Tesztkonfiguráció, fogyasztás

Méréseink során törekedtünk arra, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk, amit olvasóink is könnyen reprodukálhatnak, így a játékok beépített benchmarkját használtuk. A tesztek egyik és legfontosabb alappillére jól bevált, X99-es tesztkonfigurációnk, mely sokaknak már bizonyára ismerős lehet. Az alaplap egy Asus X99-PRO modell, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X tölti be, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a tesztelt alkalmazásból. A rendszermemória mérete továbbra is 32 GB. A HyperX Fury típusú DDR4 modulból összesen négy található az alaplapban, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak.

Az egyre csak hízó játékok okán SSD-ből már kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t, jelen tesztünkben az operációs rendszeren kívül alaposan megpakoltuk játékokkal is, amiknek a futtatása volt a feladata. Ez már a sokadik alkalom, hogy a 64 bites Windows 10 Próra frissített tesztrendszerünk játéktesztek során bevetésre kerül, aminek mostanra érett be a frissítése, hiszen a DirectX 12-es mód kizárólag ezzel érhető el. A tesztrendszer további komponenseit az alábbi táblázat ismerteti.

A tesztkörnyezet (a képen lévő VGA csak illusztráció) [+]

Ami a meghajtóprogramokat illeti, a Radeon kártyákat a 16.6.2b, míg az RX 470-et a legfrissebb, Radeon Software - Crimson Edition 16.8.1 non-WHQL béta driverrel teszteltük. Az NVIDIA kártyáihoz a GeForce Game Ready Driver 368.39 meghajtót telepítettük fel, a GTX 1060-t pedig a GeForce béta driver 368.64-gyel mértük. A játékokat háromféle (Full HD, WQHD, 4K, azaz 1920x1080, 2560x1440, 3840x2160 képpontos) felbontásban teszteltük, a képminőséget játéktól függetlenül maximálisra állítottuk. A meghajtóprogramban mindent alapértelmezett beállításokon hagytunk, az anizotropikus szűrést, illetve az élsimítást mindig az adott játékban aktiváltuk. Korábbi szavazásunk eredménye alapján mostantól, ahol lehet, DirectX helyett a Mantle leképezőt választjuk a GCN-alapú Radeon kártyák esetében.

A méréseket a 8 GB-os kártyával végeztük el, ennek értékei szerepelnek a grafikonokon, de néhány tesztben lemértük a 4 GB-os változatot is (9. oldal).

Játékok

• Tom Clancy's The Division (DirectX 11) – motor: Snowdrop Engine / műfaj: TPS/akció
• GTA V (DirectX 11) – motor: R.A.G.E. / műfaj: TPS/akció
• Sniper Elite 3 (DirectX 11/Mantle) – motor: Asura / műfaj: FPS/akció
• Thief (DirectX 11/Mantle) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: FPS/akció
• DiRT Rally (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
• Middle-earth: Shadow of Mordor (DirectX 11) – motor: LithTech Jupiter EX / műfaj: TPS
• Ashes of the Singularity (DirectX 12) – motor: Nitrous / műfaj: RTS/stratégia
• Total War: Warhammer (DirectX 12) – motor: Warscape Engine / műfaj: RTS/stratégia
• Hitman (DirectX 12) – motor: Glacier 2 / műfaj: TPS/akció
• 
  
• Rise of the Tomb Raider (DirectX 12) – motor: Foundation / műfaj: TPS/kaland
• Far Cry Primal (DirectX 11) – motor: Dunia 2 / műfaj: TPS/akció

A mérésekhez használt játékok palettáját ismét megváltoztattuk kissé, és több új cím is szerepel, köztük olyan forró is, mint a Tom Clancy's The Division. Utóbbi ugyan csak DirectX 11-et támogat, de mostantól a VGA-tesztekből a DirectX 12-t támogató programok sem hiányoznak. Ilyen például a Hitman, a Total War: Warhammer és a legelső DX12-es cím, az Ashes of the Singularity (amelynek a napokban megjelent legfrissebb, 1.23-as verzióját használtuk). Bónuszként a Rise of the Tomb Raider és a Far Cry Primal mérések is szerepelnek, de ezek az összesítésben nem vettek részt ezúttal sem, későbbi tesztjeinkben azonban biztosan még nagyobb szerepet fognak kapni.

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint az egyszerű összevetés érdekében minden játéknál a beépített benchmark toolt használtuk, és az ezek által rögzített eredményeket jegyeztük fel. A grafikonokat az átlag másodpercenkénti képkockák értékei alapján rendeztük csökkenő sorrendbe, ahol a főszereplő RX 470 képességei miatt a WQHD felbontás az elsődleges szempont, mert itt a legtöbb beállítással magabiztosan futtathatók a tesztelt címek.

Fogyasztás

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Sniper Elite 3 benchmarkja alatt végeztük, mely 2560x1440-es felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, ami a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Kellemes fogyasztási értékeket tapasztaltunk a videokártyával. Az alacsony csíkszélesség üresjáratban mutatta meg igazán, mit is tud: az RX 470 beérte az RX 480-nál kevesebbel, és ez persze az NVIDIA új GPU-ira is igaz. Amikor megvártuk a monitor lekapcsolását is, aktiválódott a Zero Core, az RX 470 csak egyetlen wattal kért többet, mint az RX 480. Ők ketten itt abszolút bajnokok – ettől a tuningolt géptől – még soha nem látott, alacsony fogyasztási értéket mutattak fel. A DXVA lejátszás során viszont igen sokat lépett előre, 20 wattal is kisebb volt az étvágya, mint nagyobb testvérének. Hogy ez a tesztelt példány erénye is részben, kétségtelen, azonban a meghajtóprogramon is csiszoltak azóta az AMD mérnökei.

A terhelt fogyasztás viszont feladja az elemző gondolkodásnak a leckét. Láttunk már olyat (például a HD 5870 vs. HD 5830 esetében), hogy nem csökkent csonkolt chippel a fogyasztás – a rosszabb minőségű chipeknek sokszor magasabb a szivárgási árama –, de itt nem ez a helyzet, amire a DXVA adat is következtetni enged. Itt az történt, hogy nem referencia tesztalanyunk 8 tűs csatlakozója nagyobb szabadságot biztosított a valós idejű teljesítményszabályozás részére, ezt pedig ki is használta a kártya. Jó eséllyel egy ekvivalens RX 480 hasonlóan viselkedett volna.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!