Hirdetés
Szerezd meg hát mind!
A Monster Hunter név hallatán nálam ösztönből ugyanaz a kép ugrik be: becserkészni, kiismerni, elejteni a prédát, majd a zsákmányból egy még masszívabb, még veszélyesebb felszerelést kovácsolni. A fővonal mindig is ezt a kíméletlen, mégis végtelenül hatékonyan jutalmazó körforgást képviselte – hosszan elnyúló, feszültséggel teli összecsapásokat a legkülönlegesebb és legveszélyesebb bestiák ellen, ahol a fegyver, a páncél és az eszköztár nem puszta kiegészítők, hanem ugyanúgy a túlélés feltételei, mint a kooperáló csapat. Itt tényleg benne van a pakliban, hogy szörnyről szörnyre újra kell gondolni a felszerelést, mert egy rossz választásból pillanatok alatt fájdalmas lecke lesz. Nekem a belépőt a sorozatba a legutóbbi, fővonalas epizód, a Wilds adta meg – és annyira beszippantott, hogy amikor bejelentették a mellékvágányon robogó Stories harmadik részét, egyértelmű volt: ideje ezt az ágat is közelebbről megismernem.
A Monster Hunter Stories 3: Twisted Reflection tehát nem akciójáték, hanem egy körökre osztott, taktikai szerepjáték, ahol a nyers, reflexekre építő vadászat helyett inkább az előretervezésé és a csapatépítésé a főszerep. A csaták kimértebb tempójúak, több teret adnak a megfontolt döntéseknek, a narratív hangsúly pedig jóval történetközpontúbb irányba tolódik. És ami talán a legfontosabb: itt a szörnyek nem pusztán ellenfelek vagy alapanyagok, hanem társak is – a játék nyelvén monstie-k, akik nem csak mellettünk harcolnak, de az egész utazásunkat is meghatározzák. A harc kimenetele így nem kizárólag azon múlik, milyen felszerelést visel a Riderünk, vagy mennyire olvassuk jól az ellenfél mozdulatait, hanem azon is, kit hívunk magunk mellé. A szörnyeink ráadásul nem csak a csatákban hasznosak: a felfedezés során is ők adják a kulcsot a világ megismeréséhez. Van, akivel a levegőben tudunk siklani, másokkal gyorsabban szeljük a terepet, megint mások pedig olyan útvonalakat nyitnak meg, amelyek gyalog egyszerűen elérhetetlenek lennének – például falak megmászásával. Ha pedig felmerül a klasszikus kérdés, hogy „oké, ez nagyon menő szörny, de mégis hogyan szerzem meg?”, akkor a válasz itt is a fészkeknél kezdődik: a szörnyeket tojásokból keltetjük ki. És a csavar az egészben, hogy ugyanannak a fajnak a példányai sem feltétlenül egyformák: eltérhetnek erőben, adottságokban, sőt bizonyos képességekben is. Ezekből a képességekből pedig nem csak profitálni lehet, hanem építkezni is: a játék lehetőséget ad arra, hogy a megszerzett géneket átvigyük más monstie-kba, új trükkökkel és új szerepekkel felvértezve azokat, akiket ténylegesen használni szeretnénk.
[+]
öviden a történet így körvonalazható: Azuria és Vermeil, két szomszédos királyság egyszerre sodródik a pusztulás felé. Felborul a természet rendje, a szörnyek viselkedése egyre kiszámíthatatlanabb, a feszültség pedig már a nyílt háború határán táncol. Ekkor kerül elő egy különös tojás, benne a széria ikonikus sárkányszerű szörnyével, egy Rathalos-szal – egy olyan fajjal, amelyről mindenki azt hitte, hogy már rég kihalt. A remény azonban pillanatok alatt baljós előjellé válik: nem egyetlen példány kel ki, hanem ikrek, ráadásul az Égpikkely jelével – ami egy kétszáz évvel korábbi, katasztrofális polgárháború emlékét idézi fel. Innen lép színre a mi főhősünk: az általunk megalkotott karakter, aki nem mellesleg Azuria trónörököse, és a saját Rathalos-társával kel útra, hogy felgöngyölítse a jelenség hátterét, és megtalálja a kiutat, mielőtt a világot felemésztő, végzetes kristályosodás végleg kiirtaná az élővilágot, és a két ország egymás torkának esne. Fontos viszont, hogy a Twisted Reflection története nem kapcsolódik közvetlenül az előző két Stories-epizódhoz; teljesen önálló sztorit mesél el, így azok is nyugodtan belevághatnak, akik eddig kihagyták a mellékszálat.
[+]
A harmadik rész azonban nem csak története tekintetében frissült meg, de stílusa is változott. A grafikai irány alapvetően maradt a jól ismert Stories-vonalnál: egy színesebb, barátságosabb Monster Hunter-olvasatról van szó továbbra is, csak most szemmel láthatóan a részletességre és a prezentációra fókuszáltak a fejlesztők. Simábbak az animációk, élesebb és gazdagabb az összkép, és az egész csiszoltabb hatást kelt. A karakterdizájn is változott: az eddigi, kifejezetten cukiságra és chibi karakterekre építő megjelenés helyett ezúttal visszafogottabb, reálisabb testarányú, animés figurákat kapunk, ami komolyabb tónust ad a világnak anélkül, hogy elveszítené a Stories saját stílusát. Ha pedig már változások: érkezett egy új, kifejezetten izgalmas rendszer, az élőhely-helyreállítás. A kikeltett szörnyecskéket nem csak csapatba tehetjük, hanem akár vissza is engedhetjük őket a vadonba, ezzel újratelepítve egy faj populációját – vagy épp olyanokat is elterjesztve, amelyek korábban nem voltak jelen az adott területen. Ennek kézzelfogható hozadéka is van: a visszatelepítéssel nő a régió rangja, ami célzottabb tojásfarmolást tesz lehetővé, és javítja az esélyeket a ritkább tojásokra, a különleges génekre és a jobb képességekre. Sőt, ritkábban akár olyan monstie-k is felbukkanhatnak, amelyek öröklik az adott terület elemét, így két elemmel is egyszerre dolgozhatnak.
[+]
A Twisted Reflection harcrendszere továbbra is a Stories-vonal eddigi alapjaira épül: körökre osztott, a három elsődleges támadástípus (Power, Speed és Technical) pedig a kő-papír-olló logikára épül, ahol a lényeg nem az, hogy ugyanazt a kombót el nyomjuk körről körre, hanem az, hogy kiismerjük a szörnyek harci stílusát. A rendszer kulcsa a Head-to-Head: ha a szörny téged céloz egy adott típusú támadással, és te ugyanabba a célpontba állsz bele a megfelelő ellentípussal, abból egy párbajszerű ütközet lesz, amit megnyerve előnybe kerülsz. A monstie-k sajnos nem tudják típusukat változtatni, cserébe egyszerre hat különböző szörnyet vihetünk harcba, és körönként szabadon cserélgethetjük őket. Ráadásul a harcok jelentős részében nem egyedül dolgozunk, hanem jellemzően csatlakozik hozzánk egy társunk is a saját szörnyével, akik szintén kombinálnak, tárgyakat használnak, és ugyanebben a kockadobós rendszerben mozognak. Ami viszont egy kihagyott ziccer, hogy még mindig nincs lehetőségünk befolyásolni társunk és szörnyének támadásait, kizárólag saját karakterünk és monstie-nk akcióit tudjuk kézben tartani.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
