AMD Software: Adrenalin Edition 22.3.1
Az AMD 2014 óta próbálja tartani azt a jó szokását, hogy évente legalább egyszer kiadnak egy olyan illesztőprogramot, ami hasznos újításokat kínál a felhasználók számára. Ez a stratégia a 14.12-es Catalyst Omega csomaggal vette kezdetét, amit egy esztendővel később követett a 15.11-es Radeon Software Crimson Edition, majd 2016-ban befutott a 16.12.1-es Radeon Software Crimson ReLive Edition.
2017-től már születtek évközi frissítések is, kezdve a 17.7.2-es Radeon Software Crimson ReLive Editionnel, majd később megérkezett a 17.12.1-es Radeon Software Adrenalin Edition, amelyet fél évvel követett a 18.12.1-es Radeon Software Adrenalin 2019, és ennek a 19.7.1-es Radeon Software Adrenalin 2019 nevű frissítése, míg a 2019 végén kiadott csomag a 19.12.2-es Radeon Software Adrenalin 2020 volt.
2020-ban történt meg először, hogy elmaradt a robbantás, de ezt a 2021-es év tavaszán pótolta a cég a Radeon Software Adrenalin 2020 Edition 21.4.1-gyel. Úgy néz ki, hogy ez a tavaszi időpont lesz az új norma, mivel a Big Bang VIII kódnevű meghajtó most került kiadásra, és az egyik legérdekesebb dolog, hogy a cég elhagyta a dátumokkal való bűvészkedést, sőt, a Radeon nevet is, így az új csomag szimplán az AMD Software: Adrenalin Edition 22.3.1 jelzést viseli.
A praktikusságot tekintve az egyik legfontosabb változás, hogy az eddig meglévő teljes, minimalista és meghajtóorientált telepítés mellé érkezik egy teljesen új opció, ami azok számára lehet hasznos, akik a vezérlőmodulon belül frissítik a szoftvert. Ez a telepítési forma elemzi a már meglévő fájlokat, és csak azokat a komponenseket tölti le, amelyek újak. A konkrét működést tekintve maga az eszközillesztő mindenképpen telepítésre kerül, mert itt a Windows operációs rendszeren belül is készülnek olyan bejegyzések, amelyeket muszáj elvégezni, de az AMD Software méretét nem is igazából maga a driver, hanem a mellé érkező sallangok, kvázi extra szolgáltatások határozzák meg leginkább, és bizony ezzel a fajta frissítési módszerrel sokat lehet spórolni, mert maga a vezérlőpult, illetve a mellékelt szoftverek nem változnak annyira sűrűn, mint a főbb meghajtókomponensek. Ez kifejezetten hasznos lehet majd a mobilnetet használó ügyfelek számára, ahol az elszámolás sokszor adatalapú.
Ezen túlmenően került az AMD Software-be egy olyan értesítőablak, amely a játékok indításakor jelzi, hogy az adott programra vonatkozóan mely funkciók érhetők el, és ezek közül melyik van engedélyezve vagy letiltva. Az AMD szerint ez azért praktikus, mert sok telepített játéknál már nehéz észben tartani, hogy egy adott címre miket engedélyeztünk, de ha valakinek jó memóriája van, akkor opcionálisan kikapcsolhatja ezt a szolgáltatást.
Befutott az AMD Link 5.0 is, ami a még ki sem hűlt 4.0-s kiadást fejleszti tovább. A fő újítás a Link Play funkció továbbfejlesztése, amely immáron akár négy darab játékost is kiszolgál egy Radeon grafikus vezérlővel rendelkező PC-ről. A szolgáltatás lényegében helyi hálózaton keresztüli eléréssel működik bármilyen olyan eszközről, amelyre van AMD Link applikáció, és az adott platform áruháza nem tiltja a távoli eléréssel történő játékot. Konkrétabban Android és Windows operációs rendszerrel működő mobil és asztali gépek támogatottak.
A Link Play funkcióval az adott játék játszható a helyi hálózatról csatlakozó eszközön, és akár négyfős többjátékos csatákat is lehet ilyen formában vívni, ha a futtatott cím támogatja ezt a lehetőséget. A jobb élmény érdekében az AMD Link 5.0 már konfigurálható virtuális gyorsbillentyűket is biztosít.
Nagy hír az is, hogy míg az AMD Link 4.0-s kiadás esetében az AMD Link for Windows csak Radeon grafikus vezérlővel rendelkező PC-kre volt telepíthető, addig az 5.0-s változatra tervezett programverzió már az Intel és az NVIDIA hardverek tulajdonosait sem zárja ki.
