Bevezető, Navi 24

Itt tartunk 2022-ben

Aki csak egy kicsit is követi a grafikus kártyák piacát, az tudja, hogy több sebből is vérzik: egyrészt a globális chiphiány és a logisztikai problémák nem kerülték el ezt a területet sem, másrészt nem csak a játékosok állnak sorban ezekért a termékekért, hanem a bányászok is – és az ő szavuk bizony erősebb, hiszen ők hajlandóak egészen sokat is fizetni a végül piacra kerülő VGA-kért. Az eredményt mindenki ismeri: a grafikus kártya vagy teljesen hiánycikk, vagy elképesztő árakon lehet csak megvásárolni őket – jó esetben hivatalos forrásból, rossz esetben nepperektől. Ráadásul ez nem csak az új modellekre igaz: sokszor a két-három generációval ezelőtti kártyák is szürreális összegekért cserélnek gazdát.

Természetesen a GPU-gyártók próbálkoztak különféle megoldásokkal, de a mesterséges „bányalimitek” finoman szólva nem váltak be, az AMD azonban a CES-en bemutatott Navi 24 kapcsán még agresszívebb megoldást választott, és kifejezetten úgy tervezte meg ezt a VGA-t, hogy a bányászok kedvét elvegye a vásárlástól. Természetesen a cég ezt úgy kommunikálja, hogy a 6500 XT-t kifejezetten a játékosoknak tervezték, de azért legyünk őszinték: bár a 4 GB-ra korlátozott VRAM a kriptovaluta-bányászatot kifejezetten rosszul érinti, azért a játékokban is érezhető a negatív hatása. Az, hogy mennyire, programja válogatja – mint azt a Radeon RX 5500 XT kapcsán már láthattuk.

Belső felépítését tekintve a Navi 24 nem lesz meglepő, hiszen ugyanúgy az RDNA 2 architektúrára épül, ahogy a Navi 23, a Navi 22 vagy a Navi 21.

[+]

Az RDNA2 architektúra alapvető működéséről korábbi cikkünkben már bővebben írtunk, de most egy újabb GPU-ról van szó, így érdemes ezt is kielemezni. A Navi 24 kódnevet viselő lapka a nagyobb verzióktól eltérően nem a TSMC 7 nm-es, hanem a 6 nm-es node-ján készül, és "csak" 5,4 milliárd tranzisztorból épül fel, miközben kiterjedése csupán 107 mm².

A multiprocesszorok felépítése nem változott, de számuk igen, így a Navi 24-es grafikus vezérlőben 8 darab úgynevezett WGP (Workgroup Processor) található, amelyek két darab CU-t, azaz Compute Unitot tartalmaznak, és ezekben belül van két darab, egymástól teljesen független, saját skalár egységekkel dolgozó, 32 utas, azaz 1024 bites, multiprecíziós SIMD motor. Egy WGP-ben 128 kB-os Local Data Share (LDS) található, amelyen a négy darab, egyenként 128 kB-os regiszterterülettel rendelkező SIMD motor osztozik. A helyi adatmegosztás mellett CU-nként egy darab 16 kB-os L0 adat gyorsítótár is fellelhető.

[+]

A WGP-n belül a saját regiszterterülettel és wave pufferrel rendelkező skalár egységekhez tartozik egy közös 16 kB-os skalár és egy 32 kB-os utasítás gyorsítótár. Előbbit csak a skalár feldolgozó éri el, míg utóbbit az összes feldolgozó hasznosíthatja, és természetesen mindkét gyorsítótár írható és olvasható is. Ezek mellett a textúrázást CU-nként egy blokk oldja meg, amely négy darab, csak szűrt mintákkal visszatérő, Gather4-kompatibilis textúrázó csatornát rejt. Az SFU-k, vagyis a speciális funkciókért felelős egységek összesített száma sem változott, azaz SIMD-enként nyolc feldolgozóról beszélünk.

Az Infinity Cache most is jelen van, így a gyorsítótárak szervezése a Navi 21 mintáját idézi, ugyanakkor a Navi 24-ben a memóriavezérlőhöz 16 MB kapacitású írható és olvasható gyorsítótár kapcsolódik, és a 2 MB-os, szintén írható és olvasható másodlagos gyorsítótár ehhez van hozzákötve a ROP blokkal egyetemben. Utóbbi részegységek továbbra is a másodlagos gyorsítótár kliensei, vagyis a pixel- és textúraadatokra vonatkozó memóriaelérések koherensek, továbbá minden ROP blokk saját RB gyorsítótára egy olyan 128 kB-os L1 gyorsítótárhoz kapcsolódik, amelyet még a 8 darab WGP is elér, és ezek az egységek a raszterizálóval együtt ezen osztoznak. Mindemellett az L1 gyorsítótárhoz kapcsolódik a CU-khoz tartozó L0 is.

