Hirdetés

Első benyomások a Panasonic LX7-ről és a 12-35 mm F2.8 objektívről

Lumix G X Vario 12-35 mm F2.8 Asph.

Minden fényképezőgép-rendszernek kell, hogy legyen egy olyan univerzális zoomobjektívje, ami kellően nagylátóról indul, belenyúl a kistele tartományba, és mindemellett konstans, nagy fényértékkel rendelkezik. A nagyobb márkáknak már adott esetben évtizedek óta megvan a maguk „szent Grálja”, azonban ezek megszerzése igen vaskos pénztárcát igényel (400-600 000 forint). Az m4/3 rendszer még nincs négy éves; a döcögős kezdetek után azonban egyre erősebb a fellendülés a PanOlympus részéről. Folyamatosan jönnek a jobbnál jobb és vásárlási lázat gerjesztő optikák (pár példa: Olympus 45 mm F1.8, Olympus 12 mm F2.0, Panasonic 14 mm F2.5, Panasonic 20 mm F1.7 stb.), de a fényképezőgépek is egyre fejlettebbek, képminőségük pedig már behozta az APS-C-s szenzorokkal szerelt masinákét. A Panasonic Lumix G X Vario 12-35 mm F2.8 Asph. Power O.I.S. megjelenésével pedig már biztosan és nyugodt szívvel kijelenthető, hogy beérett a rendszer. Immár itt is megvan az univerzális, konstans fényerős, időjárásálló és ráadásul stabilizált zoom, amire már sokan éheztek.

Az első termékfotók az objektívről tetszést keltettek, a paraméterek elismerő bólogatást váltottak ki, de ismét beigazolódott, hogy teljesen más egy idegen fotón látni, majd később saját kézben tartani egy eszközt. A Pana gumiobjektívje első kézbevételkor meglepően könnyűnek és szerénynek tűnik, de a zoom- és a fókuszgyűrű tekergetése, a frontlencse, a tubus és a belső felépítés közelebbi szemrevételezése meghozza a megfelelő hatást. A 12-35 mm F2.8 lenyűgöző felépítésével, első osztályú kivitelezési minőségével szinte azonnal kiváltja a vásárlási lázat (persze, utána rá kell döbbenni, hogy még egy picit kell rá spórolni). Sehol egy tizedmilliméternyi kotyogás, lötyögés: minden passzentos, finoman működő a lencserendszeren.

Az objektív fémtubusa amellett, hogy nagyon masszív benyomást tesz, egyáltalán nem nehéz. Ha egy full frame szenzorhoz tervezett, automatikus fókusszal, elektronikus rekeszállítással és képstabilizátorral ellátott optikához hasonlítanánk, akkor első körben a kevesebb mint feleakkora tömeg és a kétharmadakkora méret szúr szemet (a Panasonic javára, ugye). Említettük az időjárásálló kivitelt – egyelőre csak az Olympus OM-D rendszerének első gépe, az E-M5 képes kamatoztatni ezen tulajdonságát, de mindenképp dicséretes és jelzésértékű a Panasonic e lépése (állítólag a Photokinán lesz meglepetés, de ez egy másik történet).

A Lumix G X Vario 12-35 mm F2.8 Asph. Power O.I.S.-t megnéztük Pansonic GX1 és Panasonic G5 fényképezőgépeken. A G5-tel nagyon jó az összhang, a rendszer tökéletesen kiegyensúlyozott. A GX1-gyel egy kicsit orrnehéz lesz a páros, de itt minimális súlyeltolódásokról van szó. Nekünk igazából a GX1-gyel tetszett jobban a lencserendszer.

Mielőtt áttérnénk az objektív lényegére, a képminőségre, szeretnénk még mutatni pár termékfotót, melyeken más m4/3 rendszerű optikákkal látható. Meglepő, hogy a Lumix G X Vario 12-35 mm F2.8 Asph. Power O.I.S. alig nagyobb, mint a GX1 mellé adott kitobjektív, a 14-42 mm F3.5-5.6 Mega O.I.S.; íme:

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés