A PH! útmutatója egérvásárláshoz

  • (f)
  • (p)
Tudástár – Írta: | 2018-07-06 20:42

Írásunkban megpróbálunk segíteni abban, hogy senki se nyúljon legközelebb mellé a boltban vagy az interneten vásárolva.

Az alapigazságok

Az ajánló során igyekszünk néhány fontos alapfogalom definiálása mellett egy általános irányadást nyújtani – amennyire lehet, konkrét típusok megnevezése nélkül (bár a példák szükségszerűsége miatt ez nem fog sikerülni). Fogjuk fel úgy ezt a cikket, hogy egy gyorstalpaló a választáshoz – pontosabban saját igényeink felméréséhez –, hogy aztán a "Milyen egeret válasszak?" topikban már ne raboljuk hiába az önkéntes segítők idejét a korábban már százszor megválaszolt kérdések újra feltevésével.

Microsoft Intellimouse 1.1a és a Razer Diamondback legújabb verziója Microsoft Intellimouse 1.1a és a Razer Diamondback legújabb verziója
Microsoft Intellimouse 1.1a és a Razer Diamondback legújabb verziója [+]

Mielőtt rázendítenénk, ki kell, hogy jelentsünk nyolc dolgot:

  1. A legfontosabb szabály, hogy el kell felejteni azt, hogy ami újabb, az automatikusan jobb is. Ez egyáltalán nem így van.
  2. Az, hogy a dobozokra mit írnak rá, vagy hogy a gyártó mit nyilatkozik a saját termékéről, teljesen érdektelen. De ez valószínűleg nem szorul különösebb magyarázatra.
  3. Egy használható egérpad (a SteelSeries QcK (mini) a minimum) igenis fontos. Nem csupán precizitást igénylő feladatok elvégzésekor, de már egyszerű böngészés közben is érezhető a különbség az asztallaphoz vagy egy pár száz forintos alátétekhez képest. DTP vagy játék közben pedig ez hatványozottan igaz. Szóval nem szabad sajnálni azt a plusz pár ezer forintot rá, mert meghálálja magát.
  4. Kifejezetten játékra és/vagy precíziós munkára kizárólag vezetékes egeret érdemes venni. Bár az utóbbi években sokat fejlődött a vezeték nélküli technológia, a kábel sokkal kevesebb input lagot eredményez – arról nem is beszélve, hogy a "farkatlan" darabok általában jóval nehezebbek az akkumulátor miatt, és gyakran rosszabb minőségű mikrokapcsolókkal is szerelik őket. Sokak kifogása lehet, hogy a "farkinca" gátolja a szabad mozgást, de mióta a szigszalag/cellux/leukoplaszt és száz egyéb vezetékfixálási modus operandi létezik (az emberi találékonysággal megtámogatva), ez pusztán apelláta. A zsinór rögzítése amúgy is erősen ajánlott, hiszen így nagyságrendekkel csökkenthetjük az erek megtörésének sanszát.
  5. Ha nem csak általános felhasználáshoz (aminek amúgy nem része a játék) keresünk célszerszámot, mindenképpen részesítsük előnyben az optikai megoldásokat (az infra is optikai, csak a felületet infravörös fénnyel világítja meg) – a közhiedelemmel ellentétben sokkal szívderítőbb szenzorteljesítményt kapunk, mint ha egy lézeres sajtnyelőért fizettünk volna az üzletben. Ez utóbbiak esetén az A9500/S9500-as Avago szenzorral szerelt példányok egészen használhatók, de esetükben is tapasztalható +5%-os, felületfüggetlen pozitív gyorsulás. Szóval az optikai előnyösebb.
  6. 2000 felett gyakorlatilag lényegtelen, hogy mennyi dpi-t (dot per inch, de a helyes verzió a "cpi" – counts per inch –, csak az előbbi terjedt el inkább – hibásan – a köztudatban; mi ezentúl cpi-t használunk a cikkben) tud az érzékelő. A legtöbb (bár nem az összes) egér natív felbontása valójában 800-1000 cpi, a többi érték interpolált, ami soha nem vezet jóra: csak növeljük a jitter, a smoothing és egyéb anomáliák előfordulásának esélyét, súlyosságát. Az alacsonyabb, natív felbontáso(ko)n sok esetben javul az egerek úgynevezett perfect controlja (tehát, hogy milyen sebességű rántást képesek még hiba nélkül lekövetni), netán valamivel precízebben is járatják a kurzort. Vannak olyanok is, amelyeknek kisebb lesz a LOD-ja (Lift-off Distance) vagy megszűnik a jitter. Így már nem is olyan csábító az az 5-6-8-12 ezer cpi, ugye?
  7. A manufaktúrák a marketinganyagaikban szeretnek jól hangzó, de valójában teljesen felesleges jellemzőkre koncentrálni, amik csak arra jók, hogy megemeljék a termék árát és bevonzzák a hiszékenyeket. Ilyenek például:
    • súlyozhatóság – Az efféle egerek általában már alapból is elég nehezek…
    • On-the-Fly sensitivity – Egy beállítással kell megtanulni lőni, szükségtelen és kontraproduktív állandó jelleggel összezavarni az izommemóriát. Arról nem is beszélve, hogy a felbontás váltása mennyire lassú folyamat egy olyan környezetben, ahol sokszor szó szerint milliszekundumokon múlik egy-egy csetepaté végkimenetele. Egyedül Windows asztalon, esetleg Photoshopban jöhet néha jól a funkció.
    • fedélzeti memória – Ez alkalmasint azért hasznos lehet. Már ha gyakran járunk LAN-partikra vagy sokszor használjuk különböző számítógépekkel az egeret, mert az ugye a memória révén eltárolja magában a vele kapcsolatos beállításokat, nincs szükségünk szoftverre. Ennek ellenére ez egy olyan funkció, aminek javarészt nem látjuk akkora hasznát, de jelentősen növeli a cucc árát – szóval komoly játékos egérben nem elsődleges kritérium a megléte.
    • mindenféle LCD-kijelzők és RGB színorgiák – Csak holtsúly, valós értéke nincs.
    • aranyozott USB – Mivel digitális a jel, nem analóg, így hasznát nem vesszük. Ettől persze még jól hangzik.
  8. Az egér (és az egérpad is!) egy nagyon fontos periféria (hiszen nem csak akaratunkat közvetíti a gép felé, de gyakorlatilag állandó kontaktusban vagyunk vele, csakúgy, mint a billentyűzettel vagy a monitorral), szánjunk rá időt, hogy megfelelő módon felmérjük az igényeinket, tájékozódjunk, alternatív variációkat keressünk mind az egzakt modell, mind pedig a beszerzést illetően. Vásároljunk céltudatosan, ne ugorjunk rá az első szembejövő lehetőségre – adott esetben ne féljünk az apróhirdetések, vagy aukciós oldalak irányába fordulni.

A szempontok, hogy milyen egér is kell

Miután az "örökmegfigyelések" kőtáblába vésettek, elsőként lássuk a nagy kérdést: mire akarjuk használni az egeret? Netezéshez, irodázni, laptop mellé hurcolászni, grafikus munkához, netán játszani? Mert nagyon nem mindegy – bár az igaz, hogy ami játékra tökéletes, az nagy valószínűséggel bármi másra is az lesz, ha nem a hordozhatóság a fő szempont.

Böngészéshez mondhatni szinte bármi megteszi, ami mozgatja a kurzort. Persze az igényesebb felhasználók már itt sem adják alább egy korrekt szenzorral szerelt patkánynál (ami teljesen érthető, és abszolút támogatjuk az elgondolást), de ebben az esetben igazából csak a kényelem számít, ami viszont a lehető legszubjektívebb jellemző. Ezt később nem írjuk már le (hiszen magától értetődőnek vesszük), de a vásárlás előtt, ha tudjuk, mindenképpen tapogassuk meg a kiszemelt példányt. Kényelmes-e? Nem túl nehéz? Nem túl könnyű? Milyen az anyagminőség? Milyen érzés kattintani? Milyen a görgő? Elég a gombok a száma, vagy kell még?

Az irodába szánt sajtfaló esetében túl sok különbség nincs az előzőekben taglaltakhoz képest. Annyival azért talán kiegészítenénk, hogy itt még inkább hasznos lehet a szabadon futó görgő, ha nagy táblázatokkal vagy kisregény hosszúságú szöveges dokumentumokkal dolgozunk. Néhány extra, makrózható gomb is jól jöhet, ha az általunk használt szoftver egyes funkcióit szeretnénk az egérhez rendelni.

Szörfözéshez, office-hoz a vezeték nélküli rágcsálók mellett elgondolkodhatunk a trackball, azaz hanyattegér beszerzésén is – főleg, ha nagyon kevés hely áll a rendelkezésünkre számítógépünk körül. Ezek nyilván megszokást igényelnek, de könnyen lehet, hogy a kezdeti nehézségek után megkedveljük a fakultatív kontrollert.

Mikor noteszgéphez vennénk valamit, hogy megszabaduljunk a touch pad kényelmetlen és kifejezetten pontatlan használatától, a hordozhatóságon van inkább a hangsúly, szóval elsősorban a vezetékmentes kütyük között kell szétnézni. Ebben a szegmensben szenzor/reakcióidő terén ne várjunk csodákat, mert nem lesznek, de valamit valamiért. Egy tetszetős, kényelmes Logitech megteszi, a pénztárcánk mélységének függvényében. Megjegyzendő, hogy a vezetékes holmik kábelét szépen össze lehet tekercselni, így – miután a megfelelő hosszt lemértük – a drót "haszontalan" részét egy kábelkötegelő segedelmével szépen összefoghatjuk – és máris nem kell a laptop táskában egy huzaldzsungel mélyén matatnunk.

Képszerkesztéshez, DTP-hez már alapkövetelmény a komoly érzékelő és a kábel megléte. Egy jóféle játékos cincogóval nem érhet minket nagyobb meglepetés, csak arra kell ügyelnünk, hogy lehetőleg ne legyen prediction (angle snapping) a szenzorban. A smoothingot és random megjelenő input lagot azért nem írtuk le (na jó, most mégis megtettük), mert egy valóban korrekt modell esetében ezek nem létező dolgok. Ha rendelkezünk a megfelelő apanázzsal, grafikus feladatkörre mindenképpen ajánljuk egy Wacom digitális rajztábla beszerzését az egér helyett/mellé – sokkal intuitívabb (és talán precízebb is) a célra.

Játékra egyértelműen (csakúgy mint a grafikával kapcsolatos elfoglaltságokhoz) vezetékes, illetve jófajta szenzorral és lencsével szerelt darabot érdemes vásárolni, amit a firmware sem mészárol le. A honi üzletek polcaira korlátozódó fókuszpontot érdemes kiterjeszteni az internet adta egyéb lehetőségekre is, így szép számmal lehet majd megfelelő eszközöket találni.

Ha megvan, hogy mire kell az egér, akkor jön a következő tárgykör: szimmetrikus legyen vagy ergonomikus? Az előbbieket mindkét kézzel lehet kényelmesen használni, míg utóbbiakra inkább a csak jobbkezes kialakítás a jellemző – bár van egy-két kivétel. A szimmetrikusak általában könnyebbek is az ergonomikus konstrukcióknál.

Ujjbegyes fogás (fingertip grip)
Ujjbegyes fogás (fingertip grip) [+]

Mikor ezt eldöntöttük, felvetül a kérdés: hogyan fogjuk a őkelmét? A Razer által bevezetett fogalmak szerint alapból ujjbegyes (fingertip grip), karmos (claw grip) és tenyeres (palm grip) fogásokat, illetve ezek kombinációit különböztetjük meg. Ezekről egy picivel bővebben már írtunk egy bejegyzést korábban. A lényeg az, hogy általánosságban karmos/ujjbegyes fogáshoz a kisebb és könnyebb apparátusokat szokták javasolni, míg tenyereshez a nagyobbra hízott darabokat. Persze szinte mindent lehet mindenhogy fogni, mindössze megszokás kérdése a dolog.

Karmos fogás (claw grip)
Karmos fogás (claw grip) [+]

Tenyeres fogás (palm grip)
Tenyeres fogás (palm grip) [+]

