Egy a törvény
Egységes digitális piacot ígért az Európai Bizottság bő fél évvel ezelőtt. A párbeszéd már régóta tart, de konkrétumok eddig nem nagyon voltak. Brüsszelben ezekben a percekben arról számolnak be a képviselők, hogy a digitális értékesítés, illetve a szerzői jog modernizációjával kapcsolatban milyen terveik vannak.
Az egységességhez szorosan kapcsolódik, hogy a digitális javakat szabadon hurcolhassák magukkal az uniós állampolgárok, bármerre is járnak a 28 tagállamban. Jelenleg erre nincs lehetőség, tehát a német Netflix előfizető Magyarországon járva nem éri el a szolgáltatást, ahogy az a francia sem tud új tartalmat letölteni, aki a helyi MyTF1 tagja. Többek között ezen változtatna a bizottság, szabadon hozzáférhetővé téve a zenei, filmes, illetve játékelőfizetéseket az unión belül történő utazások során. Ennél többet csak tavasszal mondanak majd.
A bizottság javasolja a televíziós és rádiós műsorok internetes közvetítésének felülvizsgálatát (egyúttal a műholdas és kábeles irányelveket is), hogy a lokáció alapú tiltások feloldásra kerülhessenek az Európai Unió határain belül. Arra is tesznek javaslatot, hogy hogyan lehetne elérhetővé tenni azokat a tartalmakat, melyeket már nem forgalmaznak.
A mozik sem maradnak ki, a Kreatív Európa program segítségével arra tesznek kísérletet, hogy az európai mozifilmek szélesebb rétegekhez juthassanak el. A tavaszi cselekvési terv olyan európai aggregátorok létrehozását célozzák majd, melyek a keresőoldalak és a licencelési csatornák együttműködésére építenek, hogy azok a filmek is mind a 28 tagállamban elérhetők legyenek, melyeket most csak néhány helyen nézhetnek az érdeklődők.
Hirdetés
Egységes, uniós kivételeket dolgoznak ki a szerzői joggal védett művek felhasználása kapcsán. Ezek lehetővé teszik, hogy bizonyos célhoz kötött felhasználási módok esetén a jogtulajdonosok előzetes engedélye nélkül felhasználhatók legyenek a művek. Többek között felülvizsgálják, hogyan segíthetnék a tudományos munkát végzők számára a szöveg- és adatbányászati eljárásokat, illetve prioritást élveznek majd az oktatási célok. A bizottság szerint foglalkozni kell azzal a helyzettel is, hogy bizonyos tagállamokban tilos feltölteni az épületekről és nyilvános helyen található alkotásokról készült fotókat az internetre.
A spanyolok megbánták, hogy elűzték a Google-t - talán emlékeznek, pénzt akartak szedni azért (sőt erre törvényt is hoztak), mert a keresőóriás listázta az online újságok híreit. Hamar beismerték, hogy ez negatív hatással van a híroldalak látogatóira. Erre is készül uniós szabályozás, ami a tervek szerint tiltani fogja a hivatkozások "adóztatását" akkor sem, ha maga a tartalom jogvédett.
Legyen akkor egyszerűbb
Az unió állampolgárai között még mindig 22 százalék az aránya azoknak, akik szerint az illegális letöltés elfogadható abban az esetben, ha nincs legális alternatíva a tartalmak beszerzésére. Amellett, hogy a bizottság kezdeményezi a tartalmak hordozhatóságát és a jobb hozzáférést (erről később), egységes bűnüldözési stratégiát javasolnak, ahogy arról korábban már beszámoltunk a kiszivárgott információk alapján, a "pénz útját követve" nem állnak majd meg az országhatároknál. Erre kiemelten fókuszálnak jövőre, már tavasszal szeretnének megállapodni a piac szereplőivel, így a jogtulajdonosokkal, kiadókkal, hirdetési és fizetési platform szolgáltatókkal, fogyasztói szövetségekkel, stb. A mai nappal nyilvános konzultációt is indítanak, az értékesítési modellek és ezek jogi keretének korszerűsítése jegyében. Tovább dolgoznak azon a javaslatcsomagon is, amivel hatékonyabban lehetne eltávolítani a jogsértő tartalmakat.
A másik terület, amiről most beszél az Európai Bizottság, a digitális szerződések szabályozásának egyszerűsítését, illetve a digitális tartalmak és online értékesítés elérhetőségének növelése Európa-szerte. Az e-kereskedelem folyamatosan növekszik, viszont még mindig csak a kereskedők 12 százaléka értékesít más uniós országokba, pedig háromszor ennyien, a kereskedők 37 százaléka tart fenn országon belüli webshopot. Ehhez nagyon hasonlóak a vásárlói szokások is: 15 százalék vásárol más uniós országból, miközben a felnőtt lakosság 44 százaléka vásárolt már online. A részben már most bejelentett változtatási tervtől azt várja a bizottság, hogy 122 ezer uniós üzlet kezd majd határon túli értékesítésbe, a más országokból történő vásárlók száma pedig reményeik szerint elérheti a hetven milliót. A kínálat szélesedésével és az olcsóbban hozzáférhető javakkal sikerül felpörgetni a gazdaságot, mintegy 18 milliárdos extra forgalmat, és 4 milliárd eurós GDP növekedést várnak a jelenlegi szinthez képest.
De vannak végre konkrétumok is, nem is akármilyenek: megfordul a bizonyítási teher, azaz egy életszerű példán keresztül, ha ma egy olasz vásárló a jótállási idő alatt javítást vagy cserét kér, az eladó kötelezheti arra, hogy bizonyítsa (ha tudja), hogy a hiba már az átvételkor is fennállt. Ezzel szemben, az új törvénytervezet szerint egységesen az eladónak kellene bizonyítania a jövőben, hogy a termék az átadáskor nem rendelkezett az adott hibával.
Világos és konkrét jogokat határoznának meg a digitális tartalmakkal kapcsolatban is: jellemzően ma, ha valaki vásárol egy játékot ami nem működik megfelelően, csekély mértékű kárpótlást, vagy levásárolható kedvezményeket kap az eladótól, a jövőben azonban kérheti a hiba javítását, amennyiben ez nem megoldható, akkor árcsökkentést vagy a szerződés semmissé tétele mellett teljes kártalanítást követelhet majd.
A jogszabályi különcködésnek is véget vetne a bizottság, ugyanis a tervezet szerint egységes törvények vonatkoznak majd az online szerződéskötésekre, ezáltal az eladóknak könnyebb dolguk lesz. Eltörölnék azt az egyszeri, 9000 eurós költséget is, ami azokat a vállalkozásokat terheli, amelyek másik tagállamban szeretnének árulni. Az új szabályozással a cégek 243 ezer eurót spórolhatnak, feltéve hogy minden tagállamban értékesíteni kívánnak.
A jövő év végéig összesen 16 javaslatcsomagot terjesztenek elő az egységes digitális piac létrehozása érdekében, követve az eddigi eredményeket, melyek hatására 2017-től megszűnik a roaming.



