A tesztelés

A következőkben bemutatjuk, milyen módszereket alkalmaztunk a videokártyák tesztelése során. Előtte azonban még szükséges az ATI kártyáival kapcsolatban egy rövid kitérőt tennünk.

Az ATI XT kártyái az elődöktől nemcsak a magasabb órajelekben különböznek, hanem kiegészültek egy hőmérsékletérzékelővel is, ami a meghajtóprogram felé folyamatosan közvetíti a GPU hőmérsékletét. Ez két szempontból is jó. Első szempontként a GPU-t mostantól kezdve lehetetlenség leégetni, igaz, erre nem igazán volt még példa. A második szempont alapján ha a GPU hőmérséklete (terheltsége) engedi, akkor az órajeleket dinamikusan feljebb lehet tornászni. Ez az ATI Catalyst OVERDRIVE funkciója.

A funkció rendkívül egyszerűen működik: a GPU órajele mindig a hőmérsékletétől függ, így lényegében a driver tuningolja a kártyát. Természetesen nem kell több 10%-os tuningra gondolni, csak nagyon szolid mértékűre. Méréseink szerint az OVERDRIVE a GPU 412 MHz-es órajelét 430 MHz-re tuningolta. Az OVERDRIVE bekapcsolása mellett csak egy programot futtattunk le, hogy lássuk a különbséget, alapértelmezésben kikapcsolva futtattuk a teszteket, a végeredmények nem ettől függnek, mint majd a későbbiekben ki fog derülni.

És ezzel el is érkeztünk a tesztelés mikéntjéhez. Korábban nagyon sok szó esett az úgynevezett "optimalizációkról", amelyek leginkább az NVIDIA 3DMark03-as botránya óta foglalkoztatják a nagyérdeműt. A probléma röviden összefoglalva a videokártyagyártók drivereivel kapcsolatban merült fel, ugyanis azok meghajtóprogramjaikat az egyes játékokra, azokon belül is a benchmarkokra optimalizálják, hiszen a laikus felhasználó ezeket futtatja le és a kapott eredmények alapján rangsorolja a kártyákat. Akkor van probléma, ha a driver kifejezetten csak a benchmarkhoz lett igazítva, hiszen a benchmark szépen, gyorsan lefut (egy benchmarkban mindig ugyanazok a képsorok követik egymást), és a kapott pontszám ellenére a kártyatulajdonos mégis úgy érzi, ellentmondás feszül a szép eredmény és a valós játékokban szerzett tapasztalatok között.

A probléma ellen nagyon egyszerűen lehet védekezni, mégpedig a következő módon:

• a benchmarkok használatának minimálisra csökkentésével

• emellett a játékok használatának maximálisra növelésével

• ezen belül az egyes játékokban általunk felvett demókat, replayeket használva

• lemérni manuálisan vagy a beépített timedemo funkcióval a lerenderelt fps-eket

A fenti pontok egyszerűen hangzanak, és azok is. A felvett demók és replayek visszajátszásánál azonban szükség lehet fps-mérő programra. Erre a szerepre többnyire tökéletesen megfelel a FRAPS.

A FRAPS egy nagyon egyszerűen kezelhető és sok funkcióval ellátott programocska, amely képes fps-t mérni játék közben, az értékeket akár valós időben kijelezni, akármilyen játékból képet lopni, illetve akármilyen játékon belül videót felvenni. Számunkra az fps-mérés és a képlopás a lényeges.

Használatát a következőképpen kell elképzelni: elindítjuk a FRAPS-et, majd beállítjuk a "benchmarkoló" billentyűt, ez alapértelmezés szerint az F11. Ezután semmi más dolgunk nincs, mint elindítjuk kedvenc játékunkat, és elkezdünk vele játszani. Az egyik sarokban folyamatosan látni fogjuk, hogy a játék éppen hány fps-sel fut, majd ha lenyomjuk az F11-et, akkor eltűnik a szám, és a FRAPS elkezd számolni mindaddig, amíg újra meg nem nyomjuk az F11-et. Ekkor a képernyő sarkába és egy frapslog.txt nevű fájlba kiírja az átlag fps-t, azaz azt az értéket, amelyet a két F11 lenyomása között mért.

Ez a módszer hatásosan működik abban az esetben, ha egy előre felvett demót vagy replayt játszunk vissza, és annak az átlag fps-ét mérjük le. Vannak azonban játékok, amelyekben nincs lehetőség a demó vagy replay felvételére, ekkor némileg bonyolódik a helyzet, és be kell gyakorolni a játék egy bizonyos pályáján egy utat, majd ezt kell lemérni többször, és az átlag fps-ek átlagát kell venni. A tesztelés alatt megbizonyosodtunk róla, hogy ez a módszer is hatásos, hiszen egy 2 perces játék alkalmával hiába vannak a begyakorolt útvonal során néha a szokásostól eltérő grafikai effektek, az az 1-2 másodperces fps-kilengés a végső eredményt csak nagyon kis mértékben befolyásolja (pl. 55,13 fps helyett 55,02 fps lesz a végeredmény).

