Fermi "olcsón"

Az AMD után fél évvel az NVIDIA is bemutatta DirectX 11-et támogató videokártyáit, és azon lehetne vitatkozni, hogy ez a rajt miként sült el, de annyi biztos, hogy a 400-as GTX-ek enyhe pozitív hatást váltottak ki az árakra nézve, hiszen az 5000-es Radeonok végre picit olcsóbbá váltak. Mindez azonban édeskevés, az NVIDIA teendőinek sora még közel sem ért véget. Szépnek szépek, a kirakatban jól mutatnak ezek a 100 000 forint körüli videokártyák, de hol vannak az olcsó középkategóriás DX11-es GeForce-ok? Ez az a pont, ahol az NVIDIA helyzete nyilvánvalóan aggasztó. Az AMD már közel fél éve betömte ezeket a lyukakat, az NVIDIA viszont túlzás nélkül sehol sem tart. Ezt valószínűleg jól tudják a zöldek is, de nem képesek lépni, mert a fejlesztéssel lemaradtak, mint a borravaló. Fájdalmukat némileg enyhítheti cikkünk főszereplője, a GeForce GTX 465, de ez nem gyógyír, mert nem a kérdéses területeken hoz felüdülést.

A Zotac és a Gigabyte GTX 465-öse [+]

A GeForce GTX 470, illetve 480 piacra kerülése után sejthettük, hogy meg fog jelenni egy alacsonyabb árazású 400-as GeForce, az azonban kérdéses volt, hogy ez a Fermi köré épül-e majd, és hogy mennyivel lesz lassabb, illetve olcsóbb. Az NVIDIA-nak alapvetően két választása volt. Vagy kiad egy funkcionális egységek tekintetében csonka Fermit, vagy kifejleszt (pontosabban bemutat) egy új, középkategóriás GPU-t. A csonka fermis variáció előnye, hogy gyorsan elkészül, és az alacsony kihozatali aránnyal "büszkélkedő" Fermi-chipek többségétől megszabadulhatnak, ellenben a magas gyártási költségek miatt nem adhatják alacsony áron, és kevés lesz rajta a profit. A másik verzió újabb többhónapos csúszást jelenthetne, ami az éves ciklusokra lebontható videokártyabizniszben óriási kiesést jelent, tehát lényegében az NVIDIA-nak csak az első verzió jöhetett számításba. Az NVIDIA jelenleg csak és kizárólag a Fermi köré tud DirectX 11-es kártyát építeni, ami az AMD mini-chipjeivel szemben (Juniper, Redwood) totálisan versenyképtelen.

A GeForce GTX 465 tehát egy újabb Fermi-alapú videokártya lett, igencsak leegyszerűsítve a dolgokat mondhatnánk azt is, hogy négyötödnyi GTX 470-ről, avagy háromnegyedni GTX 480-ról van szó. A hivatalosan 15 blokkos, 480 stream processzoros, 60 textúrázós Fermiből 11 számoló blokk, azaz 352 stream processzor és 44 textúrázó maradt aktív, a 48-ból 32 blending egységet és a 384 bites memóriavezérlőből 256 bitet hagytak érintetlenül, ráadásul a chipben található L2 cache-ből is lenyisszantottak, 768 helyett 512 kB-ot találunk benne. A GPU és a stream processzorok órajele megegyezik a GTX 470-ével, 608/1215 MHz-ről beszélhetünk, ellenben a memória órajelét tovább csökkentették egészen 802 MHz-ig (3208 MHz GDDR5). Érdekes módon a kártya TDP-értéke nem csökkent komolyabb mértékben, az NVIDIA 200 wattot specifikált, ami elméletileg annak köszönhető, hogy a GPU feszültségét 0,975 V-ról 1,025 V-ra kellett növelni, azonban a méréseink alapján úgy tűnik, hogy ez az érték mégiscsak változatlan, tehát 0,975 V.

Zotac és Gigabyte GeForce GTX 465 [+]

Partnereinknek köszönhetően egy Zotac és egy Gigabyte gyártmányú GTX 465 landolt a szerkesztőségben. A Zotac referenciamodell, külsőre teljesen megegyezik a GTX 470-nel, míg a Gigabyte egy saját készítésű hűtőrendszerrel látta el a kártyáját. A Zotacon a műanyag borítás alatt találjuk a hűtőbordát és a ventilátort, ami a monitorkimenetek felé távolítja el a meleg levegőt. Szerencsére elmondható, hogy ez a kiépítés a magasabb számozású GTX-eknél halkabban végzi a dolgát, a tesztelés során egyszer sem hangosodott be úgy igazán ami a GTX 470/480-ról már nem mondható el. Üresjáratban sajnos még mindig nem hangtalan, a vájtfülüeknek valószínűleg nem tetszene, de 1-2 merevlemez és ventilátor mellett már abszolút nem tűnik ki. Igencsak vicces, hogy az évek során alig 1-2 szétszedhetetlen videokártyával találkoztunk, viszont a Fermi bemutatkozása óta ez a második olyan VGA, amit nem sikerült szétszedni, az egyik csavar nagyon makacs volt. Ennek ellenére sejthető, hogy mi lapul a tok alatt, hiszen a GeForce GTX 470-et szét tudtuk szedni.

A Gigabyte hűtése [+]

A Gigabyte modelljének egyedi hűtése két ventilátorral küzd a melegedés ellen, ez gyárilag fix 2500 rpm-es fordulatszámon jár, ami már nem éppen halk, a Zotac gyári beállítás mellett szimpatikusabb. A két enyhén egymásra néző ventilátor alatt egy igen terjedelmes, de vékony, négy hőcsővel megtámogatott alumínium hűtőborda található. A nyomtatott áramköri lap és az azon elhelyezett alkatrészek koppintott másai a GTX 470-en találhatóknak, a különbség a két lehagyott memóriachipre korlátozódik. Ebből is jól látszik, hogy a GTX 465 nem árusítható a GTX 470-nél sokkal olcsóbban.

Fermi GPU és a Gigabyte memóriái [+]

A kártyán található Fermi GPU az idei év 14. hetében készült, tehát április közepén, és még mindig az A3-as steppingre épül, hasonlóan a korábban nálunk vendégeskedő GTX 470-hez. A Samsung márkájú memóriachipek is megegyeznek a GTX 470-en látottakkal, K4G10325FE-HC05-ös felirattal fél nanósak, azaz elvileg 1000 MHz-et (4000 MHz GDDR5) bírnak, ami 25%-ös tuningpotenciállal kecsegtet.

Méretarányok: HD 5870 / HD 5850 / Zotac GTX 465 / Gigabyte GTX 465 / GTX 470 / GTX 285 [+]

A videokártya mérete nem kirívó, ez a fentiek fényében értelemszerűen megegyezik a GTX 470-nel, ami hasonló a Radeon HD 5850-hez, tehát picit kisebb, mint az előző generáció csúcsa, a GTX 285-é.

A GTX 465 specifikációinak ismeretében mire számíthatunk? A GTX 470-nel összehasonlítva kb. 20-25%-os lemaradást tippelnénk, hiszen a kikapcsolt részegységekből ez következik, miközben az órajelek változatlanok. A GTX 285-vel való összevetés igencsak érdekes. Számolásban, ha csak a stream processzorok számát nézzük, akkor kb. 50%-os az a GTX 465 előnye, de az új architektúra teljesen más felépítésének hála ez akár 100%-os is lehet; ugyanakkor textúrázásban jelentősen elmarad attól, tehát már csak az a kérdés, hogy mire támaszkodik jobban az adott játék. Magas felbontáson sokszoros élsimítás mellett az alacsony órajelű és szűk memóriavezérlő miatt akár komoly vereségeket is elszenvedhet, még ha azonos ROP-számmal is rendelkezik a két kártya. Ha csak a specifikációkat nézzük, akkor a GTX 465 nem éppen acélos, tehát összességében egy GTX 285-szintű kártyát várnánk DirectX 11 támogatással. Az 5000-es Radeonokkal való összehasonlításban, ha azt vesszük alapul, hogy a GTX 470 kb. a HD 5870 90%-át hozza, akkor a GTX 465-nek a HD 5850 alatt kéne célba érnie.

Egyes pletykák szerint a GTX 465 azért lesz igazán keresett, mert egy BIOS-frissítéssel GTX 470-essé változtatható. Felhívnánk rá az olvasók figyelmét, hogy ez igen valószínűtlen, hiszen a GTX 470-en 10 memóriachip található 320 bites vezérlővel, míg a GTX 465-ön 8 memóriachip található 256 bites busszal.

Tesztkonfig, fogyasztás, melegedés

[+]

A Zotac és a Gigabyte is egy enyhén csillogó dobozba tette portékáját. Mindkét kártyához jár leírás, meghajtóprogramokat tartalmazó CD, két PCIe tápkábel, VGA-DVI átalakító és mini HDMI-HDMI átalakító. Érdekesség még, hogy a Zotac különböző CUDA-t támogató videokonvertáló és videóvágó programokat is mellékelt (Badaboom, vReveal, Super LoiloScope), ráadásul megismerkedhettünk a Zotac saját fejlesztésű tuningszoftverével is, amely FireStorm néven fut. Ez nem éppen a legkülönlegesebb program, amivel valaha találkoztunk, de épp kapóra jött, mert mással nem sikerült túlhajtani a GeForce-okat.

Játékok

• Crysis Warhead (DirectX 10)
• James Camerons Avatar: The Game (DirectX 10.1)
• Just Cause 2 (DirectX 10.1)
• Tom Clancy's HAWX (DirectX 10.1)
• DiRT 2 (DirectX 11)
• BattleForge: Lost Soul (DirectX 11)
• Battlefield: Bad Company 2 (DirectX 11)
• Stalker: Call of Pripyat (DirectX 11)
• Aliens vs. Predator (DirectX 11)
• Metro 2033 (DirectX 11)

A felbontásokat és képminőségi beállításokat a GTX 465-höz igazítottuk, ez volt az első letesztelt VGA a sorban. Szereplőink magas áruknál fogva a csúcskategóriát képviselik, de mégsem az abszolút csúcsot, ezért ezúttal csak 1680x1050-es és 1920x1200-as felbontásban teszteltük le őket. Megpróbáltuk úgy beállítani a grafikai opciókat, hogy 1920x1200-ban mindenképpen meglegyen a minimális 30 fps, de ha lehet, akkor inkább több.

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor a játékból kapcsoltuk 16x-osra, ha nem, akkor a videokártya driveréből. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Crysis Warhead alatt egy előzőleg elmentett replayt használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. Az Aliens vs. Predatort, a Battlefield: Bad Company 2-t, a Metro 2033-at és az Avatart úgy teszteltük le, hogy a játékban egy előre rögzített útvonal bejárása közben a FRAPS-szel lemértük az fps-eket. A végső eredményt három lefutott kör után jegyeztük fel. A Stalker: Call of Pripyat, a DiRT 2, a Just Cause 2, a HAWX és a BattleForge esetében a játékba beépített teljesítménytesztet alkalmaztuk a mérések során. Úgy vettük észre, hogy a Battleforge hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk.

A fogyasztást egy konnektorba dugható digitális készülékkel mértük le, tehát a grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, természetesen a monitort kivéve.

A GTX 465-ösök fogyasztása picit furcsán alakul. Üresjáratban többszöri mérés után is többet fogyasztanak, mint a GTX 470, annak ellenére, hogy kevesebb bennük az aktivált részegység. Szerencsére ez nem egetrengető különbség. Terhelve már rendeződik a helyzet, a HD 5870-nél kicsit kevesebbet, de a HD 5850-nél jóval többet esznek.

Megvizsgáltuk a két kártya hőmérsékletét és a ventilátorok fordulatszámát is. A Zotac referenciahűtős GTX-e üresjáratban 40 és 50 °C között tanyázik, egy ilyen chiptől ez teljesen normális, ráadásul a ventilátor 1600 rpm-es forgási sebessége sem kiemelkedő, és mint azt már említettük, szerintünk egészen halk, bár a Radeonok picit még mindig jobbak. Terhelve 80 °C fölé melegedett a GPU a GTX 470/480-hoz hasonlóan, így a ventilátor is begyorsult, de nem ment 2300 rpm fölé. Fejhallgatóval a fejünkön vagy hangfalakkal körülöttünk ez hallhatatlannak bizonyult, tehát ez sem vészes. A méréseket egy 25 fok körüli szobában végeztük, ergo egy meleg számítógépházban problémásabb is lehet a helyzet, a GTX 470 ventilátora 2600 rpm-hez közeli értékre gyorsult. A GTX 465 szerintünk a GTX 470/480 duóhoz képest egészen hűvös, már megfogható, ami a csúcsmodellekről nem mondható el.

A Gigabyte kártyáján található két ventilátor fixen 2500 és 2600 rpm között forog, tehát ha csendre vágyunk, akkor ezzel kezdeni kell majd valamit. A magas fordulatszám ugyanakkor jó hatással van a hőmérsékletekre, mert ez a típus 40 fokos GPU-hőmérséklettel kezd, és nem is melegszik 52 fok fölé, ami kb. 30 fokos különbség a Gigabyte javára.