A ROP blokkok továbbra is úgynevezett pixelmotorokat tartalmaznak, egészen pontosan 4-et, és egy pixelmotor 4 blending, illetve 8 Z mintavételező egységből áll, ami a Navi 24 esetében összesen 32 blending és 64 Z mintavételezőt jelent. Természetesen a VRS (variable rate shading) támogatása adott, ahogy megmaradt a Delta Color Compression technika is. Érdemes szót ejteni a memóriavezérlőről, amely 64 bites, így két darab 32 bites buszon köthető rá egy-egy darab GDDR6 szabványú memórialapka.

Logikai felépítés tekintetében a Navi 24 nem igazán hasonlít egyik korábbi testvérére sem, mivel a lapkában fő alapegységként csupán egy darab shader motor található. Ezzel a shader motorhoz szorosan kapcsolódó részegységek száma megfeleződik eggyel nagyobb testvéréhez képest. Ezen túlmenően a Navi 24-ben négy ACE dolgozik, amelyek egy HWS (Hardware Scheduler) fennhatósága alá tartoznak. Ilyen formában a rendszer összességében 32 compute parancslistát kezel egy grafikai parancslista mellett.

Természetesen megmaradt a finomszemcsés preempció és a QoS (Quality of Service) támogatása. Előbbi felel azért, hogy a kritikus fontosságú feladatok előnyt élvezzenek, míg utóbbi a többfelhasználós környezet hatékony kezelését teszi lehetővé, ráadásul továbbra is virtualizálható a teljes lapkára, mindezt teljesen automatikus hardveres ütemezés mellett. Továbbra is a rendszer része a 64 kB-os globális adatmegosztás, vagy más néven Global Data Share (GDS), és az előző generációban bevezetett priority tunneling szintén elérhető. Nem elhanyagolható, hogy az AMD az eddigi legkisebb lapkájában is beveti a Navi 21-ben, Navi 22-ben és Navi 23-ban már bevezetett új a grafikai parancsmotort, ami ugye többmagos kialakítású, így az áteresztőképessége kétszerese a korábbi generációénak.

Multimédiás szempontból elég sok butításra lehet számítani a nagyobb modellekhez képest. Egyrészt a Navi 24 nem rendelkezik semmilyen kódolóval, illetve az AV1-es dekódolóblokk sem a része. Megmaradt viszont a a H.264, a VP9 és a HEVC formátumok dekódolásának támogatása. Utóbbi két esetben 8K mellett 24 fps, míg előbbiben 4K-val 180 fps a maximum. A PCI Express 4.0 adott, viszont csak 4 sáv mellett.

Tesztkörnyezet, versenytársak

Tesztkörnyezetünk hardveres része nem változott tavaly óta, tehát a jól megszokott AMD Ryzen 7 5800X processzor, MSI MEG X570 Godlike alaplap és 32 GB DDR4 memória adja a hátteret, míg az adatok tárolását Kingston UV500 és Patriot Viper VP4100 SSD végzi. A hűtés és tápellátás megfelelően túlméretezett, tehát egy 360 mm-es Fractal Design Celsius S36 AiO, illetve egy 1,2 kW-os FSP Aurum PT tápegység található még a rendszerben.

A hardverrel ellentétben azonban a mérésekhez használt szoftvereket és játékokat frissítettük, utóbbiak listáját pedig alaposan kibővítettük (egyes programokat pedig kivettünk belőle). Ami nem módosult: a méréseket továbbra is az OCAT 1.6/FrameView 1.1 segítségével végeztük, és ahogy szoktuk, az alsó és felső 5 százalékot elhagytuk, így az esetleges véletlenszerű megtorpanások nem befolyásolják az eredményt, melyet a háromszori mérésből végzett átlagolás is pontosít.

