Virtualizáció, megváltozott modellszámozás

Virtualizáció

A K10 továbbfejlesztett Pacificával, azaz virtualizációval érkezik. Az AMD állítása szerint a K10 monolitikus felépítésével, az integrált memóriavezérlővel (illetve DEV-vel) és a kibővített TLB-kkel (Translation Lookaside Buffer) messze felülmúlja riválisát. A DEV, azaz Device Exclusion Vector egy a memóriavezérlőben található átmeneti tároló, feladata pedig a hypervisor értesítése abban az esetben, ha egy eszköz a memória adott részéhez akar hozzáférni. Mivel éppen virtualizálunk, ezért a memória tartalmával illik óvatosan bánni: a DEV kiértékeli a helyzetet és vagy szabad utat ad, vagy nem. A továbbfejlesztett virtualizáció szerves részét képezi még az úgynevezett Nested Paging módszer, ami lényegében a hardverre, azaz a CPU-ra bízza a virtuális rendszerek memóriacím-fordítását. Alapesetben (Shadow Page Tables) az egyes virtuális gépek csak a hypervisoron keresztül férhetnek hozzá saját memóriablokkjukhoz, ez a módszer azért kifogásolható, mert a hypervisor egy szoftveres megvalósítás, eszi a CPU-t, a váltásokra és futtatásra (relatíve) sokat kell várni. A Nested Pages beiktatásával a hypervisor műveletvégzési ideje 75%-kal csökkenhet, az átlagos sebességnövekedés elérheti a 30–40%-ot is, hiszen a memóriavezérlést (virtuális/valós memóriacímek fordítását) átveszi a processzor. Nem mellékes, hogy az új technológia révén a címtartományokat a CPU elszigeteli, ezzel pedig nő a biztonság is.

Új termékpaletta és modellszámozás

Az új architektúra bevezetése előtt már egy újfajta modellszámozás is életbe lépett az asztali használatra szánt processzorok termékskáláján. Ezzel szemben a szerverekbe szánt központi egységek számozása nem módosult jelentősen.

Az Opteronok esetében az első számjegy jelöli, hogy az adott processzort hány foglalatos szerverbe szánták (1, 2, 8). A második számjegy immár azt jelöli, hogy az adott processzor melyik generációhoz tartozik. A 2-es ez esetben azt jelenti, hogy egy második generációs (K8), kétmagos processzorról van szó, a 3-as viszont azt, hogy egy harmadik generációs (K10), négymagos lapkáról van szó. A harmadik és negyedik számjegy a relatív teljesítményt jelöli az adott generáción belül.

Az asztali processzorok választéka módosult, emellett a modellszámozás is változik. A csúcskategóriában az Athlon 64 FX-et a Phenom FX (kódneve Agena FX) váltja fel. Az Athlon 64 X2-t a Phenom X4 (kódneve Agena), X3 és X2 váltja majd, az Athlon 64 processzorokat az Athlon X2 (kódneve Kuma), a Sempron márkanév pedig egyelőre úgy tűnik, hogy marad. Az új modellszámozási rendszerben a processzorok egy két betűből és négy számjegyből álló típusjelet kapnak. Amint az ábrán látható, az első betű egy tágabb besorolást jelez; az L belépőszintű egy- és kétmagos processzorokra utal, B jelzéssel középkategóriás, kétmagos chipek érkeznek, a G pedig a legerősebb két- és a négymagos lapkák jele (valószínűleg ide fogják besorolni majd a hárommagos processzorokat is). A csúcskategóriás rendszerekbe szánt FX processzorok jelölési sémája nem változik. A második betű a fogyasztásra utal, növekvő sorrendben E, S, P betűk mutatják a TDP hozzávetőleges értékét. Az első számjegy (kezdetben 1, 2, 6 és 7) az egyes processzorcsaládok egymáshoz viszonyított teljesítményére utal, míg az utolsó három számjegyből a szérián belüli relatív teljesítménykülönbségekre következtethetünk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!