A két videokártya GPU-Z-vel készített logfájlja innen letölthető, ezekből kiderül az is, hogy a GTX 465 GPU-jának a feszültsége terhelés alatt az előzetes híresztelésekkel ellentétben 1,025 V helyett 0,975 V-on működik.

A Gigabyte jobb hűtése a tuningban is kiütközött, bár a kapott végeredménynél talán nagyobb különbséget várna az ember. A GeForce GTX 465 608/1215/802 MHz-es alapórajelekkel (GPU/shader/memória) rendelkezik. A Zotac órajeleit 800/1600/900 MHz-re, a Gigabyte-ét pedig 825/1650/1000 MHz-re sikerült emelnünk, ami 31%/32%/12%-os, illetve 35%/36%/25%-os órajelemelésnek felel meg. Érdekes, hogy a Gigabyte memóriái jóval magasabb frekvenciát tudtak elérni, holott a hűtőborda nem is érintkezik a memóriákkal; ezek szerint a nagymennyiségű hűvös levegővel többre megyünk, mint a forró hűtőbordákkal, de az is lehet, hogy a Gigabyte-ra szimplán jobb chipek kerültek.

Crysis, Avatar, Just Cause 2

Az első három tesztelt játék korosabbnak mondható, elavultabb motorra épül, ennek ellenére még ezekkel is komolyan meg lehet akasztani a mostani csúcskártyákat. A Crysis Warhead inkább a textúrázás miatt lassúcska napjaink számítógépein, és jól látszik, hogy a GTX 465 nem is volt különösebb virgonc, ha hajszállal is, de a GTX 285 konkrétan elverte. A Radeonok ellenében nem szerepel fényesen. Az Avatar a feljavított Far Cry 2-es "Dunia" elnevezésű motorjával szintén nem feküdt a 465-ösnek, a GTX 285-tel azonos eredményt ért el, a Radeonokkal szemben pedig ismét alulmaradt. A Just Cause 2 már jobban kihasználta a GPU számolási kapacitását, de DX10-es motorjával ez arra volt elég, hogy a HD 5850 és a GTX 285 előtt végezzen, azt azonban látni kell, hogy a differencia nem túl nagy.

HAWX, Dirt 2, BFBC2

A következő három játékban a GTX 465 már némi előnyt élvez. A HAWX-ben a Fermi által gyorsított jittered sampling eljárásnak köszönhetően az új GTX lelépi a GTX 285-öt, és a Radeonokat is elveri. DiRT 2 alatt a kártyákat olyan módban teszteltük, amiben alapértelmezés szerint elindulnak (a DX9/DX10-esek DX9-es módban, a DX11-esek pedig DX11-es módban), ennek köszönhető a GTX 285 nagy fölénye. A GTX 465 itt lemaradt a Radeonoktól, és ha ismerjük a játékot, akkor tudjuk, hogy a DX9-es és a DX11-es mód között szabad szemmel lényegében láthatatlan a különbség, ezért aztán ne lepődjön meg az, aki pl. a HD 4870-et GTX 465-re cseréli és nem tapasztal sem sebességbeli, sem látványbeli változást. A BFBC2 megint a Radeonok fölényes győzelmét hozta, a GTX 465 a GTX 285-tel egy szinten teljesített. Az NVIDIA-t vígasztalhatja a tudat, hogy a minimum fps-ek tekintetében jobban áll az új GTX...

STALKER, AvP, Metro 2033

A végére hagytuk a legmegterhelőbb DirectX 11-es címeket. A STALKER megintcsak a Radeonok egyértelmű győzelmét hozza, a GTX 465 itt a DX10-es módban futó GTX 285-nél is lassabb volt. STALKER alatt egyes esetekben már tényleg komolynak nevezhető a képminőségbeli különbség a DX10-es és a DX11-es mód között, de ezek a legtöbb esetben olyanok, hogy csak a játékból kilopott képkockák összehasonlítgatása során válnak nyilvánvalóvá. Kérdés, hogy ez megéri-e a felárat.

AvP alatt DX11-es módban egész jól szerepelt az új GTX, de még így is a HD 5850 mögött végzett, bár szerencséjére nem nagy a különbség. A DX11-es opciókat kikapcsolva lényegében szemre ugyanolyan beállítások mellett megint lemaradt a kisebbik 400-as, a GTX 285 is elverte, nem beszélve az 5000-es Radeonokról, itt a közel 100 000 forintos kártya megint a HD 4870 szintjén teljesített.

A Metro 2033 talán a leghardverizzasztóbb játék napjainkban, a Radeonok szokás szerint gyorsabbak voltak, a DX10-es módban futó előző generációs kártyák pedig "alaposan megszorongatták" a DirectX 11-es módban futó típusokat. Lehet, hogy ezek a mérési eredmények elsőre értelmetlennek tűnnek, mert nem azonosak a beállítások, de látni kell azt is, hogy aki DirectX 11-es kártyát vesz 80 000 forintnál drágábban, az nem akar DirectX 10-es módban játszani, tehát könnyen lehet, hogy a DirectX 10-es VGA-ról DirectX 11-esre váltással sebességben nem jut előrébb, és fogalma sincs, hogy ez minek köszönhető.

A Battleforge azért is nagyon jó tesztelési célokra, mert a DirectX 11-et nem a grafika szebbé tételére, hanem gyorsítására használták, tehát itt ebben a játékban a kártyák valós viszonya rajzolódhat ki a mindenkori DirectX generációktól függetlenül. A GTX 465 a HD 5850-nel teljesít egy szinten, a GTX 285-öt pedig lazán agyonveri, elég egyértelmű, hogy az SSAO-számolásra használt ComputeShaderek megtették a hatásukat. Annyit még érdemes észrevenni, hogy ezúttal FRAPS-szel mérve a játékot a Radeonok minimum fps-es eredményei reális képet festenek a kártyák teljesítményéről, nem úgy, mint előző tesztünkben, ahol a beépített benchmark mérésére támaszkodtunk.

Összegzés

A csúcskategóriás DirectX 11-es kártyák csatájában a GTX 465 végzett az utolsó helyen, összességében 10%-kal lassabb, mint a Radeon HD 5850, és az előzetes becslésünkkel egybevágóan kb. 25%-kal lassabb a GTX 470-nél.

Az összes eredmény összesítésére azért van szükség, hogy egy korábbi generációs kártyatulaj is képes legyen pozicionálni a GTX 465 tudását. Nyilvánvalóan ez nem egy teljesen fair összevetés, mert egyes DX11-es játékokban a DirectX 10-es kártyák csak DX9-es vagy DX10-es módban futottak, ami ezen kártyák számára előnyt biztosított, hiszen DX11-es módban a sokszor nem látható képminőségbeli javulás ugyanakkor érzékelhető lassulással jár együtt. A GTX 285-tulajok számára a GTX 465 nem éppen az évezred kártyája, az fix, és a GTX 275-tulajok sem esnének hanyat a látottaktól. Egy 9800 GT-tulaj dupla sebességet érzékelne azzal együtt, hogy (sokszor nem észrevehetően) szebb a grafika egyes játékokban. Egy 9800 GTX (avagy GTS 250) tulajdonosa ennél kevésbé érezné meg a váltást, de a 9800 GT és a 9800 GTX között nincs komoly különbség, tehát még ebben az esetben is gyorsulásról beszélhetünk.

A DirectX 11-es kártyák csatájában a teljesítmény/fogyasztás és az ár/teljesítmény mutatókban is a GTX 465 áll az utolsó helyen (legalábbis az általunk kalkulált árakkal). Azt azonban ne felejtsük el, hogy az elmúlt két hónapban a GTX 470/480 ára is sokat változott, szerencsére csökkent, tehát ez a GTX 465 esetében is elvárható. Kérdés, hogy erre valóban sor kerül-e, ugyanis van egy olyan érzésünk, hogy ez csak egy átmeneti időszakra szánt VGA, amit hamarosan levált a GTX 460, bár végülis ki tudja, a GTX 465 a selejtes Fermik kiszórására mindenképpen megfelel később is. És hogy kinek ajánlható a megvétele? Nos, esetleg az elkötelezett NVIDIA-szimpatizánsoknak, ugyanis a minden körülmények között racionálisan viselkedő vásárlók számára nem igazán éri meg: a HD 5850 nagyjából ugyanennyibe kerül, mindeközben gyorsabb, kevesebbet fogyaszt és halkabb. Az NVIDIA-ban gondolkodók számára is inkább a GTX 470 az ajánlható, elvégre ha már csúcskategóriás kártyáról van szó, és érezhető különbségre vágyunk, akkor megéri kicsit tovább spórolni.

fLeSs

A GeForce GTX 465-ösöket és a tesztben használt többi videokártyát a Ramiris Europe Kft.-től kaptuk. A teszthez használt játékok egy részét a CD Projekt biztosította.