ASUS ROG Ryujin 240 és 360

Az ASUS beköszönt a kompakt vízhűtések piacára is, így nem ért bennünket meglepetésként, hogy a ROG Ryujin és Ryuo kompakt AIO-i ellátogattak szerkesztőségünkbe. Ahogyan az igen gyakran előfordul a piac ezen szegmensében, a tajvani multi az Asetekkel közreműködésben készítette el új processzorhűtő megoldásait.

Az ASUS ROG Ryujin és Ryuo dobozok [+]

Az első szemügyre vételezett páros a Ryujin 240 és 360 volt, és amint az már könnyedén kitalálható, a duó csak a radiátor hosszában (240 vagy 360 mm), illetve a ventilátorok számában tér el egymástól. Az utóbbi idők ROG termékeire jellemző, masszív, felnyitható dobozokban az információs füzetecskék társaságában minden szerelék megtalálható, ami csak szükséges a beépítéshez.

A Ryujin pakkok tartalma az asztalon [+]

A hűtések multiplatformos darabok, hiszen Intel részről ráhelyezhetők LGA1150, LGA1151, LGA1155, LGA1156, LGA1366, LGA2011/2011(-3) és LGA2066-os tokozásra, AMD oldalon pedig AM4 és TR4 foglalat lehet a fogadó fél – igaz, Threadrippernél a rögzítőkeretet a központi egység mellé kapjuk.

A Ryujinok blokkja és az azt fedő, mágnesesen rögzülő borítás [+]

A mágneses rögzítésének köszönhetően eltávolítható, szellőzőrésekkel ellátott borítást viselő, rézalapú blokk magában rejti a pumpát és egy alaplapi VRM-eket fúvó, 60 mm-es ventilátort (ami 4800 rpm környékén dolgozik; ebből már sejthető a zajterhelés), miközben tetején egy színes, 1,77 hüvelykes LiveDash OLED kijelző trónol, melyen különböző, gépünkkel kapcsolatos információkat, GIF-eket, szövegeket, esetleg előre letárolt ROG logókat jeleníthetünk meg. A kontaktfelületre előre elhelyezték a hővezető pasztát, így a kartonból kihámozva az eszközöket rögtön a szerelés mezejére léphetünk, és (a Ryuoval ellentétben) a micro USB kábelt is fixen rögzítették a blokkhoz. Az említett, 930 mm hosszú micro USB-s vezeték mellett egy 300 mm-es SATA dugasz, egy 300 mm-es, négy tűs CPU fan/pumpa csatlakozó, illetve a ventilátorok számára egy háromágú splitterkábel lóg ki az Asetek hatodik generációs pumpájából.

A ventik (számuktól eltekintve) azonosak, de a radiátorok is csak a méretükben különböznek [+]

Az alumínium alapanyagú radiátorok sztenderd méretűek (272 x 122 x 27 mm a Ryujin 240, 394 x 121 x 27 mm a Ryujin 360 esetében) és sűrű lamellázásuknak (hüvelykenként 20 lamella) hála statikus nyomásra kihegyezett légkavarókat igényelnek, míg a szövettel burkolt gumicsövek 38 cm hosszúságúak. Ventilátorok gyanánt a Noctua gondozásában készülő, NF-F12 Industial PPC-2000 névre hallgató, 12 cm-es, hétlapátos, PWM-es modelleket kapunk, melyek 450-ről indulva 2000-es maximális percenkénti fordulatszám elérésére képesek, és csavarfurataik körül gumírozott rezgéscsillapítással rendelkeznek. Ez kellemes adalék, hiszen a baglyos urak általában nem viccelnek, és ezen ventik darabára 8-9000 forint közé tehető; bár az is igaz, hogy az ASUS megkéri a csomagok árát – de erről majd később.

Egy légkavaró és a lamellarengeteg, kicsit közelebbről [+]

A Ryujin duett, csupaszon [+]

Nincs "gamer AIO" címezhető RGB világítás nélkül, így az ASUS Aura Sync kompatibilitás magától értetődően tiszteletét teszi mindkét (pontosabban a Ryuoval egyetemben mindhárom) tesztalanyunk hűtőblokkján.

ASUS ROG Ryuo 240

A Ryuo 240 doboza, illetve annak tartalma [+]

A Ryuo 240 a triumvirátus legolcsóbb tagja, és 120 mm-es radiátorral is elérhető. A blokkal (az implementált, 1,77 hüvelykes LiveDash OLED kijelző kivételével) hellyel-közzel már találkozhattunk a Fractal Design Celsius S36 tesztjében, ebből következően mellőznünk kell a tápellátó áramkörök hűtésére hivatott, pumpába integrált ventilátort, ami a csendesebb üzemnek bizonyosan kedvezni fog.

A Ryuo blokk, több szemszögből [+]

Ahogy a Ryujinekre, úgy a Ryuora is megelőlegezték a hővezető pasztát, a blokk alsóbb szekcióján pedig itt is egy vezérelhető RGB csík foglal helyet. A micro USB madzag nincs beforrasztva, nekünk magunknak kell helyére passzintanunk. Ezen kívül egy 300 mm-es SATA kábel, egy 290 mm-es, négytűs CPU fan/pumpa csatlakozó és egy Y kábel (a légkavarók részére) lóg ki a pumpa oldalából.

A Ryuohoz már nem Noctua ventilátorokat kapunk [+]

Két közelebbi kép a Ryuo Fan Model 12-ről [+]

A radiátor és a csövezés nem különbözik a Ryujin modellektől, ám a mellékelt ventilátorok már nem Ausztriából származnak, hanem az ASUS saját, hétlapátos ROG RYUO Fan Model 12-esei, melyek nem rendelkeznek vibrációt csökkentő gumikerettel – itt jön velünk szembe a spórolás első jele. A percenkénti fordulatot 800 és 2500 között szabályozhatjuk a 4 tűs PWM révén.

A blokkhoz tartozó, USB tüskesorra passzintható micro USB kábel [+]

Tesztkörnyezet, összeszerelés

A tesztgép nem változott legutóbbi hűtéstesztünk óta, a már bevált alkatrészekkel és beállításokkal operáltunk.

A felszerelést a régi ismerősön, az ASUS Z170-Deluxe alaplapon prezentáljuk (ugyanis ASrock X99-es deszkánkon nincs backplate). A sort a ventilátorok radiátorra csavarozásával kezdtük. Mellényúlni nem lehet, hiszen a hosszú csavarokból pontosan annyi van, amennyi furat – arra azonban figyelni kell, hogy a légkavarókból távozó vezetékek a hűtő leendő pozíciójához igazodjanak (hogy a kábelmenedzsment hatékonyabb legyen).

Az Intel szerelék és a ventilátorok felcsavarozása [+]

Miután a megfelelő szereléket előbányásztuk a dobozból, a műanyag hátlapot a lap aljához illesztettük, majd jöhettek a foglalat négy sarkába a bakok. Ha a gyári hővezető pasztát használjuk, akkor nincs plusz teendő, ellenben ha saját megoldást szeretnénk felkenni a processzor kupakjára, azt ezen a ponton tehetjük meg. A Ryujinoknál le kell venni a blokkról a mágnesesen rögzülő fedőburkolatot (pontosabban csak a Ryujin 240-nél, hiszen a 360-as esetén a csomagban külön van tárolva a plasztik "kupak"), hogy rendesen hozzáférjünk a szerelendő területhez. Figyelni kell arra, hogy úgy helyezzük el a blokkot/pumpát, hogy a szövetburkolatú gumicsövek természetes ívben hajoljanak, ne álljon fenn a megtörés veszélye.

A hátlapi rögzítőt követően a helyére kerül a blokk [+]

Amint a pumpa rendeltetési helyére vándorolt, a négy, kézzel is meghúzható csavarfejjel lehet leszorítani, de nem kell túlhúzni, csak érzéssel! Midőn törekvéseinket siker koronázta, rátettük a blokkra az azt fedő burkolatot; ami csak egyféleképp lehetséges, így biztos nem lesz probléma.

Már csak a különböző csatlakozókat kell bedugni [+]

Ezután már csak a pumpából eredő vezetékeket kellett a számukra kijelölt helyre csatlakoztatni. A hármas (Ryuo 240-nél kettes) Y kábelek a ventilátorok négy tűs dugaszait fogadják, a négy bemélyedéses csati az alaplap CPU_FAN vagy PUMP (mi előnyben részesítjük a CPU_FAN módit) tüskesorára való, a kilenclyukas konnektor az USB3-as headerre megy, s levégül a SATA-ban végződő huzalt a tápegység egy szabad SATA csatolójába integráljuk.

A Ryuo felapplikálása során a Ryujin módszeréhez hasonlóan járunk el [+]

A Ryuo összerakása voltaképpen ugyanígy történik, mindössze két különbség van: az egyik, hogy itt nincs pumpát fedő burkolat, tehát ezzel nem kell szöszölni, a másik pedig, hogy a blokkon található micro USB aljzatba manuálisan kell belepasszintanunk a mellékelt kábelt. A hűtések AMD-re való applikálása is hasonló, biztosak vagyunk benne, hogy ezzel mindenki megbirkózik – HEDT platformon meg még könnyebb a dolog, hiszen ott még hátlapi rögzítő sincs.

Szoftver

Elsőként a gyártó weboldalán néztünk körül, hogy mit lehet találni. Tesztünk mindkét típusú alanyához felleltünk firmware-frissítést (Ryujin: 1.00.05, Ryuo: 1.00.06), ami az OLED kijelző képességeit hivatott javítani (elvileg most már megjeleníthetünk átlátszó hátterű GIF-eket), így ezeket letöltöttük, és az update tool segedelmével telepítettük. Minden rendben is ment.

Az ASUS Ai Suite III-mal sajnos már kevésbé voltak pozitívak a tapasztalataink. A probléma ott kezdődött, hogy sehogy sem volt hajlandó feltelepülni ASRock alaplapot használó tesztgépünkre, így a későbbiek folyamán a méréseket csupán BIOS-on keresztül vezérelt ventilátorokkal végeztük. A rend kedvéért összeraktunk egy másik, ASUS-os gépet, hogy a felületről tudjunk némi tájékoztatással szolgálni, de örültünk volna, ha az esetlegesen felmerülő kompatibilitási gondokról értesülhettünk volna a doboz elejéről. Ez azért hátrány egyébként, mert BIOS-unkból egyáltalán nem biztos, hogy olyan precizitással tudjuk kontrollálni a légkavarókat, mint saját applikációjukkal; ez erősen alaplapfüggő. Illetve a két Ryujin vonatkozásában a blokkban/pumpában található, apró ventilátor fordulatszámát is vajmi kevéssé vezérelhetjük – ez később, az ASUS-független próbák során a fő zavaró tényezőhöz vezetett, miszerint a kis 6 cm-es venti olyan hangot produkált, mintha egy kétszemélyes helikopterrel sétarepülnénk a Duna felett. Ebből a szempontból inkább csak ASUS deszkával rendelkező egyéneknek ajánlható, ha teljesen a márkán belül maradva szeretnének gépet építeni.

[+]

Az Ai Suite-ból számunkra a Fan Xpert 4 modul a lényeges. Az alsó sávban láthatunk minden fontosabb információt masinánkkal kapcsolatban, míg felül a gépházunk külöböző pontjain található ventilátorok közül választhatunk. A kívánt légkavaróra klikkelve beállíthatunk görbét, vagy éppen azt, mennyi idő alatt pörögjön fel vagy álljon le.

[+]

A középső sáv a tárolt ventiprofilokat aktiválja egy szimpla kattintás után, ez alatt pedig profilokat menthetünk vagy tölthetünk be, valamint a "Fan Tuning" opcióval rábízhatjuk a programra, hogy találja meg a megfelelő beállításokat ventilátoraink számára.

[+]

Az OLED kijelzővel való játszadozáshoz másik alkalmazás kell, a LiveDash, mely már gond nélkül felment az ASRockos konfigurációra. Az első, "Hardware Monitor" fülön választhatunk, hogy milyen rendszerinformációt szeretnénk kiíratni az 1,77 hüvelykes megjelenítőre, 180 fokkal elforgathatjuk a képet, vagy ki is kapcsolhatjuk azt. Próbálkozásaink során nem jártunk sikerrel, valamilyen gikszer mindig volt; vagy nettó zöldség jelent meg a kis kijelzőn, vagy egyszerűen nem reagált semmit állítgatásainkra. Hatványozottan nem értettük a dolgot, mivel a biztonság kedvéért megnéztük a már korábban is említett, ASUS-os rendszerrel is, de ott sem jutottunk igazán előrébb. Az "Image or Animation" tabon már kellemesebb élmények vártak, mert a mindenféle ROG logók szépen megjelentek, elforogtak, azonban a saját kép feltöltésének helyzete már nem volt ennyire rózsás. Hiába tettünk meg mindent, hogy megfeleljünk a gyárilag előírt formátumnak (160x128 pixel, GIF/JPG, maximum 1 MB), nagyon válogatósnak bizonyultak mind a Ryujinok, mindpedig a Ryuo; több fájlt nem jelenítettek meg, mint amennyit igen.

