Cooler Master Extreme Power Plus 500 W

Rendszerint a tápok világának felső kategóriája, az igazán komoly tudással rendelkező új modellek kerülnek hozzánk tesztre, hiszen ezeket érdemes mutogatni. Ma két Cooler Master modellel, a GX 450-nél és az Extreme Power Plus 500-zal kiruccanást teszünk egy kicsivel lejjebb, megnézzük, mit kínál a gyártó a középkategóriában. Annak ellenére, hogy sokáig az Extreme Power volt a Cooler Master legegyszerűbb sorozata, külsőre és árban sem tartozik a legegyszerűbb tápok közé. Szép, fekete házat és ventilátorrácsot kapott, ami mögött 120 milliméteres lapátkerék figyel.

Alaplapra irányuló fő, 24 tűs vezetékét beharisnyázták, a többit csak egyszerű kötegelővel fogták össze. Gondoltak arra, hogy valaki esetleg háza aljába szerelné be, így 55 centiméteres alaplapi 12 voltos támogatót kapott, ami a miditornyokból toldó nélkül felér majd rendeltetési helyére. Az egyetlen, hattűs PCI Express tápcsatlakozó sejteti, hogy azért itt eléggé alap tápról van szó, még ha 500 wattos is. Három kötegre osztották szét a perifériacsatlakozókat: az egyiken három IDE és egy flopi meghajtóhoz, a másik kettőn két- két SATA és egy-egy IDE egységhez való csatlakozó van, ami minden bizonnyal kielégíti a többség igényét.

Adatlapja és honlapja szerint az 500 wattos Extreme Power Plus nem rendelkezik 80 Plus tanúsítvánnyal. Leglényegesebb, 12 voltos ágát kér részre bontották, ezek fejenként 18 amper (216 watt) leadására képesek, közösen pedig 30 ampert (360 watt) tudnak. Ma már a modernebb 400 wattosok képesek hasonló teljesítményre 12 volton.

Belül egy Yate Loon ventilátort találtunk, olyasmit, mint az Enermax Naxnban (teszt hamarosan). Ezúttal is lefedték a hasznos felület felét egy légterelővel. Motorereje tápos viszonylatban kicsi (0,3 amper), csapágyazása csúszó, mondhatni ez az alapkövetelmény a középkategória alján.

Meglehetősen régi, még passzív PFC áramkörrel ellátott kapcsolást használ az Extreme Power Plus, amit ma már egyáltalán nem lehet extrémnek nevezni, az elavult jobb kifejezés rá. Négyszáz wattos tápok képességeit elemző írásunkban találkoztunk már ennek a tápnak a kisebb változatával, ott elég jól teljesített.

Az ötszázast is legfeljebb közepes minőségűnek nevezhető Elite és Ltec kondenzátorokkal rakták meg, a bemeneti 85, a kimenetiek 105 °C-ra vannak hitelesítve. Kellhet a nagy hőtűrő képesség, mert ez a korosodó kapcsolás nem olyan hatékony, mint modern társai.

Cooler Master GX 450 W

Első látásra a Cooler Master GX sorozata olcsóbbnak tűnik az Extreme Powernél. Ventilátorrácsát ugyanis burkolatából vágták ki, ami kevésbé elegáns, gazdaságosabb megoldás a külön rácsnál. Igaz viszont, hogy vezetékeit teljesen beharisnyázták.

Mivel csak 450-es, majdnem a legkisebb modellről van szó, nem kaptunk túl sok csatlakozót. Azért így is sikerült picivel felülmúlni az 500-as Extreme Power Plust. A fő alaplapi köteg, és az egyetlen, hattűs PCI Express VGA tápláló 50 centiméteres vezetéken lóg, a 4+4 tűs, 12 voltos alaplapi kiegészítő kábelei pedig még tíz centiméterrel hosszabbak. Két kötegre öt SATA konnektort, egyre pedig három IDE eszközhöz és egy flopihoz való csatlakozót tettek, szóval a kínálat rendben van. Érdekes, hogy az IDE csatlakozókról elhagyták a kihúzásukat segítő füleket. Mondjuk ma már egyre kevesebben használnak ilyen eszközöket, csak néhány PCI bővítőkártyán látni IDE tápaljzatot, a merevlemezek és optikai meghajtók már áttértek SATA-ra.

A Cooler Master GX sorozatának már van 80 Plus tanúsítványa. Alapvetően két sorozatról lehet beszélni, bár a gyártó honlapja és a tápon lévő matrica nem segít az informálódásban. Az E3 utótagos sorozat standard 80 Plus minősítéssel bír, tehát 20, 50 és 100 százalékos terhelésen hatásfokuk meghaladja a 80%-ot. A D3 utótagú modellek – tesztalanyunk ilyen volt – már bronz fokozattal bírnak, ami 82, 85 és 82 százalékos hatásfokot követel meg. Érdekes, hogy bronzos tesztpéldányunkon sima 80 Plus címke díszelgett. Fontos megjegyezni, hogy a GX sorozatnak egyben hagyták a 12 voltos ágát. A 450-es akár 35 ampert, vagyis 420 wattot képes leadni rajta, szóval ezen a téren erősebb az 500-as Extreme Power Plusnál.

Nagy örömünkre ADDA ventilátort találtunk a négyötvenes GX-ben. A gyártó messze földön híres halk megoldásairól, szinte minden csendes tápban az ő lapátkerekei forognak. Tápos viszonylatban kicsi motorerejű, 0,34 amperest használtak. Azért van rá szükség, mert teljes, 450 wattos terhelésen már közel 70 wattnyi hő képződik a tápban, annak biztonságos kezeléséhez rendes légáramlatra van szükség. Kisebb terhelésnél persze nem pörög fel annyira a ventilátor. Éppen abban jó az ADDA, hogy erős ventilátorai alacsony fordulaton sem morognak.

Annak ellenére, hogy közismert tápos márka a Cooler Master – sokakhoz hasonlóan – nem foglalkozik tápok gyártásával, a felhasznált elektronikát OEM gyártóktól veszi. Több ilyen partnerrel is együttműködik, a GX sorozat esetében az E3 modelleket Seventeam, a D3 modelleket Enhance belsőre építik. A felhasznált kapcsolás bár fejlettebb az Extreme Powerénél, szintén nem mondható modernnek. Ez a 450 wattos verzió esetében nem olyan vészes, úgysem csúcs konfighoz fogják használni, de ugyanerre az alapra épül a 650 és 750 wattos GX is. Mindenesetre a Cooler Master bízik a kapcsolásban, a GX-ekre öt év garanciát vállal.

A bemeneti oldalon 85 °C-ra hitelesített Rubycon kondenzátort találtunk, a kimeneti oldalon számunkra ismeretlen MC márkeneves, 105 °C-os példányok sorakoztak, és találtunk egy nem éppen fiatal PS223 védelmi áramkört. A túloldalon a PFC-t és a táp szabályozását egy széles körben használt, igaz ma már elavulófélben lévő Champion CM6800 processzor végzi.

Próba, értékelés

Szokásos táptesztes módszerünkkel és az alábbi konfigurációval próbáltuk ki a Cooler Master tápokat:

• Intel Core 2 Extreme QX6700 @ 3,33 GHz, 1,45 V
• Asus P5E3 Deluxe alaplap
• 2 x 1024 MB Samsung DDR3-1333 RAM
• Asus Radeon HD 4870 X2
• 400 GB-os Samsung SATA merevlemez

Táblázatunkban a konnektorból felvett fogyasztási értékek szerepelnek. Azok a mennyiségek, amit a táp felvesz az elektromos hálózatból, majd megfelelõ egyenárammá alakít és a számítógépnek továbbít. Ez a folyamat veszteséggel jár, mely a modern tápoknál 10-20%-ot tesz ki és hőenergia formájában manifesztálódik. Tehát tesztgépünk fogyasztása – vagyis a táp leadott teljesítménye – ennek megfelelő mértékben kisebb a táblázat adatainál.

Manapság nagy divat az EuP szabványra hivatkozni, és kiemelni, hogy a régi tápok sokat fogyasztanak készenléti állapotban. Nos, a mi nem éppen fiatal Asus alaplapunk és a Cooler Master nem éppen friss kapcsolásos tápjai készenlétben 1,4 wattot igényeltek, ami teljesen korrekt érték. Nagy fogyasztású hardverünk bootolása után, nyugalmi állapotban is látszott már, hogy a komolyabb Silent Pro sorozat hatékonyabb, ugyanannak a konfigurációnak az ellátásához kevesebb energiát igényel. Ebben az állapotban tesztgépünk kb. 175 wattot kér, ebből az Extreme Power esetében 76%-os, a GX 450 esetében 82%-os hatásfok jön ki, utóbbi nem sokkal marad le a Silent Pro mögött.

Még jobb, hogy a GX hangban is hozta különösen halknak nevezhető nagytestvére szintjét, kevesebb mint 20 dB-t mértünk nála, ez lényegében hangtalannak számít. Azért az Extreme Power is hozta a korrekt, 20 dB-es értéket. Alapos – nagyjából 360 wattos – terhelés alatt már jobban megmutatkozott a hatásfokbeli különbség. Az Extreme Power Plus itt már 40 dB fölé zajosodott, ami tápos viszonylatban hangosnak számít, míg a GX esetében 33 dB-t mutatott a mérő, ez egészen korrekt. Az igazán csendes modellek, mint a Silent Pro sem sokkal halkabbak. Emlékezzünk csak vissza, annak idején a 400 wattos Extreme Powernek beletörött a bicskája a Radeon HD 4870 X2 meghajtásába, száz wattal erősebb társa már boldogult vele. Hatásfokban az Extreme Powerre most majdnem 81% jött ki, a GX pedig közel 84%-ot tudott. Érdemes megfigyelni, hogy a komolyabb Silent Pro csak 10 wattal volt jobb a GX-nél.

Az egyes feszültségek vizsgálata némileg aggasztó volt a GX 450 esetében. Ahogy emelkedett a terhelés, úgy közelített az 5 voltos érték a maximálisan megengedett 5,25 volthoz. Az az érzésünk, hogy a táp 450 wattos névleges teljesítményén már nem fért volna be az ATX12V szabvány által meghatározott tartományba. Persze, ki tenne ilyen tápot egy húzott csúcsprocesszor és két-három abszolút csúcskategóriás GPU mellé, amikkel egy-egy pillanatra reális a 450 wattos fogyasztás elérés?

Értékelés

Annak ellenére, hogy a Cooler Master Extreme Power Plus 500 szépen vette az akadályokat, megbirkózott nagyon komoly konfigurációnkkal, most, 2011 derekán már nem javasolnánk megvásárlását. Azért nem, mert hasonló, 12 000 forintos áron már komolyabb, aktív PFC áramkörrel ellátott, hatékonyabb és halkabb tápokat lehet venni, mint például a 450 wattos Cooler Master GX 450. Igaz, hogy ez sem egy ultramodern darab, de több olyan tulajdonsága is van, ami miatt ajánlott címet kap tőlünk.

Először is öt év garanciát vállal rá a gyártó, ami elég ritka ebben az árkategóriában. Másodszor is, ventilátora nyugalomban különösen halk, terhelve sem túl zajos. Harmadszor is, pont akkora teljesítményre képes, amekkorára az átlagfelhasználóknak szüksége van. A nagyobb, 650 és 750 wattos verziókat már nem mernénk ilyen biztonsággal ajánlani. Aki tényleg ekkora energiát igényel, mondjuk csúcstuningra, annak célszerű valami modernebb kapcsolással ellátott modellt választania.

Cooler Master GX 450 W

rudi

A Cooler Master tápokat a Cooler Master bocsátotta rendelkezésünkre az Expert Zrt. közbenjárásával.