A Canon EOS 7D Mark II tesztje egy vérbeli teleobjektívvel

Terepen

Az első meglepetést a váz szállította. A kifejezetten gyorslövő riportervázakra többnyire jellemző, hogy gyors zárszerkezetük miatt kifejezetten durván és hangosan darálnak, amit sokan nem szeretnek. A 7D MkII is nem kevesebb, mint 10 kép/mp sebességre képes. Na ehhez képest mégis vajpuhán jár, semmi vibráció, és a hangja is kellemesen tompított, diszkrét klattyanás. Ez egy nagyon nem várt fejlemény, de öröm volt így vele minden egyes exponálás. Főleg, hogy a csendesség egyéb területeken is tetten érhető. Az autofókusz szinte hangtalanul és villámgyorsan vágja a helyére az élességet. A stabilizátornak is csak alig hallható sercegése van, amit csak nagyon csöndes szobában fülelve hallhatunk.


400 mm, ISO 640, F6.3, 1/1250 mp

A zár esetében tehát a csendes működés mellett is megmaradt a nagy teljesítmény, kérdés, hogy áll ilyen téren a stabilizátor, aminek a hatékonyságát a gyár állítása szerint drasztikusan megnövelték. 4 fényérték javulást ígérnek, ami bizony nem kevés. Ez tipikusan az a terület, amit igen nehéz korrektül mérni, mivel teljesen eltérő eredményeket kaphatunk attól függően, hogy épp kinek a kezében van a felszerelés, mennyire stabil kezű fotós. Ennek megfelelően a precíz méréseket mellőzve csak egy gyakorlati példával mutatjuk be, hogy statikus téma esetén, mód 1 stabilizáció mellett milyen hatékonyságot lehet elérni.

Hirdetés

Ez a két kép egy viszonylag sötét szobában, az ablakon beszűrődő szórt fény mellett készült kézből, az objektív hosszabbik végén ekvivalens 640 mm-en, 1/20 mp záridővel. A másodikat optikai stabilizátorral, az elsőt a nélkül lőttük.

Talán ezt nem is nagyon kell különösebben magyarázni. Ha nem látjuk a saját szemünkkel, el se hisszük, hogy ekkorát képes megfogni. És hogy mekkora szükség van erre, arra jó példa, hogy ekkora gyújtótávolság mellett stabilizálás nélkül már néha annyira idegesen remegős a keresőkép, hogy az már-már a precíz komponálást is megnehezíti. Mindez jó látszik ezen a videón, amit ekv. 640 mm-en kézből vettünk fel, majd féltávnál bekapcsoltuk a stabilizátort.

Fotózás közben az ember mód 1 mellett csak félig lenyomja az expo gombot, beindul a stabilizátor, és a korábban remegő keresőkép kisimul, ami itt tényleg nagyban megkönnyíti nem csak az AF dolgát, de már a puszta komponálást is.

A stabilizátor módot áttolva 2-es "fokozatba", a statikus témák után próbálkozhatunk valami dinamikussabbal is. Sok tapasztalatunk még nincs igazi nagy teleobjektívvel, és eddig a svenkkeléssel se túl gyakran próbálkoztunk, ehhez jött még a nem túl szerencsés, ide-oda lökdöső viharos szél. Mindezen hátráltató körülmények ellenére még így is sikerült a témában jó pár értékelhető képet lőni, azaz nehezített terepen is jól vizsgázott az objektív, bizonyítva, hogy e téren is van benne potenciál.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • Canon

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés