Hirdetés
Lebegő szigetvilág
Gyerekkorom óta szerettem a 4X stratégiai játékokat. Persze jobban kedveltem azokat a programokat, ahol a birodalmamat önmagáért és nem feltétlenül ellenfelek legyőzéséért vagy gyarmatosításért építettem ki, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem vonzottak a militarista fókuszú alkotások. A 4X az „Explore, Expand, Exploit, Exterminate” szavakból ered, amelyek legjobb magyar megfelelői talán a „felfedezni, terjeszkedni, kizsákmányolni, megsemmisíteni” lehetnének. Ezekben a játékokban városunk, országunk, űrállomásunk építése elsősorban annak az eszköze, hogy utána elinduljunk határain túlra, hogy így vagy úgy, de bővítsük kiterjedését, felhasználjuk az így elért nyersanyagokat, és végül legyőzzük ellenségeinket. A Driftland: The Magic Revival is egy efféle program, ami rég nem látott megoldásokkal – közvetett egységmenedzsmenttel (lásd: Majesty) és lebegő szigetvilággal (lásd: NetStorm) – próbál kiemelkedni modern társai közül.
A játék múltjában egy katasztrófa szétrobbantotta a világot, kisebb-nagyobb lebegő földrészeket eredményezve. Akkor egy varázsigével sikerült elérni, hogy viszonylagos egyensúly alakuljon ki, és miután az egykor hadakozó népek összefogtak, viszonylagos békében teltek-múltak az évek. Idővel a mágiának azonban új formái alakultak ki, amelyeket fiatal, hatalomra éhező varázslók használtak – mint például mi, hisz mi is egyike vagyunk azon kiválasztottaknak, akik az ismét fellángoló feszültségeken keresztül kísérik majd végig népüket. A program fő attrakciója a kampánymód, ami küldetéseken keresztül meséli el az emberek, törpék, sötét-, majd vadelfek saját hőstörténetét, hogy a végére összeálljon egy (viszonylag) kerek sztori. A narratíva amúgy nem a Driftland legnagyobb erőssége, a szinkron hiánya, az egyszerű történetmesélés, valamint a pályák előtti, szöveges intrók nem elegendőek ahhoz, hogy igazán felkeltsék az érdeklődésünket. Viszont ahhoz megfelelőek, hogy egyfajta keretet adjanak aktuális feladatainknak.
[+]
A Driftland a legtöbb tekintetben egy klasszikus, 4X-típusú stratégiai játék. Egy szigeten kezdünk kastélyunkkal, amely elvesztése egyenlő a vereséggel. Bázisunk pénzt generáló embereknek ad helyet, akik számát mind várunk fejlesztésével, mind szintén bővíthető otthonok építésével gyarapíthatjuk. A több ember több munkaerőt jelent, akik az arany mellett az egyéb nyersanyagok feldolgozására is bevethetők, ha megépítjük a szükséges épületeket: kezdésként kőbányát, fafeldolgozó üzemet vagy élelmet generáló tanyákat. Minden megépítése, előállítása és fenntartása pénzbe kerül, így az talán a legfontosabb erőforrás, ami után a polgárok táplálkozásához szükséges élelemre kell fókuszálni. Ha nincs pénz, nem tudunk terjeszkedni; ha nincs étel, belassul a teljes termelés. Az újabb üzemek és műhelyek munkaerőt igényelnek, így fokozatosan kell skáláznunk felfelé létesítményeinket. Idővel rubintot, gyémántot, vasat és szenet, valamint mágiát és fejlesztési pontokat is termelhetünk, valamint olyan épületeket is felhúzhatunk, amik gyorsítják e nyersanyagok kitermelését. Kezdetben viszont nem tudjuk, hogy mi található az adott szigeteken, így Settlers-módra felfedezőket indíthatunk útjukra, hogy geológiai ismereteiket bevetve feltárják a természet kincseit.
[+]
Az ehhez szükséges felfedezés azonban az, amiben a Driftland: The Magic Revival eltér társaitól. Itt ugyanis lebegő szigetek között kell közlekedni, amihez be kell vetnünk varázslatainkat. Emiatt érezhető úgy, hogy ugyanannyira volt ihlet a Populous, mint az Age of Empires. Karakterünk ugyanis bevet számos mágiát: szemeket a távoli térségek felfedezéséhez vagy épp kapukat az egységek átvándorlásához. A legkülönlegesebb azonban, hogy mozgatni is tudjuk magukat a szigeteket, pakolgatva őket, mintha csak a vízben lebegő papírhajókat tologatnánk. Ebben segít egy igen hasznos térképnézet, ami sokkal átláthatóbbá teszi az élményt, mint a közeli, látványosabb, de zsúfoltabb kameraszög. A szigetek közelebb lebegtetésével már hidakat építhetünk közéjük, így csatolva őket a birodalmunkhoz. Minden újabb földrész újabb lehetőségeket kínál a terjeszkedéshez és a természet kincseinek kizsákmányolásához, de ezzel együtt a fenntartási költség is növekszik. Az említett felskálázás tehát exponenciálisan nő, állandó gazdasági szemléletet követelve meg. Ez az egész egyébként nagyon élvezetes, szórakoztató és meglepően gördülékeny. A nézetek közötti váltás fürge, az idő leállításával és felgyorsításával pedig ügyesen, kényelmesen és precízen tudjuk eltalálni, hogy mit szeretnénk, akár arrébb tolva földrészeket, hogy egy távolabbi, fontosabbat rántsunk magunkhoz.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
