Asus BC-1205PT

Amikor megjelentek az első kék lézeres meghajtók, a többség szörnyülködött az árak láttán. A CD-s vagy a DVD-s korszak hajnalát megélt veteránok viszont tudták, hogy ezek a magas számok nem is annyira magasak, ráadásul gyorsan csökkenni fognak. A kék lézeres technológia bevezetésében az volt az érdekes, hogy azonnal megjelentek az író, sőt újraíró megoldások is. Mai tesztalanyunk, az Asus BC-1205PT ebben a tekintetben visszalépést jelent, hiszen csak olvasni tudja a Blu-ray korongokat. Ezt a hátrányt viszont előnnyé váltja, amikor szóba kerül az ára. Igaz, idehaza még nem kapható, de rövidesen megjelenik a boltok polcán, várhatóan 200–250 eurónak megfelelő jó magyar forintos áron.

A tetszetős dobozból a DVD-írókra jellemző körítés került elő: egy rövidke használati útmutató és egy CD a Cyberlink PowerDVD Blu-ray lejátszós verziójával. Csavarokat, tálcakilökőt, többszínű előlapot vagy adatkábelt nem kaptunk, igaz, nálunk csak egy bemutatópéldány járt.

Egészen jól sikerült az előlap. A tálcán kéken virít a hatalmas Blu-ray Disc (BD) logó, büszkén hirdetve a meghajtó tudását. Kellemes, hogy ez a rész fényes műanyagból készült.

Modern a hátsó rész, tehát SATA csatlakozó van rajta, és nem régies IDE.

Felülnézetből sejteni lehet, hogy kitől származik a BC-1205PT. Szinte megszólalásig hasonlít a Pioneer BDC-202-re, mely ugyancsak BD-olvasó CD/DVD-író.

Meglehetősen hosszú jószág az Asus kék lézerese. Nagyjából akkora, mint a régebbi DVD-írók, tehát mélysége több mint 18 centiméter. A mai, alig 14 centiméteres meghajtókhoz szokott HTPC-építők jó, ha figyelembe veszik ezt a paramétert, nehogy pórul járjanak kicsi, sikkes házukkal.

Címkéje alapján is látszik, hogy nagyon friss jószág a BC-1205PT, hiszen augusztusban készült. Elvi csúcsfogyasztása 20 watt alatt marad, ami a DVD-íróktól megszokott 25 wattnál kevesebb.

Az azonosítószoftver még nem ismeri tökéletesen az új modellt. Hibás a puffer 1600 kB-os adata, ugyanis 4 MB van belőle, és tévesen tájékoztat a BD lemezek írásának támogatásáról is. Gravírozó technológiát viszont tényleg nem ismer az Asus. Érdekes, hogy már megjelenéskor 1.03-as verziószámú firmware-rel kaptuk.

Egyelőre nem túl alapos a Bitsetting beállítás, csak a kétrétegű DVD+R lemezeknél lehet módosítani.

Az írási és olvasási sebességek is Pioneer-rokonságra utalnak. Az Asus BC-1205PT legfeljebb 12-szeres sebességgel pörköli az egyszer írható DVD-ket és az újraírható, valamint kétrétegű formátumokkal sem kapkodja el a dolgot. Kezeli a DVD-RAM-ot, sőt olvasni 12-szeres tempóval tudja. A kék lézeres lemezeket akár 5-szörös sebességgel is olvassa.

Főbb paraméterek:

DVD-R képességek

A DVD-R tesztekhez a Ridata, Philips, TDK és Verbatim lemezeit használtuk. Akinek gondot okoz az eredmények értelmezése, olvassa el korábbi írásunkat.

A klasszikus DVD-írókkal ellentétben a BC-1205PT nem konstans szögsebességű (CAV), hanem konstans lineáris sebességű (CLV) rögzítési módszert használt minden esetben. Ez picivel lassabb, de adatrögzítésnél a minőség sokkal fontosabb, mint a sebesség. Ezért sem tartjuk komoly hiányosságnak, hogy a beállított 12-szeres tempó mellett is csak 11-szeres volt a végsebesség. A 8-szoros és 12-szeres (valójában 11-szeres) sebesség között nagyjából egy perc – 12,5% – az eltérés, pedig a számokból ítélve 20% fölöttinek illene lennie.

Ami a DVD-R írási minőséget illeti, az Asus Blu-ray olvasója nagyon is rendben van. Verbatim és Philips alapanyagon jobb volt, mint az Asus legfejlettebb DVD-írója, a DRW-1814BL. Ismét bebizonyosodott, hogy az archiválást nem érdemes elsietni, mert a 8-szoros tempóval készített Verbatim sokkal jobb lett, mint a 12-szeres.

8-szoros tempóval nagyszerűen sikerült a Verbatim DVD-R

A szokásos mumus, a régi Ritek G05 alapanyagú Ridata lemez, valamint a TDK viszont kifogott az Asus BC-1205PT-n. Mindkét esetben a lemez vége már nagyon rossz lett, hemzsegtek rajtuk a belső paritási hibák.

Elég gyatra lett a Ridata és TDK DVD-R vége

DVD+R képességek

A DVD+R teszteket TDK, Traxdata és Verbatim termékekkel végeztük. Itt a TDK-t is kétféle sebességgel próbáltuk ki.

Az elvileg 12-szeres írási sebesség itt legfeljebb 10-szeres volt a TDK és Verbatim lemez esetében is, ami alig 45 másodperces előnyt jelentett a tényleg 8-szorosra felgyorsuló 8-szoros tempóval szemben. A rögzítési módszer ismét mindenhol Z-CLV volt.

A pluszos korongokkal is egészen jól teljesített az Asus BD egység. Ugyan nem volt egyetlen kimagaslóan jó irat sem köztük, de ugyanígy nem akadt rossz sem. Persze ez annak köszönhető, hogy javarészt jó minőségű TDK és Verbatim korongokat használtunk, ami nagyban befolyásolja a végeredményt. Érdekes, hogy most a Verbatimnál a gyorsabban megírt lemez sikerült jobban.

TDK lemezre 8-szoros tempóval készült a legjobb DVD+R irat

Több írónak is gondot okozott a régebbi Ritek R03 alapanyag, de a BD-1205PT, akárcsak a korábbi Asus, szépen megoldotta ezt a feladatot is. Ugyan a többihez képest ezen a lemezen számoltuk össze a legtöbb belső paritási hibát, de ebben az esetben nem a rossz, hanem inkább a kevésbé jó kifejezés a helyénvaló.

A végétől eltekintve még a leggyengébb Traxdata DVD+R mentés minősége is nagyszerű

Egyéb képességek, értékelés

Újraírható és kétrétegű DVD, valamint CD tesztjeinkhez Philips, Traxdata és Verbatim lemezeket használtunk.

Az újraírható DVD-knél és egyéb korongoknál is a CLV írási stratégiák domináltak. A 8-szoros DVD+RW csak 6-szoros tempóval készült el, és CD-R-rel sem volt túl virgonc az Asus.

Az újraírható DVD-k közül a mínuszos Verbatim sikerült jobban. Csak egy olyan pont volt, ahol a POE érték átlépte a megengedett 4-es értéket. Ez asztali lejátszóknál gondot okozhat. Szerencsére összefüggő belső paritási hibacsomókat nem találtunk. Nem volt ilyen jó a helyzet a Philips DVD+RW-nél, a korong második fele nagyon gyenge lett. A Plaxtor meghajtó olvasáskor meg is bicsaklott ezen a részen, és rengeteg összefüggő belső paritási hibát talált.

A Philips DVD+RW és Verbatim DVD-RW közül az utóbbi sikerült jobban

Más DVD-íróknál tapasztaltakhoz képest nagyon jó lett a kétrétegű Philips DVD+R minősége. Igaz, csak 2,4 szeres tempóval készült, több mint háromnegyed óráig, de a rendszerint gyengébb második réteg is elfogadható minőségű maradt. A PIF szint csak egyetlen esetben, a réteghatáron emelkedett 4 fölé, és a második adathordozó felületen sem voltak olyan nagy összefüggő POE csomók, mint más íróknál.

A konkurensekhez képes jó lett a Philips DVD+R DL is

Nem lett valami fényes a Philips újraírható CD minősége, de ezért inkább a lemez, mintsem az író okolható. Az egyszer írható Traxdata viszont kifogástalan lett.

