Hirdetés

Himedia HD200B – kicsi, könnyű médialejátszó

Himedia HD200B

Rengeteg tévéhez köthető, hálózati és nem hálózati médialejátszó fordult meg nálunk az utóbbi időben. Az óriási kínálat arra utal, hogy minden bizonnyal kereslet is van az ilyen masinákra. Most egy újabb gyártó – a Himedia – egyik modellje landolt nálunk gyors mustrára. A HD200B az egyszerű alapmodellek sorát gazdagítja, mint amilyen az Asus O!Play Mini vagy az alap WD TV (nem Live). Érdekessége, hogy picike dobozának tetejére egy adag kezelőszervet telepítettek, amivel elnavigálhatunk a menüben. Csatlakozók terén nem lehet rá panasz. A szokásos HDMI és kompozit kép- és hangkimenet mellett van optikai és koaxiális digitális hangkimenete, adatot pedig két USB csatlakozón (előlapon és oldalt elhelyezve), illetve SD/MMC memóriakártyán keresztül juttathatunk rá.


Mivel nagyon alapmodellről van szó, csak egy tápot és egy picike távirányítót, no meg némi használati útmutatót találtunk a dobozában. A lejátszóhoz hasonlóan olcsó hatást keltő, kicsike karmesteri pálca felső, szürke borítása lehet, hogy idővel kopni fog. Gombjai alapvetően jól vannak elhelyezve, bár lefelé haladva egyre kisebbek. Nyomáspontjuk amolyan átlagos, akárcsak az infrás érzékelő látószöge. Parancs kiadásakor (gomb lenyomva tartásakor) egy elég erős, vörös fény kezd rikítóan villogni a tetején, ezt lehet, hogy érdemes filctollal lefesteni.

Működését tekintve a Himedia HD200B-ről elég annyit mondani a téma ismerőinek, hogy Realtek RTD1055DD chipes sablonmodell. Átlagemberek számára ez annyit jelent, hogy jól átlátható és funkcionális, de kissé avitt kezelőfelületet kapott, ami nagy örömünkre magyarul is tud. Akit érdekel a felület alapos kielemzése, itt olvashat róla. A főmenü mindenféle lejátszás közben egy gombbal előhívható, és ugyanilyen könnyen jutottunk a beállításokhoz is. Nem tetszett – és ezzel már több Realtek chipes megoldásnál találkoztunk –, hogy a képes, hangos és videós részen üres maradt a kínálat, az eszköz nem pásztázta végig USB-s adattárunk tartalmát.

Minden lényeges kép- (BMP, GIF, JPG, PNG) és hangformátumot (MP3, WMA, WAV, OGG, FLAC) probléma nélkül kezel a HD200B, videós tesztcsomagunkból pedig csak a szokásosan lejátszógyilkos „killa sample” okozott neki kellemetlen perceket, illetve a 720p felbontású QuickTime részletünk hatcsatornás hangjával sem tudott mit kezdeni. Szépen működött a feliratkezelés, bár a betűméret 40-ből csak a 32-es méretig növekedett. (Mondjuk ez a nagyság is bőven elég lesz mindenkinek.) Teljes mértékben hiányzott a Wi-Fi modulos hálózati részleg, amit talán majd egy firmware-frissítés hív elő. Persze Wi-Fi-n ne számítsunk arra, hogy a magas bitrátás HD videók akadásmentesen futnak majd. Ahhoz egyelőre vezetékes Ethernet kell, tehát komolyabb lejátszó.


Összefoglalva a Himedia HD200B pontosan azt hozta, amit elvártunk tőle: egy alapfunkciós, minden hétköznapi használat során felmerülő formátummal megbirkózó médialejátszó. Akinek hálózati elérés, torrent kliens, a legextrább formátumok támogatása vagy egyéb különlegesség kell, az ne ezt a modell válassza, van a Himedianak sokkal komolyabb vasa is. Alap igények kielégítéséhez viszont semmivel sem rosszabb számos konkurensénél a HD200B. Bár a távirányító legfeljebb átlagos képességű és a körítés is szerény, 9900 forintos árával mindenképp ajánlott, nagy sikerre számító termék.


Himedia HD200B

rudi

A Himedia HD200B médialejászót a SpeedShop.hu bocsátotta rendelkezésünkre.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés