elérhető sávszélesség, valamint ez biztosítja az optimális működést is. Ennek ellenére, aki esetleg majd ezen platform felé kacsingatna, és korábban valamilyen két-, vagy esetleg háromcsatornás (LGA1366) rendszere volt, annak megvan a lehetősége, hogy változatlan felállásban használja DDR3-as moduljait.

Úgy is mondhatjuk, hogy beigazolódott a papírforma, hisz a sávszélesség igényéről jól ismert 7-Zip, valamint Sony Vegas alkalmazásokon felül a többinek nem igazán számított az aktív csatornák száma.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!