GTS 250: egy újabb G92-es videokártya

A régmúltra visszatekintő G92-es chipet a PROHARDVER! olvasói valószínűleg már igen jól ismerik. A gyárilag 128 stream processzort tartalmazó lapka a GeForce 8800 GT bemutatkozása során került rivaldafénybe még 2007 végén, ám ez a típus csak 112 aktivált számolóval rendelkezett, ezért várható volt egy gyorsabb, teljes értékű G92-re épülő kártya megjelenése is, ami nem sokkal ezután meg is érkezett a GeForce 8800 GTS 512 MB személyében. Ez az akkoriban újdonságnak számító VGA a most két és fél éves 8800 GTX-et épphogy megszorongatta, de relatív alacsony ára miatt mégis kedvelt lett. Tavaly április elején aztán bemutatkozott a 9800 GTX, ami szintén G92-es chipre épült, ezt mi áprilisi tréfaként aposztrofáltuk, hiszen lényegében nem tett egyebet az NVIDIA, mint átnevezte a néhai 8800 GTS-t. Nem kellett sokat várni, az NVIDIA piacra dobta a 9800 GTX+-t, amin továbbra is G92-es "szív" dobogott, ez már a vicc kategóriába tartozott, de végül megbékéltünk vele, mert ez egy újabb, alacsonyabb csíkszélességen, egészen pontosan 55 nm-en gyártott G92-essel volt felszerelkezve, így a váltást rá lehetett fogni a gyártásgazdaságossági, illetve energiatakarékossági okokra.

Referenciafelépítésű GeForce GTS 250

Kedves olvasóink, 2009-et írunk, és az NVIDIA továbbra sem képes újat felmutatni ebben a kategóriában. Olybá tűnik, hogy a G92 egyszerűen képtelen "kihalni", most ugyanis, 2009 áprilisában köreinkben üdvözölhetjük a GeForce GTS 250-et, a legújabb G92 köré épülő NVIDIA terméket. Levezetve az elmondottakat a GeForce 8800 GT-t követte a 8800 GTS 512 MB, majd a 9800 GTX, később a 9800 GTX+ és most GTS 250. Öt videokártya, melyek azonos chipre épülnek, és a 8800 GT-t leszámítva teljesítményük megegyezik (vagyis ezt a GTS 250-nel kapcsolatban még nem tudhatjuk)... Az NVIDIA ezt tényleg komolyan gondolja? Ezidő alatt az ATI/AMD összesen három videokártyával gazdagított minket, a Radeon HD 2900 XT-t váltotta HD 3870, őt pedig a HD 4850. Elég szimpla, nem? A HD 3870 - HD 4850 ugrás jelentős teljesítménynövekedéssel járt, hiszen a chip drasztikus "átváltozáson" ment keresztül, vagyis elmondható, hogy amíg az NVIDIA átnevezgetésekkel töltötte az idejét, addig az AMD le is tett valamit az asztalra. A probléma ugyebár akkor jelentkezett, amikor az NVIDIA kifejlesztette a GT200-at, a GeForce GTX-ek alapjául szolgáló nagy, komplex, nehezen gyártható és drága chipet, amiből nem lehet csak úgy "lenyisszantgatni" egyes elemeket annak érdekében, hogy egy középkategóriába illő videokártyával gazdagodhassunk.

Most pedig lássuk az újoncot, a GeForce GTS 250-et.

