Tesztkonfig, fogyasztás, melegedés
Az Asus két GTS 450-essel lepett meg minket, ezek külsőre 100%-osan megegyeznek egymással. A már említett GTS 450 DirectCU-n felül kaptunk egy DirectCU TOP-ot is, amely nevéhez méltóan egy tuningos példány. A GeForce GTS 450 783/1566/900 MHz-es alapórajelekkel rendelkezik, ezt az Asus a TOP verzión 925/1850/1000 MHz-re emelte, tehát 18/18/11%-os gyári tuningról beszélhetünk. Ez mindenképpen elismerésre méltó, hiszen egy 18%-os teljesítménylöket nem ritkán már egy eggyel magasabb árkategóriájú videokártyát jelent. Kérdés persze, hogy ezért mekkora felárat kér az Asus, mert egyelőre nem tudjuk az árakat. Várhatóan a többi gyártó is piacra dob majd tuningos változatokat, már csak azért is, mert a GTS 450 ebből a szempontból nagyon jó lett... de erről picit később! Ami a csomagolást illeti, nem mondhatnánk, hogy bőkezűek voltak, ugyanis a VGA mellé mindössze egy leírást, egy driver CD-t és egy PCIe-tápcsatlakozót mellékeltek. Ennél puritánabb körítést nem is nagyon lehetne elképzelni, bár kétségtelen, hogy a lényeg ott van (és ha cserébe jó az ár, úgy is mindenki mosolyogni fog).
Videokártya / meghajtóprogram | Asus GeForce GTS 450 1024 MB (783/1566/900 MHz) / Forceware 260.52 Asus GeForce GTX 460 1024 MB (@ 675/1350/1000 MHz) / Forceware 258.96 Asus GeForce GTX 460 768 MB (675/1350/900 MHz) / Forceware 258.96 Zotac GeForce GTX 465 1024 MB (608/1215/802 MHz) / Forceware 257.21 Asus GeForce GTX 275 896 MB (633/1404/1134 MHz) / Forceware 257.21 Zotac GeForce GTX 260 896 MB (576/1242/999 MHz) / Forceware 257.21 Zotac GeForce GTS 250 1024 MB (738/1836/1100 MHz) / Forceware 257.21 Zotac GeForce 9800 GT 512 MB (700/1675/1000 MHz) / Forceware 257.21 Asus Radeon HD 5850 1024 MB (725/1000 MHz) / Catalyst 10.6 + appp 10.6 Sapphire Radeon HD 5830 1024 MB (800/1000 MHz) / Catalyst 10.6 + appp 10.6 Sapphire Radeon HD 5770 1024 MB (850/1200 MHz) / Catalyst 10.6 + appp 10.6 Asus Radeon HD 5750 1024 MB (700/1150 MHz) / Catalyst 10.6 + appp 10.6 Radeon HD 4870 1024 MB (750/900 MHz) / Catalyst 10.6 + appp 10.6 |
---|---|
Processzor | Core i7-870 (2,93 GHz) túlhajtva 4 GHz-en QPI órajel: 3,2 GHz; NB órajel: 3,6 GHz EIST / C1E / C-state bekapcsolva; Turbo Boost kikapcsolva |
Alaplap | MSI P55-GD80 - Intel P55 chipset |
Memória | 2 x 2 GB CSX DDR3-1600; 1600 MHz-en 9-9-9-24-2T időzítésekkel |
Háttértárak | Kingston SSDNow M Series SNM225-S2/80 GB (Intel X25-M G2) Samsung SpinPoint T166 500 GB (SATA, 7200 rpm, 16 MB cache) |
Táp | Cooler Master Silent Pro M600 - 600 watt |
Monitor | Samsung Syncmaster 305T Plus (30") |
Operációs rendszer | Windows 7 Ultimate 64 bit (+ az összes frissítés 2010.06.28-ig bezárólag) |
Játékok
- Crysis Warhead (DirectX 10)
- James Camerons Avatar: The Game (DirectX 10.1)
- Just Cause 2 (DirectX 10.1)
- Tom Clancy's HAWX (DirectX 10.1)
- DiRT 2 (DirectX 11)
- BattleForge: Lost Soul (DirectX 11)
- Battlefield: Bad Company 2 (DirectX 11)
- Stalker: Call of Pripyat (DirectX 11)
- Aliens vs. Predator (DirectX 11)
- Metro 2033 (DirectX 11)
A GTS 450-et elvileg 1280x1024-es és 1680x1050-es felbontásban kéne tesztelnünk, mert az NVIDIA ennek a célcsoportnak szánja a VGA-t, ennek ellenére mi – az előző két videokártyatesztben látott eredményeket újrahasznosítva – 1680x1050-es és 1920x1200-as felbontást vizsgáltunk, mert nincs értelme 1280x1024-es felbontásban "bohóckodni". Ez a beállítás még egy középkategóriás videokártyával is sok esetben CPU- vagy vegyeslimites. A korrektség jegyében ugyanakkor azokban a játékokban, ahol a GTS 450 már 1680x1050-ben is csak köhögve bírta a tempót, lemértük 1280x1024-ben is. Ezekben az esetekben csak a GTS 250 és a HD 5750 kapott szerepet az összehasonlításban.
A GTS 450-et a Radeon HD 5750 közvetlen ellenfelének szánja az NVIDIA, ezért a kisebbik Juniper köré épülő VGA-t is meghívtuk köreinkbe. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mit nyújt az újdonsült GTS 450 elődjéhez képest (GTS 250, alias 9800 GTX+). A többi a grafikonokon szereplő videokártya a GTX 460-as cikkünkből köszön vissza. Ezekről tudni kell, hogy drágábbak a GTS 450-nél, de ugyanúgy játékos kártyák, mint a főszereplő, és mindenképpen tudni szerettük volna, hogy mekkora a teljesítménykülönbség egy olcsóbb és egy drágább GeForce között. A vonalat a kb. 55-60 000 forintos, 768 MB memóriával gazdálkodó GTX 460-nál húztuk meg.
A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor a játékból kapcsoltuk 16x-osra, ha nem, akkor a videokártya driveréből. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.
Crysis Warhead alatt egy előzőleg elmentett replayt használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. Az Aliens vs. Predatort, a Battlefield: Bad Company 2-t, a Metro 2033-at és az Avatart úgy teszteltük, hogy a játékban egy előre rögzített útvonal bejárása közben FRAPS-szel lemértük az fps-eket. A végső eredményt három lefutott kör után jegyeztük fel. A Stalker: Call of Pripyat, a DiRT 2, a Just Cause 2, a HAWX és a BattleForge esetében a játékba beépített teljesítménytesztet alkalmaztuk a mérések során. Úgy vettük észre, hogy a Battleforge hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk.
A fogyasztást egy konnektorba dugható digitális készülékkel mértük le, tehát a grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, természetesen a monitort kivéve.
A GTS 450 fogyasztása versenyképesnek mondható. Üresjáratban (szerintünk ez a fontosabb) a HD 5750-nel teljesít egy szinten, köszönhetően a komoly mértékű órajelkapuzásnak (50/100/67 MHz-re csökkennek az órajelek), ennél már nemigen lehetne jobb. Terhelve ugyanakkor "felülmúlja" riválisát, sőt még a HD 5770-et is, de nem mondanánk, hogy komoly a különbség, a GTS 450 kb. 10%-kal fogyaszt többet a Radeonoknál. Érdekességként az Asus GTS 450 TOP-ját és a szintén Asustól származó HD 5750 fogyasztását lehetne felhozni. Előbbi az alapórajeles verziónál közel 30 wattal fogyaszt többet, ami majdnem 50%-os ugrás, pedig a GPU-Z szerint a feszültségek megegyeztek a két kártyán. Fura. Az Asus HD 5750-esének üresjárati fogyasztása szintén megmagyarázhatatlan, valami probléma volt ezzel a VGA-val/méréssel.
Grafikonon ábrázoltuk a GTS 450 GPU-jának hőmérsékletét és a ventilátor fordulatszámának alakulását a STALKER benchmark futtatása közben (ez négy résztesztet jelent, ezért ilyen dimbes-dombos a grafikon). A GPU egy kb. 21 °C-os szobában 25-30 °C környékéről indít, és 50-55 °C-ig melegszik fel, tehát kb. 25 °C-fokkal emelkedik meg a hőmérséklete. Ez nem rossz, a GTX 460 esetében kb. 30 °C-os differenciát mértünk, ami logikus egy erősebb VGA-nál. Furcsa jelenség, hogy a logfájl szerint a ventilátor a terhelés hatására a gyorsulás helyett lassult... ilyet se láttunk még, erre rá is kérdeztünk a gyártónál, sample hibára (pontosabban valami BIOS furcsaságra) gyanakszunk. Mindenesetre a ventilátor alapjáraton, 1900 rpm környékén nem mondható hangosnak. Egy hangosabb merevlemez és 1-2 ventilátor mellett nem észrevehető, egymagában azért még hallhatóan pörög.
A GTS 450 TOP verziójának görbéi nagyon hasonlóan alakultak azzal a különbséggel, hogy a maximálisan elért hőmérséklet kb. 5 °C-szal magasabb, miközben a ventilátor 100 rpm-mel lassabb, legfeljebb 1800-as fordulatot ér el. A teszthardverek velejárói az ilyen anomáliák, nem rémültünk meg.
A két GTS 450-es GPU-Z-vel készített logfájlja innen tölthető le.
A GF106 alapú GTS 450 nem szerénykedik, ha tuningról van szó. Az alapórajelű Asuson a 783/1566/900 MHz-es értékeket 950/1900/1150 MHz-ig (21/21/27%), a 925/1850/1000 MHz-es TOP verziót pedig 1000/2000/1200 MHz-ig (8/8/20%) sikerült túlhajtanunk. Lényegében az alap GTS-ből is elő tudtuk csalogatni a TOP órajeleit, persze tuningról van szó, ergo semmire sincs garancia, sem az elérhető órajelekre, sem az élettartamra. Az alap GTS teljesítményét néhány játékban lemértük a tuning után is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!