Arctic Cooling Freezer 4

Legutóbbi átfogó processzorhűtő-tesztünk óta tovább bővült a piac, és néhány tartozásunk is maradt. Ma öt érdekes kialakítású termék került a porondra, közülük egy Socket A foglalatra is felszerelhető – ez manapság egyre ritkább.

A svájci székhelyű Arctic Coolingot videokártyahűtőiről, extra ventilátorárairól vagy tesztünkben is meggyőzően szereplő, egyedi kialakítású házáról ismerhetjük. Ma régi tartozásunk, a Freezer processzorhűtő vizsgálata következik. A Freezer háromféle foglalattípussal kapható: Socket 478 (Freezer 4), Socket 754/939/940 (Freezer 64) és LGA775 (Freezer 7). Nálunk a Socket 478-as változat járt. A csinos fekete dobozban egy Arctic Cooling matricán és MX-1 vezetőpasztán kívül csupán a hűtőt találtuk mindenféle extra rögzítőalkalmatosság nélkül. A Freezer fő érdekessége a speciális felfüggesztésű, kerámia csapágyas, ötlapátos ventilátor.

A hűtőt körbejárva letisztult formát látunk. Az öt lapát és mögötte a sűrű borda némileg egy rövidre metszett légcsavarú repülőgépmotorra emlékeztet. A szellőztető a hőleadó felső három lamellájába kapaszkodik négy csavarral. A hosszú hajlított tartóelemek nem sok rezonanciát vezetnek a fémfelületre. A rögzítés hatékonyabbnak bizonyult a szokásos csavarozásnál. A keret hiánya szintén jó hatással van a zajszintre. Kedves lépés, hogy a vezetékek szép fekete kötegelőt és ugyanilyen színű konnektort kaptak: Svájcban odafigyelnek a megjelenésre.

A processzorral érintkező rézelem stílusos befejezése a fekete ventilátor és fémes borda párosának. A hőcsöveket két – valószínűleg ragasztott – rézlap fogja közre. A jobb hővezetés érdekében valamilyen ezüstös anyag került a heat-pipe és az alapzat érintkezési felületére; ilyet eddig egyetlen gyárilag összeszerelt hűtőnél sem láttunk. Az alap kidolgozottsága lehetne jobb is, csak felületes szálcsiszolást kapott.

A felszerelés könnyen ment. A picivel fél kilogramm alatti hűtőt a foglalat műanyag keretéhez kell rögzíteni két könnyen járó fémpánttal. A művelethez természetesen nem kell kivenni az alaplapot.

A Freezer nagyon kompakt kis hűtő, csak a szokatlan formájú ventilátor lóg ki egy kicsit. Az alaplapon kényelmesen elfért.

Az északi híd hűtésének magassága nem volt zavaró, de elforgatott állása miatt egy testesebb passzív borda már könnyen az alsó lamellák útjába kerülhet.

Az alaplappal párhuzamosan fújó processzorhűtők hibája, hogy a a foglalat körül található FET-eket nem szellőztetik. A Freezer esetében a forrósodásra hajlamos kis alkatrészek fölött is érezhető a légáramlás.

Főbb paraméterek:

Asetek VapoChill Micro

Rövid ideje van hivatalos magyarországi képviselete a kompresszoros hűtéséről elhíresült Aseteknek, de máris szerkesztőségünkben landolt egy adag a termékeiből. Mai tesztünkben a VapoChill Micro tesz tanúbizonyságot tudásáról. Külső megjelenését tekintve nem egy hétköznapi megoldásról van szó.

A heat-pipe már megszokott jelenség a modern processzorhűtőkben, de az Aseteknél még egy lépéssel továbbmentek. A vapor chamber a hőcsövek elvén működik, de formája nem csőszerű. Jelen esetben egy talapzatra helyezett félgömbről van szó, melyre egy vízszintes henger csatlakozik, abból pedig három cső nyúlik egy sűrű bordába.

Ezzel a módszerrel a belső üreg fala egyenesen a processzor felületéhez csatlakozik, nem pedig több hőátadó felületen keresztül érintkezik vele, mint a többi hagyományos hőcsöves hűtő esetében. Hasonló közvetlen kapcsolat van a nagyon jól teljesítő Coolink Bat vastag csövénél is. A VapoChill Micro belsejét R134a gázzal töltötték meg. Talán ennek köszönhető, hogy függőleges beszerelés esetén a gömbön látható szelepszerűségnek felfelé kell mutatnia. Ellenkező esetben a hűtés hatékonyságát veszti - erről meg is győződtünk.

Nem hiába van a processzorral érintkező talpon gondos borítás, az érdekes pasztázást védi.

Ezzel a mókás mintázással teszteltünk, mely a processzorhoz érve szép szabályosan fel is kenődött. A mérések végeztével azért a felület minőségét is megvizsgáltuk. A kidolgozottságot megfelelőnek találtuk.

A kissé megdöntött, filigrán bordára egy műanyag keret segítségével kerül ventilátor. A légkavarót műanyag csapok tartják, melyek nem sok rezgést engednek át.

Az átlátszó vázra helyezett ventilátor légáramlata még jobban lefelé, az alaplapra mutat. Ennek áldásos hatása a processzorfoglalat körüli melegedő alkatrészeknél érezhető.

A háromféle VapoCill Micro csak a ventilátorban tér el egymástól. Méretük egyaránt 92 mm, de felszereltségük és teljesítményük különböző. Nálunk a szabályozóval ellátott, nagy fordulatszámú Extreme Performance és a lassabb, halkabb, szintén szabályozós Ultra Low Noise verzió járt. A harmadik, a High-End nagy teljesítményű ventilátort kapott, de nem jár hozzá fordulatszám-állító.

Asetek VapoChill Micro - folyt.

A ventilátorok lapátjuk formájában és teljesítményben sem egyformák. A Extreme Performance légkavarója legfeljebb 3800-as percenkénti fordulatszámra képes, lapátjai szélesek, és erős, 6 wattos motorja van. Az Ultra Low Noise szellőztetője csupán 2250-et fordul percenként, lapátjai vékonyabbak, motorja is gyengébb, 2,4 wattos. A lassabb ventilátor a Panaflótól érkezik, csapágya speciális mágneses függesztésű, nagyon halk és ellenálló.

A két ventilátorváltozat háza is különböző. Kedves figyelmesség, hogy kábelezésüket a rajtuk látható címkék színéhez igazították. Az Extreme Performance négytűs PWM-es, az Ultra Low Noise hagyományos háromtűs csatlakozót kapott.

Rögzítőrendszer tekintetében is háromféle VapoChill Micro létezik – így összesen kilencféle verzió kapható. Ha esetleg processzorfoglalatot váltanánk, akkor sincs gond, a kiegészítő felfogatót és a ventilátor-szabályozót külön is megvásárolhatjuk.

Socket 478, LGA775 és K8 felfogatás

A mi készletünkben Socket 478-as csatok voltak, LGA775-nél négytüskés keret, K8 platformnál (Socket 754/939/940) két csavar tartja helyén a hűtőt.

A hátlapi ventilátor-állítóhoz két köteg kábel tartozik. Az egyik molexről szolgáltatja az áramot, a másik megy a ventilátorhoz és az alaplaphoz. Az alaplapi és hátsó panelhez tartozó csatlakozó ugyan egyforma, de a téves összekötést megelőzendő címkéket kaptak.

A csatos rögzítési módszer könnyen használható. A talapzat peremét egy fémlemez tartja, majd erre támaszkodnak a csipeszes pántok. A VapoChill Micro tömege ventilátorral együtt is csupán 355 g, így nem igényel hátlapi támasztót, az alaplap kiszerelésére sincs szükség.

Felszerelve a VapoChill Micro nem foglal túl sok helyet, a processzorfoglalat fölött is csak minimálisan nyúlik át.

A félkör alakú talpnak és a kissé elfordított bordának köszönhetően az északi híd hűtésének is bőven van hely.

Főbb paraméterek:

Scythe Katana

A Scythe központja az elektronikus világ japán Mekkájában, Akihabarában működik. Szakemberei 2002-es alakulásuk óta az extra hűtési igények kiszolgálásán fáradoznak. Termékpalettájukon megtalálhatóak a csúcsteljesítményű és az extra halk, akár passzívan is üzemképes processzorhűtők.

A japán harci hagyományokból nevet merítő hűtők közül elsőként a Katanával ismerkedtünk meg. A harcias festésű dobozból egy hanyatt dőlt és hőcsövekkel támogatott borda, továbbá egy 92 milliméteres ventilátor bújt elő.

Találtunk még egy sokdarabos kirakós-szerelős készletet és két félig japán, félig angol szerelési útmutatót. Nem csoda, hogy a dobozba ennyiféle vasdarab került, hiszen a Katanát Socket A-s rendszerekbe is be lehet építeni.

A hátradőlős hatást a hőcsövek ferde beillesztése eredményezi. Hasonlóval eddig nem találkoztunk, mai tesztünkben viszont ez már a második ilyen jellegű megoldás. Előnye a processzorfoglalat körüli alkatrészek hűtésében mutatkozik meg. További érdekesség, hogy a lamellák fényes bevonatot, minden bizonnyal nikkelezést kaptak. A borda lamellái elég sűrűek, feltehetőleg nagy huzatban lesznek igazán hatékonyak.

A processzorral érintkező felület kialakítása igényes, szépen tükröződik. A körülötte látható csavarmenetek a különböző alaplapokhoz való szerelőkészletek rögzítéséhez kellenek.

A ventilátort ismét nem szokásos csavarozás tartja a helyén. A vibrációk csökkentése és a szerelés gyorsítása érdekében fémszálakkal rögzítették a légkavarót. Ez a megoldás jó, de az utóbbi időben már rezgésgátló gumicsíkokkal is ki szokták egészíteni, amit jelen esetben hiába kerestünk.

A ventilátor hagyományos 92 milliméteres, így cseréje nem okoz problémát. Erre a műveletre előbb-utóbb szükség is lesz, hiszen a gyári példány csúszócsapágyas, kopása és zajosodása elkerülhetetlen.

A Scythe Katana rögzítése nagyon kényelmes. A foglalathoz való támasztóelemek felcsavarozása után a Zalman hűtőinél megismerthez hasonló rögzítővel találkoztunk. Socket 478 esetén a gyári műanyag keret füleibe, K8 és LGA775-as platformoknál a mellékelt fémfüles szerelvénybe kellett csavarral egy áthidalót feszíteni. A műveletet leírni sokkal nehezebb, mint végrehajtani. A hátradőlő állás ellenére is kényelmesen el lehet férni a csavarhúzóval. Socket A esetében egy fémpánt felel a rögzítésért, így a foglalat körüli csavarmenetekre sem lesz szükség.

Az alaplapra szerelésnél hasonlóan kényelmesen elfértünk, mint a Freezer esetében. A felhelyezéshez Socket 478 foglalatnál nem kellett a deszkát kiszedni a házból, de K8-nál és LGA775-nél igen.

Az északi híd környékén most kevesebb hely maradt, de azért elfért a megközelítőleg 2,5 cm magas szerelvény.

Több alaplapon is a processzorfoglalat mögött összpontosulnak a melegedésre hajlamos alkatrészek, ezeket nagyszerűen szellőzteti a Katana. A legújabb, heat-pipe hűtésű északi hidas alaplapok hőleadója is erre a területre szokott kerülni.

Főbb paraméterek:

Scythe Ninja

Mint a harcos a kardhoz, úgy viszonyul méretben a Scythe Ninja a Katanához. Már a kisebbik Sctyhe sem volt apróság a maga 92 milliméteres ventilátorával, de a Ninja óriási és félelmetes már dobozba zárva is.

Kibontva egy méretes, teljesen szimmetrikus bordát találtunk, melyben hőcsövek tömege feszít.

Az igazi méret képről nem igazán érzékelhető, ezért melléállítottuk az eddigi legnagyobb hűtők közül a Coolink U8 120-at. Ugyan az U8 szélesebb és magasabb, de a Ninja vastagságban győzedelmeskedik, és hőcsöve is több van.

Egészen pontosan tizenkét heat-pipe került a lamellák közé.

Oldalnézetben jól látható, hogy az eléggé vastag lamellák a szokásostól távolabb kerültek egymástól. Az ilyen kialakítás passzívan is jó eredményeket szokott hozni. A borda négy sarkán található rögzítőkaromból arra lehet következtetni, hogy Socket 478 esetében nagyon gyorsan végzünk a szereléssel.

A processzorral érintkező rézlapot négy csavar tartja a helyén. A sok-sok hőcső csak úgy fért el, hogy a talprészen keresztezik egymást, nem egy síkban haladnak. Az a felállás talán némileg csökkenti a hatásfokot, de másképp nehéz lett volna elrendezni a csöveket.

A felület kialakítása nem olyan jó, mint a Katanáé, de megfelelően sima és egyenletes.

A dobozban tovább kotorászva nem találtunk ventilátort, bebizonyosodott, hogy egy passzív működésre szánt hűtővel van dolgunk. Azért a biztonság kedvéért a jápánok 12 centiméteres ventilátor rögzítésére szolgáló fémszálakat is mellékeltek. A készlet többi része nagyon hasonlít a Katanáéra. A Socket A-s pántot hiába kerestük, a régi foglalatra nem megy fel az óriás.

Az egyenlő esélyek biztosítása végett felszereltük a Coolink U8 120 ventilátorát a Ninjára; kicsit furán állt rajta.

Ahogyan sejtettük, az alaplapra szereléssel nem volt probléma. Ugyan a ventilátort először le kellett szerelnünk, de a négy fémkarom bepattintása egyszerűen ment.

Felszerelve a Ninja elég drasztikusan néz ki. Nem csak hatalmas, de nagyon nyersnek is tűnik a finomelektronika fölött.

A ventilátor még rátesz egy lapáttal.

A hatalmas marcona borda mellett kényelmesen elfér az északi híd hűtése.

Főbb paraméterek:

Tesztelés – kicsik

Mai tesztünkben két csoportra osztottuk a hűtőket. Az Arctic Cooing Freezer, a VapoChill Micro két változata és a Scythe Katana alkotta az egyiket, ellenük a Coolink U8 92-t hívtuk be a régi mezőnyből – kemény ellenfél. A hatalmas Scythe Ninja ellen két Coolink óriást, a Batet és az U8 120-at vetettük be; megpróbáltuk, hogy passzívan mire jutnak.

• Intel Pentium 4 3,2 GHz Prescott mag, nagyon korai erősen melegedő modell
• MSI 875P Neo-FISR
• 2 x 256 MB Corsair DDR RAM
• Elsa GeForce 6600 GT
• 160 GB-os Samsung PATA-merevlemez
• Cooler Master Real Power 450 tápegység
• Casetek 1020 ház
• 9,2 centiméteres Coolink ventilátor 1600 rpm
• 8 centiméteres Coolink ventilátor 2000 rpm

FONTOS! A tesztkonfigurációnk egyfajta legrosszabb esetet szimulál. Ugyan a 3,2 GHz-es Prescott első hallásra nem tűnik annyira veszélyes jószágnak, de a mi esetünkben egy extra processzorról van szó. Még a régebbi Socket 478-as foglalatba illeszkedik, és a legelső tesztpéldányok közé tartozik, egyenesen az Inteltől érkezett. Felépítését tekintve nagyon melegedő, szivárgási árammal küzdő darabról van szó, mely ugyanazon körülmények között akár 10-15 fokkal is melegebb lehet, mint a hasonló teljesítményű, de modernebb, LGA775-ös változatok.

Ha valaki szeretne pontosabb képet kapni, hogy otthoni rendszerében mért értékei hogyan viszonyulnak az általunk prezentáltakhoz, keresse ki nagy processzorhűtő tesztünkből a saját hűtője eredményét, ahhoz viszonyítsa a Bat eredményeit és akkor képet kap mai tesztünk szereplőinek teljesítményéről is. Fontos szempont, hogy emellett számít a ház és táp szellőzésének kialakítása, valamint a méréshez használt alaplap hőérzékelőjének pontossága is.

Grafikonjainkon egy megközelítőleg 20 perces 100 %-os processzorterheléses melegítési időszak és utána pár perces terheletlen kihűlési folyamat látható. A vonalakat vízszintesen némileg elcsúsztattuk egymástól, hogy a felfutás és a lecsengés jobban láthatóvá váljon.

Maximális teljesítménnyel hajtva a ház szellőzése mellett is hallható volt mindegyik hűtő. A legcsendesebbnek a Freezer bizonyult, nem csoda, hiszen neki van a legkisebb és legérdekesebb ventilátora. A Coolink U8 92 egy hajszálnyival halkabb volt a szintén percenként 1800-at pörgő Katana 92 milliméteresénél. Ez minden bizonnyal a Coolink hűtő rezgésgátlói miatt van így. A VapoChill Micro Ultra Low Noise majd ötszázzal nagyobb fordulatszámon is csak kicsivel volt hangosabb a Katanánál, ez a Panaflo speciális csapágyának és a rezgéseket elnyelő felépítménynek köszönhető. A 3800 fordulatos Extreme Performance hangja extrém volt. Vajon ez a hatalmas hang milyen teljesítményt hoz?

Bizony a nagy levegőszállításnak megvan a hatása. Az extrém Asetek maga mögé utasította az eddig legjobban hűtő 92 milliméteres ventilátorú hűtőt, a Coolink U8 92-t. Más kérdés, hogy hangja is sokkal erősebb volt. A halkabbik VapoChill Micro 2-3 fokkal maradt le az U8 mögött. Meglepően jól szerepelt a kis Freezer. A konkurensektől érezhetően halkabban is tudta tartani a lépést. Némileg csalódást okozott a Katana. Ventilátora ugyanakkora, mint a VapoChill Mikróé, hangja sem gyengébb, mégis 5 fokkal lemaradt mögötte. A hanyatt döntés Asetek oldalon sikerült jobban.

A ház szellőztetését kikapcsolva meglepődve tapasztaltuk, hogy a Freezer mennyivel halkabb konkurenseinél. A WapoChill Extreme Performance-t lelassítva az Ultra Low Noise sebességére jól hallható különbséget tapasztaltunk. A nagyobb sebességhez tervezett, erősebb motorú ventilátor morgó hangot adott.

A sorrend megmaradt, de a távolságok picit nőttek. Vezet az U8 92, őt 4 fokkal lemaradva követi a VapoChill Micro Ultra Low Noise, melynek nyakán ott liheg a svájci csendkirály. A Katana hátránya picit nőtt.

A ház szellőzésének visszakapcsolásával és a processzorhűtők ventilátorainak lassításával elértük, hogy a hűtők hangja beleveszett a házból érkező többi zajba.

A két végen nincs változás, a középmezőnyben viszont helycsere történt. A Freezer valamivel jobban reagált a szellőzési viszonyok változására, ritkább lamellájú bordája hatékonyabb volt kis légszállításnál.

Az igazi hangteszt az utolsó körben, lelassított ventilátorokkal jött, és az Arctic Cooling Freezer fölényes győzelmét hozta. Kis átmérőjű, keret nélküli ventilátora már 1800-as percenkénti fordulatszámon is halkabb volt, mint a Coolink U8 92 gumira feszített 9,2 centiméterese 1200-on. Szintén jól szerepelt a halkabb Asetek hűtő ventilátora, ugyanis hangja és jó felfüggesztése révén percenként 1500-as fordulaton sem volt sokkal hangosabb a Coolinknél. A Scythe szamurájkardján (Katana) dolgozó ventilátor alacsony fordulaton nagyon morgós volt.

Az U8 92 előnye tovább nőt; a hajszállal, de második helyezett Freezert 7-8 fokkal verte. A halkítás után leghangosabb Katana ismét az utolsó helyen végzett, de 75 fokos teljesítménye a nagyon melegedő processzort figyelembe véve kielégítő.

Tesztelés – nagyok

Kemény társaságot kapott a Scythe Ninja. A Coolink Bat és U8 120 is hatalmas. Ugyan a denevér bordája majd 100 grammal könnyebb, de az U8 120 több mint egy százassal nehezebb. Mivel a Ninja ventilátor nélkül érkezett, így az U8 120 szélmalmával próbáltuk ki. Hang tekintetében a legrosszabb a Bat volt, ugyanis az öreg megkapta azt az előnyt, hogy nagyobb fordulaton indult. Azonos ventilátorral, de rezgésgátló gumicsíkok hiányában a Ninja hangban lemaradt a nagy U8-astól.

Nem így teljesítményben! Ugyan csak hajszálnyival, de a japán az élre tört. Ötven fokos teljesítményével csak a méregdrága Cooler Master Hyper 6+ és a 3000-en fordulaton kellemetlenül hangos Gigabyte G-Power Pro tudta űberelni. A szellőztetést megszüntetve a három hűtő 55-57 fok között randizott.