Asus GeForce GTS 250 Black Knight verzió [+]

A nálunk járt tesztpéldány az Asustól érkezett, ami bemutatónk szempontjából ezúttal kicsit problémás, ugyanis az Asus GTS 250-ese gyakorlatilag egy átcímkézett 9800 GTX+ (egészen pontosan egy Black Knight verzió, ami négycsöves heatpipe-os hűtéséről kapta a nevét). Na nem mintha ez gond lenne, de az Asus verzióját kézbe véve így éppen azok a tulajdonságok nem látszanak, melyek egy GTS 250-et GTS 250-essé tesznek. Ami a specifikációkat illeti, kimondható, hogy a GTS 250 majdnem egyenlő a 9800 GTX+-szal. A két típus órajelei megegyeznek (738/1836/1100 MHz), és a GPU belső tulajdonságaiban (stream processzorok, textúrázók, ROP-ok, memóriabusz) sem találtunk eltérést. Mindazonáltal a GTS 250-re hivatalosan is rábiggyeszthető 1 GB memória, míg a 9800 GTX-re elvileg nem. Ez az egyik különbség. A másik, hogy az előddel ellentétben a GTS 250 elvileg már támogatja az OpenGL 3.0 szabványt. De ami az Asus videokártyáját kézbe véve nem látszik, az az, hogy a GTS 250 kisebb, rövidebb, mint a 9800 GTX (ránézésre a 8800 GTS 512 MB NYÁK-jára épül) és kevesebbet is fogyaszt. Mondjuk úgy, az energiamenedzsment fejlődött, ezt leginkább abból lehet észrevenni, hogy beéri egy darab 6 pines tápcsatlakozóval is (a 9800 GTX-en kettő található), bár ami a specifikált TDP értéket illeti, a GTS 250 mellett nagyobb szám látható.

A GPU és a memóriák [+]

Ezzel lényegében el is mondtunk mindent, amit az "új" videokártyáról tudni érdemes, álljon itt két további fotó a GPU-ról (amiről megállapítható, hogy valóban G92-es chip lapul a hűtés alatt) és a memóriákról. Ezen az Asus márkájú verzión 512 MB-nyi Hynix H5RS5223CFR-N2C feliratú chip található, melyeket a memóriagyártó 1,2 GHz-re hitelesített.

Tesztkonfig

Az Asus videokártyáinak csomagolása [+]

A Dark Knight verziójú GeForce-ok dobozai különböznek, de a csomagon belül ugyanazokat a kellékeket találtuk: meghajtóprogramokat tartalmazó CD-t, rövid leírásokat, PCI Express tápcsatlakozót, monitorkimenet-átalakítókat, S/PDIF-kábelt és egy S-Video/RCA átalakítót.

Játékok

• Splash Damage / ID Software / Activision – Enemy Territory: Quake Wars
• UBIsoft / UBIsoft – Far Cry 2
• Crytek / EA Games – Crysis Warhead
• Epic Games / Midway – Unreal Tournament 3
• Massive Entertainment / Vivendi – World in Conflict
• UBISoft / UBISoft – Rainbow Six Vegas
• Codemasters / Codemasters – Race Driver GRID
• Techland / N-Tec – Call of Juarez

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre kapcsoltuk, az anizotropikus szűrés (16x-os) végig be volt kapcsolva, így később csak az élsimítás mértékét állítgattuk. Ahol a játék lehetőséget adott a beállításra, ott játékból, ahol nem, ott a meghajtóprogramból. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Az Enemy Territory: Quake Wars, Crysis Warhead és Far Cry 2 játékokban felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. A további játékokban (Rainbow Six Vegas, Race Driver GRID) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. A World in Conflictban és a Call of Juarezben a játékba beépített teljesítménytesztet futtattuk le, az UT3 esetében pedig a Shangri-la fly-by demót alkalmaztuk a mérések során.

