Hirdetés

Exkluzív: Samsung EX1 teszt

Működés – első rész

Az EX1 számos érdekes képi hatást kínál, melyek segítségével kiélhetjük kreativitásunk. Ilyenek elsősorban a képstílusok, illetve az intelligens szűrők. Összesen tizenhárom képmódosító variáns közül válogathatunk, HA (nagy ha) kizárólag JPEG módban fotózunk. Valamilyen oknál fogva ugyanis RAW esetén egyáltalán nem érhető el az intelligens szűrők egyike sem, de a képstílusok is csak foghíjasan vehetők használatba (a szkeccs és a páramentesítés kivételével mindegyik képstílus választható).

Mindhárom intelligens szűrővel érdemes játszadozni. A miniatűr a tilt/shiftes optikák hatásvilágát utánozza, a halszem effektus egyértelmű, a cimkézés azonban a vignetting félrefordítása, szó sincs cimkeragasztásról.

Az összes fényképezőgyártó kínál valamiféle portré-szépítő módot, ki hogyan hívja, a Samsungnál ez a modellfotó elnevezést kapta. A leírás szerint ez „a mód (elérhető a sémák között) retusálja a bőrt, így az szebbnek és tisztábbnak tűnik”. Nos, ha tisztábbnak nem is, de elkentnek mindenképp. Az még hagyján, hogy a bőr pórusait teljesen elmossa, de még portréalanyunk (arc)bőrének jellegzetes vonásait, foltocskáit (szeplők) is a felismerhetetlenségig „eltakarítja”. Bár ahány ember, annyi ízlés, szerkesztőink egyhangúan nemtetszésüket fejezték ki a séma brutális munkája láttán.


F1.8

A Samsung EX1 optikájának gyújtótávolsági tartománya kisfilmes értékekben kifejezve 24 és 72 mm közé esik. Nagylátó végén tekintélyes F1.8 rekeszértékkel dolgozhatunk, ami tudomásunk szerint egyedülálló a kompaktok világában. Bár köröm méretű az érzékelő, melyre a Schneider-Kreuznach Varioplan objektíve „rajzol”, ügyesen használva mégis látványos téma elkülönítést érhetünk el ezzel a fényértékkel fotózva.

A kettős képstabilizátornak nincs komoly dolga, hiszen 72 mm nem a világvége, ha teléről van szó, ráadásul még ott is csak F2.4-re csökken a választható legnagyobb rekesznyílás. A mechanikus mellett digitális bemozdulásgátlás is elérhető, ha a módválasztó tárcsán a kettős képstabilizátort választjuk. Ilyenkor nincs beleszólásunk, a gép maga választja meg a szerinte optimális rekeszértéket és záridőt. Szerencsére az ISO értékét nem emelte meg próbáink során. Érdekes, hogy M módban a mechanikus stabilizátor jobb eredményt produkált jóval lassabb záridő mellett, mint a kettős mód (lásd fenti kép).

A gép leírása szerint lehetőségünk van arra, hogy akár 1 centire csökkentsük a tárgytávolságot makró módban. Nekünk ez nem sikerült, bárhogy is próbáltuk, nem tudtunk 4-5 cm alá menni, sosem kaptunk éles képet. Próbáltuk a manuális fókuszt, az viszont nem működött. Nálunk járt a végleges változat előtt a még béta EX1 is, mindkettőn ugyan azokat a hibákat tapasztaltuk (miért is lenne minden fenékig tejfel...?). A bő másfél hetes próbálgatás alatt serényen jegyzeteltünk, összeállítottunk egy kisebb listát.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés