További részletek, beköltözés
Természetesen az oldalsó paneleket is kézzel oldható csavarok tartják. Praktikus az alaplap felőli oldal alján, a táp magasságában látható rés; ezen keresztül vezethetjük a winchesterekhez az áramot, de akár a fölösleges vezetékeket is ide rejthetjük majd.
Néhány mozdulattal a homlokzati és felső borításától is megszabadíthatjuk a CM 690-et. Így nagyon jól szellőző, aránylag stabil és könnyű vázat kapunk, amit az ügyesebbek egyedi moddoláshoz alapként használhatnak.
A felülre helyezett „előlapi” csatlakozók miatt a front minden zavaró, esetlegesen elszakadó kábel nélkül leszedhető, így nagyon kényelmes az optikai meghajtók beillesztése, és az előlapi szellőzőrács mögötti szivacsos porszűrő tisztítása is. Kár, hogy nem lehet kivenni.
A vezetékekkel gazdagon megrakott felső panelt csak akkor kell levenni, ha a tetőbe is szeretnénk tenni egy-két ventilátort. Abban reménykedtünk, hogy a 120 mm-es ventilátorok beférnek majd a fémváz és a felső műanyag borítás közé, és akkor mégis lehet felülre vízhűtéses radiátort telepíteni, de sajnos csalódnunk kellett. Mivel kilépő nyílásokról van szó, a külső fémrács alatt nincs további porszűrő betét.
Az előlap mögött is van egy ventilátor, amely ráadásul kéken világít. Motorereje 0,16 A, akárcsak a hátra és az oldallapba épített, nem világítós társainak, percenkénti fordulatszámuk 1200. Külön örültünk annak, hogy a lapátkerekeknek alaplapra vagy szabályzóra köthető háromtűs konnektora is volt. Az oldallapra csak egyetlen 120 mm-es ventilátort kaptunk, de két 140 mm-essel is felszerelhető. Fene tudja, talán ha ezt a sok ventilátort mind befelé irányítanánk, akkor a fémházat is lufiszerűen felfújnák.
Könnyedén ment a beköltözés. Egyetlen dolgot sajnáltunk, hogy az egyébként nagyon hasznos kábelfogók csavarmeneteit nem az Extended ATX rögzítési pontjai szerint alakították ki. Így, bár hely lenne nagyobbnak is, csak ATX alaplap fér a CM 690-be. Pórul jártunk a felhasznált Asus alaplap elforgatott IDE csatlakozója miatt. Csak akkor vettük észre, hogy az egyik kábelfogó az útjában áll, amikor már becsavaroztuk az alaplapot.
A másik dolog, amire nagyon figyelni kell, az a táp 12 voltos kiegészítő feszültséget nyújtó vezetékének a hossza. A felhasznált Cooler Master Real Power 550-nél ez a köteg 50 centiméteres volt, így át tudtuk vezetni a déli híd mellett, a VGA csatlakozója alatt, a memóriamodulok és a CPU hűtője között, majd felülről elkanyarodhattunk a bal felső sarokba, és éppen odaértünk a konnektorhoz. Rövidebb kábellel már komolyabb bajban lettünk volna. Talán az alaplap alatt átvezetve 45 cm még elég lehet.
Kicsit kusza lett a merevlemezek kábelezése, bár csak három egységet tettünk be. Igaz, ebből kettő IDE csatolós volt, melyekhez jó vastag MSI kötegelt kábelt használtunk. Az aránylag sérülékeny normál SATA csatlakozó elfért a borítólap mögött bármilyen veszélyes erőltetés nélkül. Visszaütött a vékony acéllemez használata. Leszerelés közben az oldallap kissé meghajlott, és visszarakáskor úgy kellett vele küzdenünk, mint az olcsó házaknál. Ilyenkor érdemes oldalára fordítani, hogy felfeküdjön a borítólap.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!