A mérésekkel való "szenvedés" eredménye viszont mindenért kárpótol minket és az olvasókat is: kiderül, hogy valójában egy adott kártya mit tud, hiszen a "valós élet" alapján mértük le, nem egy benchmarkkal.

A játékok

Az ilyesfajta tesztek esetén az az igazi, ha minél több játékkal mérjük le a kártyák tudását, azonban egy határt meg kell húzni, mert a világ összes játékát lemérni nincs értelme és ideje sincs rá senkinek. Mi 14 játékot választottunk ki ehhez a teszthez, illetve 2 benchmarkot is, hogy kiderüljön mire is jók (jók egyáltalán valamire?).

• Benchmark-ok

  • FutureMark 3DMark03

  • Massive Developement Aquamark3

• Játékok

  • EA Sports - Forma 1 2002

  • Rockstar Games - Grand Theft Auto: Vice City

  • Microsoft/Bungee Studios - Halo Combat Evolved

  • SIERRA - Homeworld 2

  • LucasArts - Star Wars Jedi Knight: Jedi Academy

  • THQ - Moto GP 2

  • Electronic Arts - Need for Speed Underground

  • ID Software - Quake III Arena

  • Ubi Soft - Tom Clancy's Splinter Cell

  • Disney Interactive - Tron 2.0

  • Eidos - Tomb Raider Angel of Darkness

  • EPIC Games - Unreal Tournament 2003

  • Blizzard Entertainment - WarCraft III: Frozen Throne

  • ID Software - Wolfenstein: Enemy Territory

A tesztkörnyezet

• Processzor: Intel Pentium 4 3,2 GHz "C", 200 MHz FSB, HyperThreading bekapcsolva

• Alaplap: DFI Infinity 875P (Canterwood)

• Memória: 2x256 MB Corsair XMS PC3500 CL 2-3-3-6

• Merevlemez: Seagate Barracuda ATA IV 60 GB

• Monitor: Iyama Visionmaster Pro 452 19" - 1280x1024/85 Hz

• Videokártyák

  • Sapphire Atlantis ATI Radeon 9800 XT 256 MB

  • Sapphire Atlantis ATI Radeon 9600 XT 128 MB

  • ASUS V9950 Ultra GeForce FX 5900 Ultra 256 MB – NVIDIA GeForce FX 5950 Ultra órajelekre tuningolva (450 MHz/425 MHz @ 475 MHz/475 MHz)

  • MSI FX5700 Ultra-TD128 – NVIDIA GeForce FX 5700 Ultra 128 MB

Driverek

• Windows XP SP1

• Intel INF Update 5.0.2.1003

• DirectX 9.0b

• ATI Catalyst 3.9 WHQL

• NVIDIA Forceware 52.16 WHQL

VGA-driverek beállításai

ATI

NVIDIA

Mind a négy kártya esetén a képminőséget az elérhető legjobbra állítottuk, később csak az FSAA-val és az anizotropikus szűréssel foglalkoztunk.

A játékok felbontását minden esetben úgy állítottuk be, hogy a Radeon 9600 XT kártyán még élvezhetően fusson (ez nálunk minimum 30 fps-t jelent), ugyanis ezt teszteltük először. Persze azt vettük alapul, hogy a számítógépet használók körében manapság már a 17 colos CRT és TFT monitorok a legelterjedtebbek, tehát a tesztek nagy része 1024x768 vagy 1280x1024-es felbontásban készült el. A viszonylag alacsonynak tűnő felbontások hallatán nem kell aggódni, a kártyák így is rendesen megizzadtak.

Minden egyes játéknál külön fel van tüntetve, hogy milyen módszerrel mértük le az fps-eket, és minden játék esetében készítettünk 2-7 képet, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy kiderüljön: melyik gyártó kártyája hogyan jeleníti meg az adott játékot. A screenshotokhoz nem keresgéltünk kifejezetten olyan pontokat a játékokban, ahol minden különbség látszik, ezért is van több kép egy-egy játékból: hisszük ha olyan képminőségi különbségek vannak, amelyek nem látszanak a képeken, azokat a játék alatt sem vesszük észre. A képminőség-elemzést csak a két csúcskártyával végeztük el: jóhiszeműen feltételezzük, hogy a Radeon 9600 XT képe megegyezik a Radeon 9800 XT képével, illetve a Geforce FX 5700 Ultra képe megegyezik a Geforce FX 5950 Ultra képével (bár ebben nem vagyunk teljesen biztosak), és nincs szó semmi olyasmiről, miszerint a gyengébb kártyák rondább megjelenítést is jelentenek (driverből). A képminőség-elemzés természetesen szubjektív, ezért megpróbáljuk csak a különbségeket felsorolni, és nem ítélkezni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!