Kezdetek

Amint a hagyományos bannerek hatékonysága elkezdett látványosan csökkenni, a webes reklámok készítői gyorsan új trükkökhöz folyamodtak. Napjaink flash-es, videós, interaktív hirdetéseinek a megítélése meglehetősen vegyes, ugyanakkor ezek teszik ki a weboldalak bevételének jelentős részét. Összefoglaltuk, hogyan érték el az internetes reklámok a mai kreatív (kissé tolakodó?) formájukat, és hogy mit tartogat még a jövő.

Az előző évezred utolsó éveiben kezdett rohamosan terjedni az internet, amely hihetetlen népszerűségre tett szert (legalábbis nyugaton), a legtöbb weboldalon mégis csak 468x60 pixeles hirdetésekkel találkozhattunk – ezek mai szemmel nézve meglehetősen furcsának és szegényesnek tűnnek. Ennek ellenére a hirdetők nem panaszkodtak, hiszen 1999-ig a kétszázalékos átkattintási arány átlagosnak számított; ekkor még hatott az újdonság varázsa, valamint a viszonylag magas költségek miatt főként a tehetősebbek használták az internetet, akik nagyobb hajlandóságot mutattak a vásárlásokra vagy a szolgáltatások előfizetésére. Az egyéni honlapkészítőknek az ingyenes bannercsere szolgáltatások és a különböző toplistákra való feliratkozás maradt, ezek máig töretlen népszerűségnek örvendenek.

A tartalom és a hirdetések aránya: a méreteket nemzetközi ajánlások alapján alakítják ki [+]

A hirdetés üzletág annyira jól ment, hogy elkészültek az úgynevezett „Keress pénzt szörfözéssel” programok: a regisztrált felhasználók letölthettek egy szoftvert, amely a Windows tálcához hasonlóan a képernyő alján helyezkedett el úgy, hogy a többi program nem takarta el, s bizonyos időközönként bannerek váltották magukat rajta.

Ez a reklámablak tipikusan akkor futott, amikor a felhasználó a világhálóra csatlakozott, és a megtekintett reklámok és kattintások arányában lehetett pénzt keresni vele (vállalkozásonként akár 20-40 dollárt havonta). Hogy tagjaikat ösztönözzék, a cégek általában ajánlói rendszert vezettek be, ami azt jelentette, hogy ha valaki egy, a programban már résztvevő ismerőse azonosítóját megadta a regisztrációjakor, akkor az ismerőse bónuszt kapott az ő pontjai után, így növelve a bevételét. Egyébként a mai napig ez a legeredményesebb hirdetési forma, mivel a felhasználók regisztrációjakor meglehetősen sok személyes érdeklődéssel kapcsolatos adatot kellett megadni. Ezek ismeretében már könnyen el lehet juttatni a hirdetést a megfelelő emberekhez.

A fentiek példájára indultak be az e-mail-marketing cégek, amelyek hasonló elven működtek, csak a feliratkozott felhasználóknak elektronikus levélben küldték el a reklámot, és annak megtekintésével lehetett pénzt keresni.

A „haza” megmentése

Az új évezred hajnalán, a dotkomlufi kipukkanásakor az internetes cégek egy része egyik napról a másikra tönkrement, népszerű weboldalak húzták le a rolót (gondoljunk csak a régi nagynevű keresőkre, például az Infoseekre); mivel itthon még nem volt annyira népszerű az internet, a webes cégek legtöbbje megúszta egy karcsúsítással.

Ennek megfelelően az online hirdetési piac is megsínylette a változásokat: 2001 körül a hirdetők összetették a két kezüket, ha sikerült elérni a 0,1-0,2 százalékos átkattintási arányt, ezért a média szereplői változásokat sürgettek. Az előző években az internetezőket dömpingszerűen elárasztó reklámok újfajta „betegséget” hoztak magukkal: a bannervakságot. Ez azt jelenti, hogy a honlapot böngésző felhasználó egyszerűen nem látja a hirdetést, legyen az bármilyen csillogó-villogó, szépen animált.

Olvasni szeretnénk...: a leghatékonyabb reklámok ideiglenesen átveszik az irányítást a weboldal felett [+]

2002-ben ezért az interaktív hirdetések promotálására alapított Interactive Advertising Bureau (IAB) új szabványos bannerméreteket jelentett be: az oldalak tetejére vagy aljára tervezett 728x90-es „leader board”, az oldalt megjelenő 160x600-as „felhőkarcoló” (Skyscraper), valamint két kisebb, 300x250-es és 180x150 pixeles felbontású banner indult harcba a hirdetők kegyeiért.

Ehhez természetesen sok weboldalt kellett áttervezni, de a tulajdonosok örömmel vállalták ezt, mivel a bevételeik alaposan megcsappantak, és az internet alapelve – ingyenesség – miatt a látogatók a legtöbb helyen egyelőre nem voltak hajlandók fizetni a tartalomért.

Bosszantó megoldások: elsőre néha nem egyértelmű, hogy hol lehet bezárni a hirdetést [+]

A fent említett „Keress pénzt szörfözéssel” és e-mail-marketing cégek ugyancsak tönkrementek, és jórészt nyomtalanul el is tűntek. Magyarországon is volt egy-két kezdeményezés, de ezek nem tudtak elindulni az alacsony internet-penetráció következtében, valamint a sikertelenség miatt a hazai potenciális felhasználók is csalódtak az ilyen vállalkozásokban.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!