Tesztünk szereplőinek névsora nem túl hosszú, a GTS 250 mellett mindössze a 9800 GTX+ és a rivális HD 4850 kapott szerepet. A fogyasztásmérős tesztben nem ütköztünk különösebb meglepetésbe, a GTS 250 hajszál híján éppen annyit fogyasztott, mint a 9800 GTX+, kettejükhöz pedig igen közel volt a HD 4850. Mint korábban már említettük, az Asus GTS 250-ese lényegében egy átcímkézett 9800 GTX+, ezért ez az eredmény nem is igazán alakulhatott volna másképpen, de külföldi hardveroldalak méréseiből tudjuk, hogy a referenciafelépítésű GTS 250-nel szerelt rendszer üresjáratban kb. 15-20%-kal, terhelve pedig 5-10%-kal eszik kevesebbet, mint elődje, köszönhetően a videokártyán elhelyezett alkatrészek megkurtításának és az állítólagosan hatékonyabb energiamenedzsmentnek. A Black Knight hűtésről annyit érdemes elmondani, hogy a GTS 250-en, egészen pontosan a G92-es chipen jó szolgálatot tesz, mert a rendszer nem forrósodott fel (főleg nem úgy, mint egy HD 4850), és a ventilátor sem különösebben hangos, igaz, ebben a HD 4850 lett az egyértelmű nyertes.

Tesztek és értékelés

A játéktesztek grafikonjait látva nincs túl sok mondanivaló, a GTS 250 ugyanolyan gyors volt, mint a 9800 GTX+, Crysis Warhead alatt valamiért nagyobb különbségeket sikerült kimérnünk, de ezek nem befolyásolják a játszhatóságot, tehát egyikkel sem vagyunk előrébb. A GeForce-ok 5-3 arányban verték Radeon ellenfelüket, de kevésbé szigorúan véve 4-3 vagy 3-3 is lehetne az eredmény, mert egyes játékokban nem volt lényeges a különbség.

Értékelés

Az NVIDIA legújabb lépését két szempont szerint vizsgálhatjuk. Egyrészről megvetendőnek tartjuk azt a piacpolitikát, amit ez a cég folytat, hiszen gyakorlatilag negyedszerre ad ki azonos sebességű videokártyát más típusjelöléssel; ha a GTS 250-et külsőleg nézzük, akkor akár GeForce 8800 GTS 512 MB v2.0-nak is nevezhetnénk, lényegében egy az egyben ugyanarról a másfél éves termékről van szó megemelt órajelekkel. Ez az átnevezgetősdi talán jó játéknak tűnik egyesek szemében (lehet, hogy a cég így fogja fel), de a hardverek világában kevésbé jártas felhasználókat igen könnyű ezzel a módszerrel megtéveszteni, azaz újabb pénzmagocskákat kicsalni a tárcájukból. Szerintünk ez egyszerűen felháborító. Ugyanakkor, ha értő szemmel tekintünk erre a kis akcióra, akkor tökéletesen világos az NVIDIA álláspontja. Egyrészt azért nem fejleszt, mert az sokba kerül, és a rivális terméke, a HD 4850 ellenében ez is elég. Másrészt rákényszerül ezekre a lépésekre, mert bakot lőttek a GT200-zal, amit nem lehet leskálázni a középkategóriába úgy, ahogy azt az AMD teszi most már jó ideje saját GPU-ival.

Mit is mondhatnánk erre?... [+]

Ha eltekintünk ezektől a problémáktól, akkor objektív mércével szemlélve a GTS 250 egy piacképes és valószínűleg igen kedvelt termék lesz, mert – mint láttuk – teljesítménye a HD 4850-nel egy kategóriába sorolja, és most már elmondható ugyanez az árakról is, hiszen az 512 MB-os verzió 45 000 forint, az 1 GB-os változat pedig 53 000 forint körül kapható, és éppen ennyit kóstál az AMD Radeonja is, míg a 9800 GTX+ drágább volt. A referenciafelépítésű változat fogyasztásban is vonzónak tűnik, így csak a DirectX 10.1 és a raszterizációs képességek hiányát hozhatjuk fel ellene, de ezt a fájdalmat a PhysX és a CUDA támogatás némileg enyhítheti.

Ennek ellenére az NVIDIA helyében mi nem büszkélkednénk ezzel a kártyával, egy szimpla, hírverések nélküli rajttal talán jobban jártak volna.

GeForce GTS 250

fLeSs

A videokártyákat az Computer Emporium Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.