Fujifilm X-T200 fényképezőgép: Japánban is olvasnak minket?

A tavaly tesztelt előd, az X-T100 több gyermekbetegséggel is küzdött – vajon sikerült-e mindet kijavítani?

Használat közben

Azt már említettük, hogy fogásra kényelmesebb az új generáció, mint az X-T100 volt, na de mi a helyzet a kezelhetőséggel? A váz tetejének frissített kiosztása nekünk sokkal jobban kézre állt, mint a korábbi modellé, egyedül a jobb hüvelykujjunkhoz közel eső tárcsát éreztük az optimálisnál kicsit feszesebbnek, többször tekertük két ujjal megfogva, mint eggyel – remélhetőleg ez az idő múlásával javulni fog, ahogy kicsit bekopik.


[+]

Amitől viszont rögtön leesett az állunk, az a kijelző. Szerencsére az érintésérzékenység is javult, már nem kell tizedmásodperceket várni arra, hogy a rendszer reagáljon az utasításainkra (az X-T100-nál ez eléggé rombolta az élményt), de a nagy felbontásnak és a remek fényerőnek hála a részletgazdagsággal és a kültéri láthatósággal is elégedettek voltunk.


[+]

Az érintések regisztrálása mellett a rendszer általános sebessége is gyorsabb lett, és ez nem csak a menüben való navigálásra, hanem az élességállításra is igaz. A korábbi, 91 fókuszpontot felvonultató AF rendszert egy új, szintén kontraszt- és fáziskülönbség érzékelésen alapuló hibrid, de már 425 pontos rendszer váltotta le, mely arc- és szemkövetés funkcióval is rendelkezik. Napfényben és jól megvilágított beltérben sem volt gondunk a fókuszálással, átlagos (értsd: családi, nyaralás közben készült fotók, tájképek, street fotók) felhasználás mellett teljesen jól működött a gép még a kitobjektívvel is, pedig driftversenyen is próbára tettük.

Hirdetés

Egyedül akkor tapasztaltunk oda-vissza keresgélést, mikor világos színű autókat próbáltunk lekövetni a fehér (gumi)füstfelhőben, illetve rosszul bevilágított helyiségekben és éjszaka volt még probléma a kereséssel, de a kis kontrasztkülönbség és a sötétség minden fókuszrendszer gyengéje, így ezt nem rónánk fel hibaként egy ilyen árú gépnél. Verseny közben jól jött még a 8 fps sebességű sorozatfelvételi lehetőség, a puffer azonban elég hamar, mindössze 18 felvétel után betelt, és a kész fotók (Panasonic SDXC Class 10 UHS-II U3 V90 64 GB) memóriakártyára írása is eltartott 9-10 másodpercig.

[+]

A kamera kezelőfelelülete egyébként nem lesz ismeretlen annak, aki használt már Fujifilm fényképezőgépet (vagy olvasta például az X-Pro3-ról szóló tesztünket), néhány funkció azonban egyértelműen az okostelefonról váltók számára lehet érdekes. Live View módban például kapunk néhány virtuális gombot (és most nem az X-T200-ban szintén megtalálható Q Menu-ről beszélünk), melyek közül kettőt mi választhatunk ki, a többi pedig olyan funkciókat lát el, mint a fókuszmód vagy a képarány kiválasztása, a rekeszállítás és az expozíciókorrekció, illetve az érintésre történő reagálás típusa (fókuszálás, fókuszmező kiválasztása, exponálás).


[+]

A rekeszállítás jó példa a telefonos kezeléshez szokott felhasználóknak készített funkcióra, hiszen a csúszkák végpontjain nem értékeket, hanem az „Elmosódott” és „Éles” feliratot olvashatjuk, így aki nem is akarja megtanulni a beállításokat, extra kutatómunka nélkül is elérheti a kívánt hatást. Jópofa szolgáltatás, hogy a Fujifilm fényképezőgépekből ismerős filmszimulációs módok kiválasztásakor egymás mellett láthatjuk az éppen aktív és a kiválasztandó „effektet”, így könnyebben összehasonlíthatjuk őket már az élőképen is.


[+]

Két, számunkra idegesítő hiba volt az elődmodellben, melyekkel kapcsolatban kíváncsiak voltunk, hogy az utódban sikerült-e javítani, ám a kettőből csak egynél láttunk változást. Az X-T100-ban a kijelzőt becsukott állapotban semmi nem rögzítette a házhoz, így nyomkodás közben zavaróan „kattogott”, ahogy hozzáért a mögötte található elemhez, majd újra elvált attól. Szerencsére az X-T200-ra már került egy pöcök, ami bekattan a kijelző keretébe, így nem lötyög.

Azt azonban továbbra sem értjük, hogy a tárcsák miért ellentétesen működnek ahhoz képest, ahogy az ember elvárná. Mindhárom tárcsa az óramutató járásával megegyező irányba tekerve csökkenti a hozzá tartozó értéket, ellentétes irányba forgatva pedig növeli. Korábbi tesztünkben is megjegyeztük, hogy valószínűleg ha tartósabban használnánk a vázat, ezzel nem lenne gondunk, de ha már a kitobjektív (melyet részletesebben kitárgyaltunk az X-T100-ról szóló tesztben) gyűrűjénél megadható, hogy milyen irányban működjön, akkor szerintünk a tárcsák esetében is elférne egy ilyen beállítás a menüben, ahol mi választhatjuk ki a működés módját.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Hirdetés