Asus RT-N16
Ma már a Wi-Fi router is ugyanolyan kelléke egy modern háztartásnak, mit a tévé vagy a számítógép. Ha internetelérést akarunk osztani, szinte biztos, hogy valami ilyen eszközzel lesz dolgunk. Mai tesztalanyunk, a Bluechip webáruház jóvoltából hozzánk érkezett Asus RT-N16 azoknak készült, akik nem elégszenek meg az alapfunkciókkal, hanem ennél többre, jobbra van szükségük. A márkára jellemzően jobbára fehér, előlapján szürke, egészen mutatós dobozra három, az átlagosnál nagyobb (3 decibeles) antenna került, de ezek könnyedén nagyobbakra is cserélhetőek, ha még komolyabb hatótávot szeretnénk. A három antennából már lehet tudni, hogy 300-as N-es modellel van dolgunk, az viszont csak leírásából derül ki, hogy egysávos, vagyis 2,4 GHz-es üzemel, 5 GHz-en nem.
Hátul sem találtunk semmi különöset. A négy Gigabit Ethernet aljzatot sárgára, az internetes eléréshez valót (uplink) kékre festették, emellett van még két USB aljzat, illetve reset és WPS gomb. Az RT-N16 dobozában a szokásos kellékeket, egy rövidebb, gigabites kábelt, tápot, használati útmutatót találtunk.
Ennél a modellnél az Asus a Broadcomra szavazott, tőle szárazik a BCM4718A központi processzor és a BCM53115 gigabites switch áramkör. Előbbi érdekessége, hogy a 2,4 GHz mellett tudna 5 GHz-en is működni, de ezt a funkciót nem építették ki. Az a tapasztalatunk a Broadcom elektronikával, hogy nem képes olyan brutális csúcssebességre, mint a Ralink routeres megoldásai Ralink adapterrel, de általánosságban a konkurenseiknél kevésbé ingadozik átviteli képességük, ha más gyártó eszközeivel (mondjuk Intel adapteres notebookokkal) használjuk őket, így nagy általánosságban jó választás szokott lenni Broadcom. Lényeges részlet, hogy az RT-N16 támogatja az egyedi DD-WRT firmware-eket, melyek halom egyedi funkciót (példáult torrentezést az USB-re kötött merevlemezre) tudnak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!