A harmadik körben egyezményesen percenként 1000-re állítottuk a fordulatszámot. Itt az U8 120 volt a leghalkabb. A Bat és a Ninja hatalmas lamellái enyhén rezonáltak.

Alapos verés érkezett Japán felől! A Ninja 3-4 fokkal ütötte az U8 120-at és 7-8 fokkal a denevért. Ehhez hasonló produkciót csak a Cooler Master Hyper 6+ tudott, de a Ninja egy hajszállal őt is megelőzte.

Negyedjére tovább fokoztuk az izgalmakat, kikapcsoltuk a ház szellőzését. Extra légáramlatról ekkor már csak a Cooler Master táp gondoskodott.

A Bat ugyan lemaradt, de a Coolink becsületet megmentve az U8 120 egy gondolatnyival a Ninja előtt végzett.

A negyedik forduló után gonosz ötletünk támadt. A megfáradt denevért nem kínoztuk tovább, de a nagy U8-ról és a ritka lamellájú távol-keleti harcosról lecsatoltuk a ventilátort. Hogy mégse legyen baj, a ház hátuljában szorgoskodó ventilátort visszakapcsoltuk, de az eredmények láttán megnéztük azt az esetet is, amikor csak és kizárólag a Cooler Master táp ventilátora forgatta a levegőt.

Az eredményeket látva nem győztünk csodálkozni. A szellőztetett házban elért 62-63 fokos produkció tesztkörnyezetünkben fantasztikus! A teljesítmény értékét tovább növeli, hogy az U8 120 több mint 15 fokkal lemaradt. A szellőztetés nélküli esetekben látszik, hogy a hőmérsékletek szépen lassan kúsztak feljebb. Amikor a Ninja esetében a számláló megállt 75 foknál, nem hittünk a szemüknek, de további melegítés után sem változott az érték. A Coolink óriása itt csúnyán elvérzett, ez valószínűleg a táp felé zárt oldalának köszönhető. Korábbi tesztjeink során már próbálkoztunk forrósodásra hajlamos rendszerünk passzívan hajtásával, akkor a Cooler Master Hyper 6+ 90 fokot produkált, ezt nem tartottuk elfogadhatónak.

Értékelés

Tesztünkben csupa kiváló teljesítményű hűtőt szerepeltettünk – nagyon erős volt a mezőny, jót hasonlítottunk jóval: így tulajdonképpen mindegyik hűtő győztesnek mondható valamilyen tekintetben.

Régóta vártuk már, hogy az Arctic Cooling hőcsöves processzorhűtője a kezünkbe kerüljön. Elsősorban legendásan halk ventilátora miatt érdekes a Freezer. Jó kialakítású bordájával és a megfelelő levegőszállítású ventilátorral nagyon jó eredményt produkált. Tovább javít a helyzetén, hogy csupán 4 500 forintba kerül. Megérdemli a különösen ajánlott minősítést, gond csak akkor támad, ha le szeretnénk cserélni a ventilátorát.

Érdekes színfolt a hazai hűtőkínálatban az Asetek VapoChill Micro. Kialakítása formabontó, de praktikus is. Mi jobban örültünk volna ritkább lamelláknak, de a teljesítménye így is megfelelő. Az Ultra Low Noise változat ventilátora a legjobbak közé tartozik, nem csoda, hogy jelentősen megemeli az árat. Az érdekes, de hasznos forma és technika miatt tetszett az Asetek VapoChill Micro Extreme Performance, de speciális ventilátora miatt Ultra Low Noise ajánlott megvételre.

A japánból érkezett különítmény tagjai közül a nagyobbik nyerte el tetszésünket. Ha a cikk szerzője processzorhűtőt tervezne, akkor valami hasonló, sok hőcsöves, ritka lamellázású alumínium óriás születne, de azon gumicsík kerülne a ventilátor alá. Annak ellenére, hogy több mint 14 000 forintba kerül, a Scythe Ninja különösen ajánlott a csend kedvelőinek.

Arctic Cooling Freezer 4 Scythe Ninja	Asetek VapoChill Micro Ultra Low Noise
Asetek VapoChill Micro Extreme Performance

rudi

Az Asetek hűtőket az RRC Hungary Kft., a Scythe hűtőket a Scythe bocsátotta rendelkezésünkre.