Sajnos a tesztrendszer aktualizálásának szempontjából az RX 6500 XT a lehető legrosszabbkor érkezett, ugyanis éppen csak elkezdtük bekéregetni a (régebbi) VGA-kat, futtatni a méréseket. Ennek eredményeként egyes esetekben még hiányos adatbázisból tudunk dolgozni, de reményeink szerint a tél folyamán ezt sikerül kibővíteni arra a szintre, amivel le tudjuk fedni a piacon elérhető, megvásárolható fontosabb VGA-kat, legyen szó akár 8 GB-os, akár 4 GB-os változatokról.

Gigabyte Radeon RX 6500 XT Eagle 4G

[+]

Tesztünkben a Radeon RX 6500 XT-t a Gigabyte Eagle sorozatba tartozó videokártyája képviselte, mely két változata közül a tuning nélküli példány. Hűtéséről a két darab 75 mm-es, egymással ellentétes irányban forgó ventilátort használó WindForce 2x rendszer gondoskodik, mely tökéletesen elegendő az alacsony fogyasztású GPU és a gyártó Ultra Durable 2 tápellátását alkotó komponensek hidegen tartásához. Hátoldali merevítő/hőelosztó lemez nincs, a rövid és fontosabb komponenseket ezen a felületen nem tartalmazó PCB miatt erre nincs is igazán szükség.

[+]

Külsejét illetően egy alapvetően sallangmentes dizájnt kapunk, egyetlen dísze a felül látható, kék színű EAGLE felirat. Kimenetekből mindössze kettő került rá, egy DisplayPort 1.4 és egy HDMI 2.1 csatlakozó – a megcélzott vásárlói réteg valószínűleg ennél többet nem is igényel. Az alacsony energiaigényt egy 6 tűs PCI-E konnektor elégíti ki.

[+]

Versenytársak

Jöjjenek akkor most először az eredmények! Ezekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a RX 6500 XT mindössze 4 GB VRAM-jának köszönhetően hátrányból indul a standard tesztekben, ugyanis az általunk használt beállítások a legtöbb programban ennél több videómemóriát igényelnek. A következmény általában a megjelenítési sebesség drasztikus visszaesése, de van olyan program (ilyen például a Red Dead Redemption 2), mely magától megpróbálja úgy módosítani a beállításokat, hogy mégis elférjen a rendelkezésre álló területen. Ebből kifolyólag több játékban alacsonyabb, 4 GB-tal is kompatibilis beállításokon is kipróbáltuk a Radeon RX 6500 XT-t és pár hozzá közelebb álló versenytársat. Ezek a beállítások a legtöbb esetben az aktuális játék Medium, Favor Perfomance stb. presetjét, illetve a Full HD felbontást jelentik. A DXR-rel kapcsolatos opciókat természetesen kikapcsoltuk.

Eredmények: Assassin’s Creed Valhalla

Első új játékunk rögtön demonstrálja is, hogy mi történik akkor, ha a 4 GB memória kevésnek bizonyul: az Assassin’s Creed Valhallában még a már több éves (és akkor is „felmelegített” GPU-nak számító) RX 570 is legyőzi, amennyiben az egy 8 GB VRAM-mal szerelt példány.

Eredmények: Dirt 5

* DXR nélkül

A Dirt 5 esetében duplán nehéz dolga van az RX 6500 XT-nek, ez a játék ugyanis támogatja a Ray Tracinget, melyet bekapcsoltunk, így kevés VRAM mellett még ezzel is meg kellett küzdenie, nem csoda, hogy az előző generáció ennyivel elhúzott tőle. Amennyiben kikapcsoljuk a Ray Traced Shadows opciót, már jobbak az eredmények, de igazán csak akkor válik játszhatóvá a program, ha közepes részletességgel futtatjuk.

Eredmények: Far Cry 6

* DXR nélkül

Eredmények: Godfall

* DXR nélkül

Eredmények: Hitman 3

Eredmények: Horizon Zero Dawn

Eredmények: Metro Exodus Enhanced Edition

Eredmények: Shadow of the Tomb Raider

Eredmények: Strange Brigade

Eredmények: Tom Clancy’s Ghost Recon Breakpoint

Eredmények: World War Z

Összegezve az eddigeket, láthatjuk, hogy az RX 6500 XT-ről már semmiképpen nem jelenthető ki, hogy Full HD-ben mindent visz – sőt, kifejezetten oda kell figyelni a beállításokra, hogy a szűkös VRAM mellett elfogadható sebességet kapjunk a modern játékokban. A következő oldalon megnézzük, hogy ha így teszünk, milyen eredményeket produkál a kártya.