[+]

A "Custom Banner" lapra érve kiválaszthatunk egy ROG-os hátteret, majd szöveget írathatunk ki rá. Ez úgy szuperált, ahogy kell, bár annyi kellemetlenség azért volt, hogy nem szerette az ékezetes karaktereket (egyik alsó képünkön ez szerepel). Az utolsó, "Lighting Control" nevezetű fülön az RGB effektek között válogathatunk, illetve azok animációjának tempóját állíthatjuk be.

Az OLED funkcionalitása hagyott maga után némi kívánnivalót [+]

Mérések

ASUS ROG Ryujin 240

Korábban publikált írásaink mintájára kétféle BIOS ventilátorprofillal (CPU Fan 1 & 2 Standard és Full Speed Mode) végeztünk méréseket (az ASUS Ai Suite-tal történt fiaskó okán). Az irodában 22 °C-os hőmérséklet uralkodott, és a gyárilag mellékelt hővezető pasztát Arctic MX-2-vel helyettesítettük, hogy korábbi tesztjeinkkel összehasonlíthatóak legyenek az eredmények. A generált zúgást egy Roline RO-1350-es zajszintmérővel mértük 1 méteres távolságból, ám mivel nem rendelkezünk némaszobával, a feljegyzett értékek inkább csak tájékoztató jellegűek.

[+]

Elsőként a Ryujin 240-et vettük górcső alá. A Standard profilt inicializálva a Windows asztalon való várakozás közben 17 dB zajterhelést jegyeztünk fel a pumpánál (mivel a két Ryujin blokk/pumpa kombójában egy nagy sebességgel forgó, 6 cm-es ventilátor van), 16 dB-t a radiátoroknál, 34-36 °C-os processzor-hőmérséklet társaságában, miközben a légkavarók 2050-2080-as percenkénti fordulatszámmal üzemeltek.

Az AIDA64 stress testjét elindítva a hőfokok 68-70 °C-ig emelkedtek (2270-2340 rpm-mel kísérve). Miután ezzel megvoltunk, hagytuk kicsit visszahűlni a CPU-t, majd elstartolt a Prime95 Small FFTs módja. Rövid időn belül 35 °C-ról 88 °C-ra kúszott fel a higany szála, miközben központi egységünk 252 wattot fogyasztott, de a ventik is igazodtak a kazáneffektushoz, hiszen 2750-2800 rpm-en pörögtek, közelítőleg 23 dB-nyi hang produkálása közben. A blokk körülbelül 30 dB-lel süvített, a radiátorba beérkező víz 40, a kimenő víz 35 °C-os volt.

[+]

A Full Speed profil vonatkozásában némileg egyszerűbb volt a dolgunk, hiszen a ventiátorok folyamatosan 2750-2800 rpm-mel dolgoztak, és AIDA alatt ismételten 68 °C-ig jutottunk, 178 wattos CPU-fogyasztással a háttérben. A 250 wattos Prime95-ben már nehezebb dolga volt a kisebbik Ryujinnek, mert újfent 88 °C-ig emelkedtek a hőmérsékletek, az előbb is mért 30 és 23 dB-nyi zaj kíséretében. A radiátorba bejövő víz 38, a kimenő víz 33 °C-osnak bizonyult.

ASUS ROG Ryujin 360

[+]

A Ryujin 360 idle során 24 dB-es (blokk), illetve 23 dB-es (radiátor, 1910-1930 rpm-en forgó ventikkel) morajlást produkélt, a Haswell-E pedig 34 °C-on állomásozott. AIDA-ban gyakorlatilag ugyanolyan eredmények születtek, mint a Ryujin 240 esetében, csak a három légkavaró forgott némileg lassabban (~2150 rpm), viszont Prime95-ben tapasztaltunk javulást: a 36 °C-ról kezdő processzor (250 wattos fogyasztással) 84 °C-ig melegedett, és a folyamat a pumpa részéről 26, a radiátoréról 24 dB-es zajjal (2616-2641 rpm) párosult. A radiátorba érkező víz 37, a kimenő víz 29 °C-osra sikerült.

[+]

A Full Speed profilt életbe léptetve csak minimális előrelépést észleltünk komoly terhelésen, ám a 32 °C-os üresjárathoz nyilvánvalóan túlzás volt a 2576-2621 rpm a tripla ventilátor részéről. A blokk 30, a radiátor tájéka nagyjából 24 dB szélzajt produkált. Az AIDA 34 °C-ról indulván 66 °C-ig jutott, a ventilátorok 2600-as percenkénti fordulatszámon serénykedtek, míg a Prime95 82 °C-nál stabilizálódott. Értelemszerűen a mért zajterhelésben nem volt érdemi különbség az idle-ben mértekhez képest, és bár még a radiátorba bejövő víz szintén 37 °C-on maradt, a kimenő víz már csak 26 °C-os volt.

ASUS ROG Ryuo 240

[+]

Harmadik tesztünk alanya a Ryuo 240-es volt, ő zárta a sort. A Standard profillal a ventilátorok 2060 rpm-en hasították a levegőt üresjáratban uszkve 22 dB-es alapzajjal társulva, miközben a CPU 37 °C-on ejtőzött. Az AIDA-t beizzítva a hőmérséklet gyorsan 68 °C-ra mászott fel és ezt minimális kilengés mellett tartotta is, körülbelül 2250 rpm-es ventisebességgel. Prime95-ben 84 °C-on normalizálódott a helyzet, és a légkavaró 2400-2780-as percenkénti fordulattal operált, durván 25 dB-es zajszint mellett. A radiátorba beáramló vizet 36, a kifelé áramló vizet 30 °C-osnak mértük.

[+]

A BIOS Full Speed profiljával a légkavarók 2750-2780 rpm-re fokozták az iramot (26-28 dB-es hangerővel), 35 °C-on tartva 4 GHz-en tengődő központi egységünket. Az AIDA stress test indulását követően 66 °C-ot rögzítettünk papíron, mely érték Prime95 alatt 83 °C-ra gyarapodott. A radiátorba érkező víz 37, a kimenő víz 32 °C-os volt.

Konklúzió

(forrás: PROHARDVER!) [+]

(forrás: PROHARDVER!) [+]

(forrás: PROHARDVER!) [+]

Az ASUS kompakt megoldásai egész jól helytálltak hűtés tekintetében, különösen igaz ez a Ryujin 360-ra és a Ryuo 240-re. Az eredményeket nézve a Ryujin 240-es kissé okafogyottnak látszik talán, és mivel a 360-as messze a legdrágább, a Ryuo pedig a legolcsóbb (mégis szorongatja nagyobb testvérét), számunkra egyértelmű, hogy a trióból melyik modellt választanánk.

Sajnos azonban nem eszik ilyen forrón a kását, mert bár teljesítmény tekintetében tulajdonképpen semelyik tesztalanynál nem volt probléma, a szoftveres nehézségek (és az ebből fakadó, blokk-pumpa kombóból érkező, igen hangos motorzaj a Ryujinok esetében) párosítva a kimagasló árazással egyszerűen nem tudják kellően versenyképessé tenni az ASUS ROG vizeket. Például mind a két-, mind a háromventillátoros Fractal Design Celsius S36 hűtés 10-20 000 forinttal olcsóbb még a Ryuónál is, miközben jellemzően halkabb az ASUS üdvöskéknél, ráadásul még jobban is hűt.

[+]

Persze ott van a dizájnos OLED LiveDash kijelző (ami ha éppen megjeleníti, amit szerettünk volna, tényleg jól néz ki), az ASUS Aura Sync RGB, de ezek a legtöbb felhasználónak nem annyira fontosak, hogy megérjék a felárat. Esetleg azoknak lehetnek az ASUS vízhűtések reális választási lehetőségek, akik a ROG logóra eskették fel a számítógépüket, és nem riadnak vissza attól, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak egy márkahű "játékvíz" érdekében. Nekik talán szoftveresen is kevesebb malőr áll az útjukba – és a Ryujinok pumpába integrált ventilátora is halkabb lesz.

Synthwave

Az ASUS ROG Ryujin és Ryuo vízhűtéseket az ASUS Magyarország bocsátotta rendelkezésünkre.