Külső, hardver
Ha egy kívülállónak azt mondjuk, hogy a számítástechnikában is fontos a divat, általában csak legyint: szürke dobozok, fekete notebookok, miről beszélünk? Nekik persze elég csak megmutatni az aktuális RGB-mániát ahhoz, hogy gondolkodóba essenek – de tény, hogy vannak olyan területek és cégek, ahol még mindig csak minimálisan számít a külső. Példaként felhozhatjuk a Noctuát, akik nagy óvatosan csak mostanában kezdik lehetővé tenni vásárlóiknak, hogy átlépjenek a hagyományos barna+barna kombináción, de ide tartozik a szintén német nyelvterületről származó AVM is, akik hosszú évek után új dizájnt készítettek Wi-Fi routereiknek.
Külső
A berlini AVM FRITZ!Box routerei évekig ugyanazt az alakot kapták: selyemfényű, szürke külső két „cápauszonnyal”, piros betéttel, zöld LED-ekkel és fehér márkajelzés, viccesnek szánt tipográfiával. Ez alól kivételt egyedül az alapvetően szolgáltatói piacra szánt 7580 és 6590 jelentett, amelyeknél elsősorban a hardver igényei miatt került a router egy álló, szögletes házba – hogy aztán az általunk is tesztelt, középkategóriás 7560 kedvéért visszatérjenek az évek óta a FRITZ!Boxok névjegyének számító formához. Ez a visszatérés azonban rövid idejű volt, azt ugyanis már az idei Mobile World Congressen elárulták, hogy javában dolgoznak a 7490-es csúcsmodell utódján, amely egyben a jövő FRITZ!Boxainak dizájnját is bemutatja majd.
A FRITZ!Box 7590-nel bemutatott új forma határozottan lendületesebb és modernebb, a 70-es évek UFO-it idéző alakot egy hátrafelé és felfelé ívben szélesedő ház váltotta fel. Szakítottak a régi szürke-piros színösszeállítással is, és megkaptuk a gyártó újabb AVM termékeiről már ismerős fényes fehér műanyagot – a cég jellegzetes, piros motívuma azonban megmaradt. Ismerős lehet az oldalsó éleken némileg rejtetten feltűnő matt szürke is – itt, illetve a hátsó panelen a hagyományos, régi FRITZ!Boxok világa köszön visssza.
Hirdetés
Ahogy korábban is, az új router tetején a megszokott visszajelző LED-eket és az ezekkel kombinált vezérlőgombokat találjuk. A LED-ek funkciója nem változott, a tápellátás mellett a DSL, az internet, a WLAN állapotáról tudósíthatnak, az Info esetében pedig mi magunk állíthatjuk be, hogy mit jelezzen (például az üzenetrögzítő állapotát vagy a vendég WLAN működését stb.). A LED-ekkel egy sávba rejtett három gomb közül az egyik a DECT készülékek párosítását végzi, egy kapcsolja a WLAN hálózatokat ki- és be, egy pedig a WPS aktiválására szolgál.
A hátára fordítva a routert, az AVM-től ismerős módon a gyárilag beállított router és WLAN jelszót tartalmazó matricát láthatjuk, illetve a rengeteg szellőzőnyílást – ahogy majd látni fogjuk, erre bizony szükség is van. A készülék oldalaira bőven kerültek csatlakozók: balra egy hivatalosan USB 3.1 Gen1 szabványnak megfelelő portot, jobbra pedig a Németországban még használatos TAE (Telekommunikations-Anschluss-Einheit) csatlakozót találjuk.
Nagyobb a forgalom a hátoldalnál, ahova a beépített (V)DSL modemnek köszönhetően egy DSL-kompatibilis RJ45 foglalat, illetve két RJ11-es port (analóg telefonokhoz), továbbá egy ISDN csatlakozó is került. Ezeket követi egy dedikált gigabites WAN port, amivel végre a külső modemet használók sem buknak egyet a négy darab Gigabit Ethernet csatlakozóból. A külső tápegység bemenetétől jobbra a második USB 3.1 Gen1 sebességre képes Type-A konnektor található.
Belső
Öt csavar kioldása és némi feszegetés után a FRITZ!Box 7590 felnyitható, belsejében pedig egy közepes bordával hűtött, de alapvetően elég szellősen összerakott alaplapot találunk.
Maga a borda két chippel áll szorosabb kapcsolatban, amelyek pontos mibenlétét igyekeznek titkolni, és csak az AVM saját kódszámával látták el őket. Annyit mindenesetre sikerült kideríteni, hogy a CPU nagy valószínűséggel az Intel AnyWAN GRX550, ami a 7560-ban használt GRX350 nagyobb testvére, míg a másik hűtött egység az Intel XWAY WRX518, ami a DSL kapcsolatért felelős, és ismét csak a 7560-ban használt modell (a WRX318) komolyabb változatának tekinthető. Ennek az egységnek köszönhető egyébként a 7590 egyik fontos újdonsága, a DSL Supervectoring (DSL Profile 35b) támogatása. Magyarországon ez egyelőre kevésbé érdekes, és a kábelnet, illetve a FTTH terjedésével alighanem már nem is lesz jelentősége, de azokban az országokban, ahol az xDSL technológia még komoly elterjedtségnek örvend, a felhasználók biztos örülnek majd a technológia által lehetővé tett 300 Mbps letöltési sebességnek.