Eredmények: ha kevés a VRAM

Fogyasztás, hőmérséklet

Nem nehéz kitalálni, hogy amiben a Navi 24 erős lesz, az az energiatakarékosság: a 6 nm-es technológiának is köszönhető, hogy a GPU még úgy is kedvező fogyasztási adatokkal rendelkezik, hogy magas órajelen üzemelhet, melegedését pedig különösebb erőlködés nélkül kordában tudja tartani a Windforce 2X hűtés.

Értékelés

Sajnos közhely már, hogy mennyire nehéz dolog az új videokártyák értékelése, hiszen mérhetünk mi X vagy Y sebességet, a gyártó által megadott ajánlott árakra már nem tudunk hagyatkozni, a valódi bolti árak ismerete nélkül pedig lehetetlen eldönteni, hogy az adott termék ajánlott vétel-e vagy sem. A csúcskategóriában kissé egyszerűbb dolgunk van, hiszen egy ajánlott áron is 2-300 ezer forintos VGA-val kapcsolatban talán valamivel fontosabbak a technikai újdonságok, mint hogy végül nagyon drága vagy elképesztően drága lesz-e. Ezzel ellentétben az ilyen RX 6500 XT szintű kártyáknál egyértelmű, hogy az ár/teljesítmény a döntő, vásárlóik pedig nem egyszerűen a mindennél magasabb FPS értékeket keresik velük kapcsolatban.

Az RX 6500 XT alapját alkotó Navi 24-ről egyértelműen kijelenthetjük, hogy az AMD mindent megtett azért, hogy a boltokba kerülhessen: a chip maga kisméretű, tehát nem igényel sok alapanyagot, gyártása is egyszerű, keveset fogyaszt, így a körítéssel sem kell a partnereknek sokat bajlódni, ráadásul a kevés VRAM még tovább csökkenti a kitettséget az alkatrészhiányos piacon. Ez tehát a jó hír. A kevésbé jó, hogy a sok vágás miatt a teljesítmény is erősen visszafogott, annyira, hogy Full HD-ben is oda kell figyelni a beállításokra, hogy elférjünk a memóriában.

Emiatt a DirectX Raytracing is külön kérdés, mivel ezek az effektek viszonylag sok VRAM-ot igényelnek, de nem lehetetlen a futtatásuk, csak játszani kell a többi beállítással. Az AMD külön felhívta rá a figyelmet, hogy a sugárkövetéses effektek is aktiválhatók a VGA-val, és különféle paraméterezéssel értékelhető sebességgel futtathatók, ami kétségtelenül igaz, de nem vagyunk meggyőződve arról, hogy ezeket éri meg választani mondjuk az egyéb grafikai opciók minőségének beáldozása mellett, mert ugye valahonnan elő kell teremteni a szabad VRAM-ot a sugárkövetésre.

Mindezek fényében az RX 6500 XT piaci helye is elsősorban attól függ, hogy mennyiért és milyen mennyiségben jelenik meg a boltokban. Az biztos, hogy pusztán a teljesítményét nézve nem lehetünk elragadtatva tőle, hiszen még a Full HD felbontásra sem jelenthetjük ki, hogy maximális minőségi beállítások mellett működőképes, a 4 GB VRAM ugyanis komoly visszatartó erőt jelent sok modern játékban. Ez látszik az eredményeken is, hiszen előfordul, hogy régebbi generációs, de 8 GB VRAM-mal szerelt kártyák is megelőzik – ne feledjük azonban, hogy ezek a kártyák ma bőven az RX 6500 XT 2-300 dolláros ajánlott fogyasztói ára feletti összegekért cserélnek gazdát.

[+]

Amennyiben tehát az új kártyák a 200, esetleg 250 dolláros ár környékén kerülnek a boltokba, a behozott mennyiség pedig elegendő lesz az igények kielégítésére, akkor az RX 6500 XT-ből még jó vétel is lehet. Ehhez azonban mindkét paraméternek teljesülnie kell. Az biztos, hogy aki magas részletesség melletti játékra vágyik Full HD-ben, annak 8 GB VRAM felé kell nézelődnie, a 4 GB egyértelműen kompromisszum, és ez a hardver csak azoknak való, akik ezt hajlandók elfogadni.

Abu85, Wombath

A Gigabyte Radeon RX 6500 XT Eagle 4G videokártyát az AMD-től kaptuk kölcsön.