2019. augusztus 17., szombat

Útvonal

Tesztek » Videokártya rovat

Gigantikus driverteszt, avagy mit rejtenek a meghajtók

Az eszközillesztők a grafikus vezérlők kenőolajai, de vajon lehetnek többek is ennél?

Szinkronizáció több formája

Az extra szolgáltatások közül kiemelendők a szinkronizációs lehetőségek. Legtöbb olvasónknak talán a vertikális szinkron neve az ismerős, amely lehetővé teszi egy bosszantó probléma, nevezetesen a képtörés kezelését.

AMD és NVIDIA szinkronizáció nélkül – képkockasebesség alakulása AMD és NVIDIA szinkronizáció nélkül – képkockasebesség alakulása
AMD és NVIDIA szinkronizáció nélkül – képkockasebesség alakulása [+]

Kicsit az elméleti alapokat megerősítve a rendszer a képszámítás során alapértelmezetten két pufferrel dolgozik. Az egyik a képkocka-, míg a másik a háttérpuffer. A kijelző számára a képkockapufferből jeleníthetők meg az adatok, amelyek frissítése pixelsorról pixelsorra történik. A következő képkocka a háttérpufferben készül, és ha a számítások befejeződtek, akkor a háttérpuffer lesz az új képkockapuffer, ahonnan a kijelző meg is jelenítheti az adatokat.

Ez tökéletes modell lenne, ha minden szinkronban működne, azaz csak akkor történne meg a háttérpuffer és a képkockapuffer felcserélése, ha a kijelző is végzett a saját függőleges szinkronizációjával. A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb, így problémát jelent, ha a számítógép lassabban vagy gyorsabban dolgozik, mint a kijelző frissítése, ez ugyanis biztos képtörést eredményez, hiszen többször is akkor fog elkészülni a következő képkocka, amikor a megjelenítő még nem rajzolta ki az előzőt. A rendszer azonban ezzel nem törődik, az éppen aktuális háttérpuffert kinevezi képkockapuffernek, és a kijelző a következő pixelsor kiolvasásánál már egy másik képkockához tartozó adatot kap. Ezzel meg is tört a kép.

A vertikális szinkron ezen a problémán úgy segít, hogy a képkockapuffer és a háttérpuffer cseréjével megvárja, amíg a kijelző frissít. Ennek az az előnye, hogy mindig csak teljesen összefüggő képkockák kerülnek megjelenítésre, és végeredményben a felhasználó is ezt akarja látni, de vannak azért bosszantó hátrányok is. Például gondot jelent, ha az adott szinkronablakon belül nem készül új kép. Ez könnyen előfordulhat, ha a képkockasebesség kisebb a kijelző függőleges frissítésénél. Ebben az esetben nincs más választás, újból meg kell jeleníteni az előző képkockát, ami egy apró akadás formájában nyilvánul meg.

AMD és NVIDIA vertikális szinkronnal – képkockasebesség alakulása AMD és NVIDIA vertikális szinkronnal - képkockasebesség alakulása
AMD és NVIDIA vertikális szinkronnal – képkockasebesség alakulása [+]

AMD és NVIDIA vertikális szinkronnal – az egyes képkockák elkészültének ideje AMD és NVIDIA vertikális szinkronnal – az egyes képkockák elkészültének ideje
AMD és NVIDIA vertikális szinkronnal – az egyes képkockák elkészültének ideje [+]

Az akadások jól láthatók a vertikális szinkron gyakorlati működését prezentáló két grafikonunkon, ami mellé még további két eredményt rajzoltunk fel, ahol az egyes képkockák elkészültéhez szükséges, ezredmásodpercben mért idő elemezhető. A méréseknél szándékosan úgy alakítottuk az AMD Radeon Vega 56 és az NVIDIA GeForce GTX 1070 teljesítményét, hogy a Far Cry Primal játékon belül, a teszt ideje alatt, egy rövid ideig 60-nál kevesebb képkockát számoljanak. Ehhez persze minimumra, vagyis 50%-kal csökkentenünk kellett a Radeon Vega 56 TDP-keretét, de a cél szentesíti az eszközt.

Az egyes képkockák elkészültének ideje és a képkockasebesség alakulása NVIDIA adaptív vertikális szinkronnal Az egyes képkockák elkészültének ideje és a képkockasebesség alakulása NVIDIA adaptív vertikális szinkronnal
Az egyes képkockák elkészültének ideje és a képkockasebesség alakulása NVIDIA adaptív vertikális szinkronnal [+]

Az NVIDIA az akadásokra az adaptív vertikális szinkronnal reagál. Ez gyakorlatilag kikapcsolja magát a szinkronizációt, ha a konfiguráció képkockasebessége a megjelenítő frissítési frekvenciája alá esik. Ennek persze az lesz a nyilvánvaló hátránya, hogy visszatér a képtörés, így nem nevezhető ideális megoldásnak.

A fentiek mellett a vertikális szinkronról még általánosan elmondható, hogy az egész rendszer alapja a várakozás, ebből már kitalálható, hogy a késleltetésre igen kedvezőtlen hatással van, így a felhasználók a beviteli eszközön kiadott parancsok eredményét később láthatják a kijelzőn.

Az AMD és az NVIDIA a tipikus problémákat elemezve kidolgozott olyan speciális szinkronizációkat, amelyek ha nem is tökéletesek, de elég jól működnek ahhoz, hogy alternatívát biztosítsanak a vertikális szinkron különböző módjaival szemben.

Az AMD Enhanced Sync és NVIDIA Fast Sync a működés koncepcióját tekintve rendkívül hasonló. Ugyanúgy megvan a rendszerben a képkockapuffer, illetve a háttérpuffer, viszont közéjük kerül egy speciális tároló, amely az utolsó elkészült képkockát tartalmazza. Ezzel a szinkronizációs folyamat háromlépcsőssé válik. Nem jelent tehát gondot, ha a kijelző még nem fejezte be az aktuális képkocka megjelenítését, ugyanis a háttérpuffer lesz az új speciális puffer. Ezzel a következő kép számítása megkezdődhet, miközben a kijelző ráér végezni a saját feladatával. Ha ez megtörtént, akkor a speciális puffer lesz az új képkockapuffer, vagyis a tartalma mehet a megjelenítőre.

Az Enhanced Sync és a Fast Sync előnye, hogy nagyon kevés extra késleltetést ad hozzá a rendszerhez, illetve eliminálja az apró akadásokat is. Hátrányuk viszont, hogy a képtöréseket bizonyos képkockasebesség mellett nem képesek eltüntetni, de alapvetően kellően jól működnek ahhoz, hogy ezt a felhasználók csak minimális mértékben érezzék. Mindemellett a futtatott játék megőrzi a sebességét is, ami jól látható az alábbi diagramokon.

AMD (Enhanced) és NVIDIA (fast) speciális szinkronnal – képkockasebesség alakulása AMD (Enhanced) és NVIDIA (fast) speciális szinkronnal – képkockasebesség alakulása
AMD (Enhanced) és NVIDIA (fast) speciális szinkronnal – képkockasebesség alakulása [+]

AMD (Enhanced) és NVIDIA (fast) speciális szinkronnal – az egyes képkockák elkészültének ideje AMD (Enhanced) és NVIDIA (fast) speciális szinkronnal – az egyes képkockák elkészültének ideje
AMD (Enhanced) és NVIDIA (fast) speciális szinkronnal – az egyes képkockák elkészültének ideje [+]

Persze a legjobb szinkronizációnak az AMD FreeSync és az NVIDIA G-Sync, azaz összevont néven a variálható frissítési frekvenciát biztosító lehetőségek számítanak. Ilyenkor lényegében a monitor igazodik a konfigurációhoz, de ehhez ugye speciális kijelző is kell, ami támogatja ezt a lehetőséget. Ha van rá mód, akkor mindenképpen ezt érdemes választani, sőt kifejezetten ajánlott az új rendszerek vásárlásakor a FreeSync vagy a G-Sync lehetőségét mérlegelni, mert elképesztően sokat javítanak a kapott élményen.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Előzmények

Gyártók, szolgáltatók

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.