A végére hagytuk a Blu-ray képességeket. Mivel csak olvasásról van szó, látványos grafikonokat nem tudunk prezentálni. Azért a telepítés hozott pár érdekességet. Minden gond nélkül felment a Cyberlink PowerDVD-jének megfelelő változata, melyet a mellékelt CD-n találtunk. Sejtettük, hogy a tesztgépben dolgozó Radeon X700 kevés lesz a kék lézeres filmek lejátszásához, hiszen se HDMI csatlakozója, de HDCP védelmet kezelő áramköre nincs.

Nagyot néztünk, amikor kiderült, hogy a VGA mellett a 2,66 GHz-es Pentium 4 processzor és az operációs rendszer sem üti meg a mércét. A Cyberlink szerint legalább 3,2 GHz-es egymagos Pentium 4-re vagy 3 GHz-es Pentium D-re vagy 1,83 GHz-es Core Duóra vagy 2 GHz-es Pentium M-re van szükség a nagy felbontású videókhoz, AMD oldalról pedig 2 GHz-es Athlon 64 X2 vagy 1,6 GHz-es mobil Turion 64 X2 a szükséges minimum. Operációs rendszerből Windows Vista vagy XP SP2 kellene a Cyberlink szerint, és grafikus driverből is minél újabb. A lista alapján a memória mennyiségére is van követelmény. A lényeg az, hogy aktuális, modern számítógépünket Blu-ray meghajtóval kiegészítve csak a VGA HDCP-s képességére kell figyelnünk, de régi gépnél valószínűleg a többi komponenst is frissíteni kell majd.

Ha már összeállt a Blu-ray lemezen érkező filmek lejátszására alkalmas konfiguráció, akkor is tanácsos még beszerezni egy jobbfajta tévét, valamint egy tisztességes hangrendszert, hogy ki tudjuk élvezni azt a minőséget, amiért a lejátszó és később a filmek megvásárlásakor fizetünk. Ez pedig kompromisszumok nélkül csöppet sem lesz olcsó mulatság. Persze, amit kapunk érte, az lélegzetelállító. Fölösleges és távolról sem reális pár állóképpel illusztrálni azt a látványt és hangot, amit egy Blu-ray készlet prezentál. Érdemes ellátogatni egy nagyobb elektronikai áruházba, ahol kiállítanak ilyen rendszert, és saját szemmel, füllel megtapasztalni felsőbbrendűségét a DVD-vel szemben.

Értékelés

Két irányból kell megközelíteni az Asus BD-1205PL-t. Egyfelől egészen jó minőségre képes, bár nem túl gyors DVD-író. A Verbatim DVD-R-re nagyszerűen írt, de a kipróbált DVD+R-ekkel sem volt gondja. A megszokottnál sokkal jobban írta a Philips kétrétegű lemezét, az újraírhatók közül pedig a Verbatim DVD-RW-t szerette jobban, tehát egy kielégítő teljesítményű, bár nem világbajnok DVD/CD-íróról van szó.

Másfelől ez egy Blu-ray lejátszó, azok közül is várhatóan az egyik legolcsóbb. Akinek HTPC-je van, vagy otthoni számítógépén szeretné az extra minőséget élvezni, annak most már csak bő 60 000 forintot kell fizetnie, míg az asztali lejátszók közel kétszer ennyibe kerülnek. Persze a PC-s megvalósításhoz kell egy modern konfiguráció is, ami nem két fillér. A másik tényező, mely egyelőre gátat szab a Blu-ray terjedésének, a filmek csekély száma, és valljuk be, egyelőre tartalmuk sem valami fényes. Mindenesetre jó jel, hogy már most van viszonylag megfizethető árú BD-olvasó, amely idővel csak olcsóbb lesz. Véleményünk szerint a kék lézeres technológiákkal kapcsolatban egyelőre még érdemes várni a filmfelhozatal bővülésére és az árak csökkenésére. Aki viszont nem tud tovább várni, és azonnal szeretne számítógépén Blu-ray filmeket nézni, annak ajánlott az Asus BC-1205PT, amely jó minőségű DVD-író is. Mindemellett érdemes elgondolkodni azon, hogy az esetleges járulékos kiadásokkal számolva (új VGA, erősebb processzor stb.) nem érdemesebb-e PlayStation 3-at vagy asztali BD-lejátszót venni.

Asus BC-1205PT

rudi

Az Asus BC-1205PT BD-olvasót az Asus hazai képviselete, a Philips lemezeket a Procomp Hungary Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.