Szerverpiaci termékek
Ahogy korábban említettük, az AMD és az Intel az asztali piacra direkten nem fejleszt, tehát egy lapka leginkább szerver vagy mobil fókuszú, és az asztali piacot ezekkel töltik fel. Persze speciális helyzetek előfordulhatnak, de ezek sokszor kényszer szülte megoldások.
Az aktuális útitervek alapján a szerverpiac tűnik a legkevésbé izgalmasnak. Az AMD jövőre a Zen 3 CPU chipletet hozza a TSMC 7 nm-es EUV node-ján, és elképzelhető, hogy terveznek mellé új IO hubokat, amelyek extra funkciókon kívül többet nem feltétlenül fognak kínálni. Ilyen formában a Milan kódnevű fejlesztés eléggé hasonlítani fog az idén bemutatott Rome platformra. A foglalat megmarad, ahogy az elérhető interfészek, valamint azok száma sem változik, továbbá már az is tudható, hogy maga a chiplet is marad nyolcmagos. Az L3 gyorsítótár viszont nagyobb lesz, továbbá a magok összeköttetésének kialakítása is módosul.
Ez ellen az Intel a 14 nm-en készülő Cooper Lake-SP-t és a 10 nm-re alapozó Ice Lake-SP-t veti be, melyeket már a nyáron lelepleztek, de csak jövőre érkeznek. Utóbbi végre hozza a PCI Express 4.0-t, amit az Intel szerverplatformjai még ma sem támogatnak, ezzel ledolgoz a cég egy elég nagy technológiai hátrányt, míg a Cooper Lake leginkább a bfloat16 adattípus natív támogatására fókuszál. Utóbbi tényleg hasznos a gépi tanulás tréning szakaszához, és az AMD Milan platformja erre nem figyel. Ez egy lényeges szempont, mert teljesítmény/fogyasztás arányban nem sok esélye lesz az Intel megoldásainak, de egy-két speciális képességgel célozhatnak olyan területeket, amiket az AMD még nem tart különösen fontosnak.
A következő körben még lényeges kérdés lesz, hogy nő-e a szerverprocesszorok fogyasztása. Az Intel 300-400 watt közé tervezi Cooper Lake-SP csúcsmegoldásait, míg az AMD ugyan követhetné őket ebben, de a cégtől korábban megtudtuk, hogy 300 watt az a felső határ, amelyen belül még épphogy eladhatók a mai termékek, így az energiaigény növelésében nem fognak az Intel után menni. Azt nehéz meghatározni, hogy melyik cégnek van igaza, de az Intelnek ma is létezik 350 és 400 wattot fogyasztó szerverprocesszora Cascade Lake-AP kódnéven, és nem kapkodnak érte a gyártók, tehát valószínűleg van egy olyan maximum érték, aminél már nem lehet megfelelően fenntartani a szervert.
Jövőre tehát sok változás nem várható a szerverpiacon, de 2021-ben már lehet erre számítani, ugyanis ekkorra ígéri az AMD a Genoa platformot, amely a Zen 4 processzormag mellett új alapokra építkezik, tehát jön a DDR5 támogatása, illetve valószínűleg egyéb fejlesztések is érkeznek, a gyártástechnológiai hátteret pedig minden bizonnyal a TSMC 5 nm-es eljárás biztosítja majd. Emiatt ez lehet az a generáció, amelynél a tokozásonkénti magszám tovább nőhet.
A 2021-es év azért is hozhat izgalmakat, mert ekkorra ígéri az Intel a Sapphire Rapids kódnevű fejlesztést, amelynek esélye lehet felvenni a versenyt az AMD-vel. Ez előreláthatólag már a cég új, 7 nm-es node-ját használja, szintén új foglalatot vet be, illetve a DDR5 támogatása is megoldott lesz, várhatóan egyéb előrelépések mellett. A 7 nm-es eljárás itt is lehetővé teszi a magok számának tokozásonkénti növelését.
A további tervekről sajnos elég keveset tudni. Mivel a 2021-es év szól mindkét gyártónál a platformbeli alapok leváltásáról, így nem nehéz összerakni azt, hogy a későbbi dizájn a továbbfejlesztésre fog fókuszálni. Ebből a szempontból az Intel a Granite Rapids megoldással készül, míg az AMD boszorkánykonyhájából a Turin kódnev visszhangzik ki, de utóbbi erősen pletykaszintű információ. Mivel ezek még elég messze vannak, így képességeiket is homály fedi.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