A hardver következő eleme egy 512 MB-os DDR3 DRAM chip a NANYA jóvoltából, illetve egy szintén 512 MB kapacitású flashmemória, a Macronix MX30LF4GE8AB-TI. Ezen nemcsak a router firmware-e található meg, de ide kerülnek az üzenetrögzítő üzenetei is, és akad rajta körülbelül 340 MB-nyi szabad terület is, amelyet SMB-n vagy FTP-n keresztül is elérhetünk.
A központtól távolabb haladva az egyes alegységek közötti kommunikációt biztosító Xilinx Spartan-6 processzor következik, majd pedig a Wi-Fi egység, amely áll a Qualcomm QCA9984-ből és QCA9985-ből – az előbbi egy 1733 Mbps sebességet, MU-MIMO-t és beamforming technológiát kínáló egység és az 5 GHz-es sávért felel, míg az utóbbi ennek közeli rokona és a 2,4 GHz-es sávval foglalkozik. Ami az antennákat illeti, összesen négy darab (három kábeles és egy fixen forrasztott), Airgaintől származó példány áll rendelkezésre, így a 4x4 MU-MIMO a router oldaláról biztosított.
Nem szeretnénk szó nélkül hagyni a telefonos részt sem, ahol az xDSL modem mellett a Litelink CPC5622A (üzenetrögzítő stb.) és a DECT-ért felelős Dialog SC14446 teljesít szolgálatot, utóbbi természetesen saját antennával.
Szoftver, szolgáltatások
Aki ismeri az AVM felsőkategóriás routereit, az tudja, hogy a szó szoros értelmében vett útvonalválasztói feladatoknál sokkal többet szoktak kínálni. Ez a fent felsorolt hardverelemekből is következik, hiszen a készülék házában egy 4+1 portos gigabites, 802.11ac-kompatibilis router mellett egy nagyon modern, ADSL és VDSL kapcsolatot és az elméletileg akár 300 Mbps letöltési sávszélességet is elérő DSL Profile 35b-t is támogató xDSL modem is helyet kapott, amelyet egy gyakorlatilag teljes körű analóg és DECT telefonközpont (üzenetrögzítő, hívásblokkolás, DND, VIP híváslista, HD hang stb.) egészít ki.
A DECT egység telefonáláson túl a kommunikációra a DECT ULE megoldást választó Smart Home rendszerek vezérlésére is használható. Sajnos ilyen komponensből egyelőre nincs túl sok, az AVM maga is csak egy termosztátot és két kapcsolható elektromos hálózati adaptert (egyet kültérre, egyet beltérre) kínál. Azért a neten keresgélve összeállítható egy komplett rendszer, de a folyamat nem olyan kényelmes, mintha a Z-Wave-re építenénk.
Áttérve a router operációs rendszere, a FritzOS 6.83 által biztosított szolgáltatásokra, ezek alapvetően megegyeznek azzal, amit a FRITZ!Box 7560-nál már ismertettünk, így ezeket most nem ismételnénk meg. Extraként talán egyetlen dolgot emelhetünk ki, ami a hardver változásának köszönhető, ez pedig az előlapi LED-ek fényének állíthatósága.
Ami az alapvető képességeken túlmutató és említést érdemlő hálózati szolgáltatásokat illeti, a FRITZ!Box képes VPN szerverként is funkcionálni, így többek között távolból is biztonságosan csatlakozhatunk az otthoni hálózatra, biztonságosan elérhetjük a netbankunkat és így tovább. Mindezzel egyetlen baj van: a csatlakozáshoz az AVM saját szoftvere szükséges, ez pedig nem kompatibilis a Windows 10-zel, ennél az OS-nél a Shrew Soft VPN Client nevű alkalmazást kell használni. Ez ráadásul nem újkeletű probléma, a javítás azonban még mindig béta változatban létezik csak.
Ez első ránézésre nem vet jó fényt az AVM frissítési szokásaira, de ezen a téren nem kell aggódni: a cég figyelemmel kíséri az interneten felbukkanó fenyegetéseket, és viszonylag gyorsan reagál is rájuk, a Krackhoz például már készült is ilyen.
Teljesítmény, értékelés
Ahogy korábban is, a routert egy 110 négyzetméteres, kétszintes családi házban, a földszinten üzemeltük be, helyét az alábbi képen piros 1-es szám jelöli. Házunk 1934-ben épült, és a Wi-Fi jelek számára nem éppen ideális: az alsó szinten téglafalak sokasága árnyékol, a födém pedig kazettás kialakítású, salak szigeteléssel, amely gyakorlatilag kötelezővé teszi az emeletre a vezetékes hálózat vagy a PowerLine kiépítését.
A tesztrendszer kialakítása a következő volt: a földön elhelyezett routert egy CAT6-os vezetékkel csatlakoztattuk a fix mérési pontot adó asztali géphez. A 2. pontban a méréseket vezetékkel és vezeték nélkül is elvégeztük, az adatátvitelt pedig ezúttal már a szabványosnak mondható iPerf program 3.1.3-as verziójával ellenőriztük. A mérés 10 szállal történt, a végeredmény pedig egy 30 másodperces folyamat átlagos sávszélessége.
Ami „mozgó” eszközünket illeti, ez a megszokott Acer Swift 7 volt, szintén SSD-vel, hálózati adapterként pedig az Asus USB-AC68 kétsávos, 3x4-es kialakítású eszközét vetettük be. A mérések az 5 GHz-es sávon történtek. A mért értékeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Mérési helyszín | Sávszélesség lefelé (Mbps) | Sávszélesség felfelé (Mbps) |
---|---|---|
2./vezetékkel | 903 | 934 |
2./vezeték nélkül | 774 | 710 |
3. | 712 | 538 |
4. | 336 | 385 |
5. | 434 | 254 |
6. | 8,75 | 28 |
Ahogy a számokból látszik, a FRITZ!Box 7590 szépen teszi a dolgát, a hatótávolsággal sincs gond – egyedül a korábban tesztelt routereken is kifogó födém az, ami már túlzottan árnyékol ahhoz, hogy használható sávszélességet kapjunk. Az értékek egyébként magasabb terhelésnél is meglepően stabilak, 100 szállal futtatva az iPerf3-at még mindig nem tapasztaltunk lényeges visszaesést, jelezve, hogy az agresszívebb P2P programok sem fognak majd ki a készüléken.
Természetesen kipróbáltuk a router NAS funkcióját is. Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a FRITZ!Box energiatakarékossági megfontolásokból alapértelmezetten csak USB 2.0 szabványnak megfelelő sebességen és áramerősséggel használja az USB portokat, ezeket egy menüben lehet USB 3.1-re átkapcsolni. A teszthez egy USB 3.1 Gen1 csatlakozással ellátott, NTFS fájlrendszer szerint formázott külső HDD-t használtunk, amely asztali számítógépünkre csatlakoztatva 106 MB/s sebességet ért el.
Sajnos a FRITZ!Boxon és a hálózaton keresztül ekkora sávszélességre nem számíthatunk: hálózati meghajtóként (SMB) megosztva 28 MB/s átviteli sebességet mértünk az olvasás, és 16 MB/s-et az írás irányába. Ez bizony messze elmarad nemcsak a natív csatlakozástól, de attól is, amit egy valódi NAS-sal kapunk ugyanebben a hálózatban. Még rosszabb az eredmény, ha FTP/ES kapcsolatot választunk – ekkor 5 MB/s sebességre számíthatunk mindkét irányban. Egyszerű, titkosítás nélküli FTP esetén 38 MB/s le- és 19 MB/s feltöltési sebességet mértünk.
Értékelés
Bár a FRITZ!Box 7590 hivatalosan még nem kapható Magyarországon, a 7490 elérhető, és 80 000 forintos árából valószínűnek tűnik, hogy utóda sem nyit majd jelentősen olcsóbban. Ez pedig igen sok pénz egy routerért, kérdés tehát, hogy mit kapunk cserébe?
Az biztos, hogy sebességet és megbízhatóságot igen: tesztünk során a FRITZ!Box 7590 nemcsak kiváló lefedettséget és sávszélességet biztosított, hanem stabil is volt, a kapcsolat nem akadozott, hanem folyamatosan rendelkezésre állt, még az emeleten is. A rádiós rész tehát kiváló, és kiválónak nevezhető a LAN-WAN és a LAN-WLAN kezelése is.
A szolgáltatások tekintetében is teljes mértékben a csúcskategóriát kapjuk, még ha a NAS sebességét, illetve a VPN implementálást érhetik is kritikák. Maximálisan elégedettek voltunk a kezelőfelülettel is, bár most már a konkurenciánál is találkozhatunk kiváló megoldásokkal, a Fritz!OS, és különösen annak új, reszponzív változata még mindig kiemelkedően jól kezelhető. Az AVM által biztosított mobil alkalmazások is jól működnek, még akkor is, ha egyeseket közülük az egyre jobban fejlődő kezelőfelület redundánssá is tett.
A FRITZ!Box biztosította WLAN-hoz csatlakozó okostelefon az AVM appjával rádiós kézibeszélőként működik [+]
Mindezt összefoglalva tehát a FRITZ!Box 7590 személyében egy kiváló, bár drága routert ismerhettünk meg, amelynek magas árát ugyanakkor részben indokolja az is, hogy egy profi xDSL modemet, telefonközpontot és DECT bázisállomást is kapunk vele, így megérdemli a tetszett díjat.
AVM FRITZ!Box 7590 router
Wombath
A FRITZ!Box 7590 routert az AVM biztosította a teszthez.