A fentieken túl az AMD még a Radeon Image Sharpeninget (RIS) is felújította, aminek az egyik fő eredménye, hogy mostantól nem csak játékokhoz használható. A modernizált algoritmus hatékonyabban dolgozza fel a képi tartalmakat, így a vállalat engedélyezte azt is, hogy a felhasználó opcionálisan bekapcsolja olyan alkalmazásokhoz is, amelyek nem hívják meg valamelyik támogatott grafikus API-t. Ezzel a RIS ráküldhető a lejátszott videókra, bizonyos irodai szoftverekre vagy akár webes alkalmazásokra is. Az AMD az alábbi alkalmazásoknál engedélyezi a használatát:
- Google Chrome
- Microsoft Edge
- Mozilla Firefox
- Microsoft Movies & TV
- Microsoft Word
- Microsoft Excel
- Microsoft PowerPoint
- Microsoft Outlook
- Microsoft OneNote
- Microsoft Teams
- VLC Media Player
- Adobe Acrobat Reader
- Microsoft Photos
Radeon Super Resolution
A friss meghajtó esetében a legnagyobb újítás vitathatatlanul a Radeon Super Resolution (RSR), amely a FidelityFX Super Resolution (FSR) úgymond általánosított változata, hogy kvázi minden játékban működhessen.
Az RSR alaptechnológiája megegyezik az FSR-rel. Marad a 12-es kernelablakú, kör alakú minta, ami a 12 legközelebbi elemet nézi, és nem hiányzik a deringing szűrő sem, vagyis ringing képhibáktól most sem kell tartani. Az egész PAL-ban van írva, ami az AMD platformszintű absztrakciós rétege, és a lényege az, hogy a megírt kódot önmagában is értelmezni tudja a hardver, ne kelljen hozzá használni szabványos nyelvekhez tervezett shader fordítót.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy az RSR egyáltalán nem tudja kiváltani az FSR-t. Az alkalmazásoldalba integrált verziónak ugyanis számos előnye van, többek között programra szabható a mip bias, tetszőlegesen kiválasztható, hogy a futószalag mely lépcsőjénél fusson le a rendszer, illetve az élesítő szűrő is egyénileg konfigurálható.
A Radeon Super Resolution esetében egy általános mip biast és élesítő paramétert használnak, ami a legtöbb alkalmazásban kellően jó eredményt ad, de jelentős hátrányt jelent, hogy a meghajtóoldali felskálázás csak a végső képkockával tud dolgozni, így nagyon kényes bizonyos tényezőkre. Itt általánosan elmondható, hogy egyik felskálázási technológia sem szeret bizonyos utófeldolgozásos effekteket, kiemelve itt a szemcsés képet eredményezőket.
Ezeket azért fontos észben tartani, mert ha egy játékba integrálva van a FidelityFX Super Resolution, akkor mindenképpen azt érdemes használni a Radeon Super Resolution helyett. Ellenkező esetben viszont az RSR egy értékes extrának számít, aminek a bekapcsolása megfontolandó lehet.
A működést tekintve a Radeon Super Resolution egy szimpla kapcsoló a meghajtón belül. Ha ez aktív, akkor a rendszer a kijelzőből beolvasott maximális felbontást tekinti a célparaméternek. Ezután a felskálázás úgy történik meg, hogy az adott játékot exkluzív teljes képernyős módba kell tenni, és a játék menüjén belül lehet csökkenteni a felbontást, ami megegyezik majd azzal, amennyit maga a grafikus vezérlő számolni fog. Példának okáért, ha az adott kijelző 4K-s felbontásra képes, akkor a játékban be lehet állítani Full HD-t, esetleg WQHD-t is, és a felskálázás mindkét esetben 4K-ra történik.
Warframe RSR minőség 4K-ra felskálázva 1080p-ről, 1440p-ről és 1800p-ről, illetve a natív 4K-s felbontás [+]
Érdemes kitérni a exkluzív teljes képernyős módra, ami leginkább a kényelmet szolgálja, mert maga az RSR képes működni keret nélküli ablakos módban is. Ilyenkor viszont a Windows munkaasztalának felbontását kell visszavenni, mert ez a program által beolvasott adat, és onnan történik majd meg a skálázás a fenti példa szerint 4K-ra. Az AMD emellett még azt is javasolja, hogy a Radeon Super Resolution mindig valamilyen aktív élsimítás mellett fusson, mivel ennek hiánya jelentősen rontja az elérhető képminőséget.
Hardverigény tekintetében az RSR-nek van némi követelménye, mivel a most kiadott meghajtón belül csak Radeon RX 5000 és 6000 szériás VGA-val működik. Ez nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a vállalat még csak ezekre a hardverekre végezte el a teszteket, de később bővülni fog a támogatott grafikus vezérlők sora, a következő körben például a Rembrandt SoC APU Radeon IGP-jével.
Összességében ennyi újítást hozott most a vörös oldal, és ezek az AMD Software Adrenalin Edition 22.3.1-es szoftvercsomagban el is érhetőek, ami letölthető az AMD szerveréről.
Abu85