Felmerülő problémák, alapfogalmak és összegzés

Most már tudjuk, hogy mire kell az egér, milyen felépítésű legyen, és hogy miként fogjuk a kézbe. Jön az újabb feketeleves: mennyi pénzt szánunk rá? Ez megint csak egy sarkalatos napirendi pont, mivel egyrészről, ha csak a hazai boltok kínálatára hagyatkozunk, limitálva lesznek a lehetőségeink (mind választék, mind ár szempontjából), másrészről pedig azt várjuk, hogy ha valamiért kipengettünk egy rakás zöldhasút, akkor az az örökkévalóságig – de legalább az örökkévalóság plusz egy esztendeig – minden probléma nélkül tenni fogja a dolgát. Sajnos, ahogy egyre jobban távolodunk az ezredfordulótól, a tartósság egyre inkább csökken, mondhatni fordítottan arányos a technika fejlődésével. Régen volt már az, hogy a Logitech MX300-ak, MX500-ak, az első generációs Razer Diamondbackek és DeathAdderek, vagy éppen a Mircosoft Wheel- és Intellimouse variánsai már-már elpusztíthatatlanul teljesítettek szolgálatot. Változnak az idők: manapság a legtöbb kázusban már örülhetünk, ha 2-3 évig nem jelentkezik valami malőr. Ezt sajnos el kell fogadni – vagy régebbi típust (amik amúgy semmivel sem rosszabbak) kell vásárolni, akár használtan is, és egy esetleges gyors renováció után sokáig – és még annál is tovább – használni.

Szerencsére azonban a felmerülő gondok a legtöbb esetben két csoportra oszthatóak, legyen szó akár régi, akár új modellekről: vagy a mikrokapcsolók kezdtek haldokolni (nem regisztrál klikkeket, többet regisztrál, mint kellene) vagy a vezeték tört meg valahol (ki-be kapcsolgat szegény egér, és már az őrületbe kerget minket a windowsos USB eszközök csatlakozásához rendelt hangeffekt). Ezek olyan nehézségek, melyeket nagyon olcsón leküzdhetünk, s ha nem rendelkezünk a megfelelő "szakképesítéssel" (költői túlzás, hiszen némi forrasztásban szerzett tapasztalatról van szó csupán), akkor PROHARDVER! fórumán belül találhatunk olyan tagokat, akik minimális juttatás fejében segítségünkre lesznek (a Milyen egeret válasszak? topikban érdemes kérdezősködni). Így összesen nagyjából 2-3 ezer forintból renoválhatjuk hőn szeretett egerünket, és nem kell ennek a pénzmennyiségnek a sokszorosát eltapsolnunk egy új példányra. A mikrokapcsolókat amúgy is célszerű mihamarabb japán Omron D2F-01F-ekre cserélni, hiszen azok sokkal minőségibb produktumok (és pár száz forint/darabról van szó), mint a kínai Omronok vagy Panasonicok, amikkel a gyártók szinte kivétel nélkül szerelik a cincogóikat.

Utolsó napirendi pontként tágítsuk ismereteinket az egerekkel kapcsolatos fogalmakat illetően. Ezt megkönnyítendő betűrendbe kigyűjtöttük a fontosabb, egérelmélettel kapcsolatos definíciókat, amit egy tudástár bejegyzésünk keretei közt lehet elolvasni.

Lényegében ennyi volna a tőmondatosított ajánló. Ahogy korábban is írtuk, ezen esszé mindössze arra hivatott, hogy segítsen perspektívába helyezni az igényeinket, hogy aztán a "Milyen egeret válasszak?" topikban már érdemben tudjunk kérdezni. Mindenképpen buzdítjuk a kedves olvasót, hogy vegye a fáradságot, és fusson végig a már előbb említett topik összefoglalóján, hiszen az rengeteg információt, és számos hasznos linket tartalmaz, számtalan, már korábban bizonyított modell ajánlásával egyetemben. Ne sajnáljuk az időt a tájékozódásra, hiszen az egér szinte mindig a kezünk ügyében lesz – a folytonos direkt kontaktus miatt pedig nagyon nem mindegy, hogy mire költjük a pénzünket.

A quaker társadalom (esreality.com) és bst szülötte, a Ninox Aurora
A quaker társadalom (esreality.com) és bst szülötte, a Ninox Aurora [+]

Szintén digitális papírra véstük feljebb, hogy egy jó egérhez bizony egy jó egérpad is dukál, mert a felhasználás során az élmény ég és föld az asztallaphoz vagy valamilyen filléres kényszermegoldáshoz képest. A választást az Egérpad topik hivatott megkönnyíteni. Természetesen itt is okvetlenül olvassuk el a téma összefoglalóját kérdezés előtt – nem csak a segítő szándékú fórumtársak idegrendszerét kíméljük ezzel, de sokat segít az elvárásaink pontos körvonalazásában is.

Végszóként megismételjük az alaptörvényt: tájékozódjunk alaposan, majd pedig vásároljunk céltudatosan.

Synthwave