Hirdetés

FujiFilm X-E1 – a nagy kistestvér

Képminőség

Ahogy cikkünkben korábban már utaltunk rá, az X-E1 teszthez egy 18-55 mm F2.8-4 objektívet is kaptunk, így ezzel teszteltük le az új Fuji masina tudását. Még mielőtt belevágnánk képminőségről szóló pontunkba, íme néhány termékfotó az említett objektívről:

Az XF 18-55 mm F2.8-4 R LM OIS, noha kitobjektívként szerepel a listán, egyáltalán nem képvisel azonos kategóriát a többi nagy fényképezőgép-gyártó hasonló gyújtótávolsági tartományt lefedő műanyag csodáival. Ezt nem csak masszív és igen jó minőségű felépítéséből lehet sejteni, hanem az induló fényértékekből is (átlagos kitobjektíveknél F3.5- 5.6 szokott lenni ez az érték). A lencserendszert ezúttal az időhiány miatt csak rövid próbának vetettük alá, de a későbbiekben tervbe van véve a teljes Fuji kínálat letesztelése. Íme:

Első lépésként a geometriai torzításokat szerettük volna feltérképezni, de a Raw Therapee hibája miatt (amint megpróbáltunk megnyitni egy RAF nyers fájlt, az RT hibaüzenettel elhasalt) csak a fényképezőgép automatikusan javított JPEG fájljaiból tudtunk építkezni. Az így kapott eredmények jónak tűnnek, hiszen csak 18 milliméteres állásban látható némi hordótorzítás.

Hirdetés

A lencserendszer rendelkezik képstabilizátorral, amely a gyártó információi szerint körülbelül 4 FÉ-s előnyt tud nyújtani. Próbánk során (lásd előző pontokat) 3 FÉ körüli eredményt értünk el, de ez egyén- és helyzetfüggő. Amint majd a képmintáknál látni fogjuk, az eszköz háttérelmosása (bokeh) kellemes, s csak mérsékelten érzékeny a becsillanásokra. A tubus masszív, nem lötyög, s lefelé lógatva se zoomol ki magától. Képe az összes jelölt gyútávon központos, a kép „nem mászik el”. Az XF 18-55 mm F2.8-4 R LM OIS rekeszállító gyűrűvel is el lett látva, ami elektronikus úton mozgatja az íriszlamellákat, amikor a fényképezőgéppel exponálunk (szabadon körbe forgatható, nincs manuális összeköttetés a gyűrű és a rekesz között – elektronikus fókuszgyűrű).

A képzajjal kapcsolatos teszthez a fényképezőn belül kikapcsoltuk a hosszú záridős zajszűrést és az általános szűrés értékét -2-re vettük le. Vizsgáltuk a masina saját JPEG állományait és a RAF nyersfájlokból nyert JPEG-eket is. Az átalakításhoz az Adobe Photoshop CS6 próbaváltozatára telepített Adobe Camera RAW 7.3.0.58 bétáját használtuk. Fontos megemlíteni, hogy bár az Adobe ismeri a Fuji X-fényképezőit, de mivel az egyedi szenzor miatt speciális algoritmusokkal készül el a tömörített képállomány, még mindig nincs valódi, natív támogatottsága az RAF fájloknak. Ez abból is látszik, ha az ACR ablakán belül közelebbről szemügyre vesszük az előnézeti képet – ugyanis a JPEG-hez hasonló „rostásodást” mutat. Alábbi képeknél a bal oldali oszlop a gép JPEG fájljait, a jobb oldali pedig a nyers állományokból átalakított JPEG-eket mutatja. Az átalakítás során az ACR alapértékeit használtuk, semmiféle módosítással nem éltünk.

Az eredmény az X-Pro 1 teljesítményét ismerve egyáltalán nem volt meglepő, hiszen mindkét fényképezőgép ugyanazt a képalkotó rendszert használja. Gyakorlatilag teljesen tiszta, zajmentes képeket készíthetünk ISO 6400-on is. Alábbi két felvétel az esti órákban, két neoncső megvilágítása mellett készült beltérben:

Itt is látni, hogy mennyire tiszta képe van az X-E1-nek, bár a zajszűrés 0 értéke miatt kissé elmosódtak a legfinomabb részletek (a Fujinál elvileg a -2 jelöli a szűrés kikapcsolt állapotát). A FujiFilm JPEG állományai sosem voltak rosszak, sőt, az Olympuséval azonos lapon lehet említeni. A gép színvilága (minden, a felvételt befolyásoló tényezőt nullán tartva), kontrasztja nagyon jó, élethű, egyedül az élesítést kell néha valamivel feljebb venni. Képmintáink:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés