Hirdetés

A nagy processzorhelyzet

Tesztkonfiguráció, fogyasztás, memóriatesztek

 

Intel tesztrendszer Core 2 Duo E6320/E6420 processzorok (266 MHz FSB/4 MB L2)
Core 2 Duo E6300/E6400 processzorok (266 MHz FSB/2 MB L2)
Core 2 Duo E4300/E4400 processzorok (200 MHz FSB/2 MB L2)
Pentium E2140/2160 processzorok (200 MHz FSB/1 MB L2)

Gigabyte P35-DQ6 alaplap (BIOS F4) - Intel P35 chipset
Intel Chipset Driver v8.3.3.1011
2 x 1024 MB Corsair TwinX1024-6400 DDR2-800
800 MHz-en 4-4-4-12 időzítésekkel
AMD tesztrendszer Athlon 64 X2 3600+/4000+/4400+/4800+/5000+ (2 x 512 kB L2) processzorok
Athlon 64 X2 5200+/5600+/6000+ (2 x 1 MB L2) processzorok

Asus M2N32-SLI Deluxe alaplap (BIOS 1101) - NVIDIA nForce 590 SLI chipset
NVIDIA Unified Driver v9.35
2 x 1024 MB Corsair TwinX1024-6400 DDR2-800
800 MHz-en 4-4-4-12-1T időzítésekkel
Videokártya ASUS EAX1900 CrossFire (625/725 MHz)
ATI Catalyst 7.6
Merevlemez Maxtor DiamondMax 10 250 GB (PATA; 7200 rpm; 16 MB cache)
Operációs rendszer Windows XP Professional Service Pack 2 + DirectX 9.0c
Tápegység Cooler Master RS-550-ACLY

Korábbi tesztrendszerünket felfrissítettük némileg hardveres és szoftveres oldalról is. A Core 2-es processzorokat ezúttal Intel P35 chipsetes alaplapban teszteltük, és mind az AMD-s, mint az inteles rendszerünkbe 2 GB memóriát tettünk. Az Intel rendszert is DDR2-es memóriával teszteltük, ugyanis egyelőre a felhasználók többségének ez van a gépében, a DDR3 még gyerekcipőben jár. Az Asus M2N32-SLI Deluxe alaplappal akadt némi problémánk, ugyanis a jelen pillanatban legújabb, 1201-es BIOS-szal a memóriaelérési értékek drasztikus mértékben lecsökkentek a normálishoz képest (ez leginkább WinRAR alatt volt észrevehető), ezért végül a hibátlan(nak tűnő) 1101-es BIOS-t használtuk. A memóriákat mindkét rendszer esetében 800 MHz-en járattuk 4-4-4-12-es időzítéssel, az nForce chipset lehetőséget ad a Command Rate beállítására is, ezért AMD platformon ezt 1T-re állítottuk.

Hirdetés

Tesztprogramok

  • Szintetikus tesztek
    • Lavasys Everest Ultimate Edition v4.0
    • Sciencenmark 2.0
  • Konvertálás-kódolás
    • TMPEGEnc XP v4
    • VirtualDub v1.6.19 + DivX 6.6.1
    • QuickTime 7.1
    • Windows Media Encoder + Advanced Profile
    • iTunes v7.0.1
    • L.A.M.E. MT v3.97b2
  • Tömörítés, fotó-és filmfeldolgozás, illetve szövegfelismerés
    • 7-Zip v4.48
    • WinRAR v3.7
    • Adobe Photoshop CS3
    • Adobe Premier Pro v2.0
    • Sony Vegas 7.0
    • ABBYY FineReader v8.0
  • Renderelés
    • POV-Ray v3.7 beta16
    • Cinebench 9.5
    • 3ds max 9
    • Lightwave 9
    • Maya 8
  • Játékok
    • Prey
    • Far Cry
    • The Elder Scrolls: Oblivion
    • Test Drive Unlimited
  • Webszerver tesztek
    • Apache v2.2.3
    • Web Application Stress Test

A tesztszoftverek sorát is frissítettük, a csokorba bekerült az Everest legújabb verziója, a DVDShrink helyett a VirtualDubbal teszteltünk, a TMPEGEnc-et is frissítettük, ugyanígy tettünk a tömörítőprogramok, illetve a Photoshop esetében is, és a játékokat is lecseréltük. A CPU–VGA párosokkal foglalkozó cikkeink kapcsán megtanultuk, hogy játékok alatt inkább a VGA a szűk keresztmetszet, ezért hogy ezt kivédjük, a játékokat alacsony felbontásban teszteltük, hogy valóban a processzorok teljesítményét tükrözzék a grafikonok.

Először a fogyasztásokat mértük le, és itt egy komoly harcnak lehetünk a szemtanúi, elvégre a két rivális az utóbbi egy évben (az Intel főleg azóta, hogy a Core 2 megjelent) kiemelt figyelmet fordít a fogyasztás kérdésére. Fontos megjegyezni, hogy az AMD-s tesztrendszer nForce chipsetes alaplapot tartalmaz, márpedig ez a lapkakészlet jóval többet fogyaszt, mint az Intel chipsetek (az nForce 680i hozzávetőleg 30 wattal többet disszipál, mint a P35, illetve az nForce 590 SLI kb. 20 wattal fogyaszt többet, mint az AMD RD580). Üresjáratban a két leglassabb Core 2 fogyasztotta a legkevesebbet, még a CnQ hatására 1 GHz-es órajelű Athlon 64 X2-ket is megelőzték. A két X2-es esetében a CnQ mellett a 8 wattnyi különbség a másodszintű gyorsítótár és a csíkszélesség különbségéből is adódik. A CnQ-s eredményeket követi a két Core 2-es, majd ezután következik a többi X2-es. Üresjáratban az X2 3600+ (1,9 GHz) és az 5000+ (2,6 GHz) között mindössze 6 watt a különbség.

Terhelve egy picit változik a helyzet, ugyanis a Core 2-esek rendre maguk mögé utasítják az X2-eseket. Ezúttal is kiemelt jelentőségű a chipsetek típusa, ugyanis csak kis különbségek vannak a 65 nanométeres processzorok fogyasztása között (Intel és AMD részről egyaránt), így hát több, mint valószínű, hogy 5200+-ig bezárólag az AMD processzorok nem fogyasztanak többet riválisuknál, de a chipset „lehúzza” az eredményüket (az nForce 590 SLI kb. 20 wattal fogyaszt többet, mint az AMD RD580). Az X2-esek fogyasztása egészen az 5200+-ig normálisnak mondható, csak az 5600+ és a 6000+ lódul meg nagyon a magasabb órajel, feszültség (illetve a nagyobb csíkszélesség) miatt. Egy egychipes nForce-os vagy AMD chipsetes alaplappal a Brisbane magos AMD processzorok a Core 2-esekhez még közelebbi, ha nem jobb eredményt értek volna el.

Everest alatt a memória-benchmark a korábbi tesztjeinkben már tapasztalt eredménnyel zárult. A 266 MHz-es FSB-vel rendelkező Core 2-esek olvasásban 13%-kal, írásban pedig 33%-kal verték a lassabb rendszerbuszra támaszkodó Core 2-eseket és Pentiumokat. Az írásban kimért különbség éppen megfelel a 200, illetve 266 MHz közötti aránynak. Ugyanakkor érdekes jelenség játszódik le az Athlon 64 X2-esek órajelének növelése következtében, amire már volt korábban is példa. Az Athlon 64-ben a cache és a mag közötti adatbusz szűk keresztmetszetet képez a rendszerben, mivel ez egy 64 bit széles busz. Áteresztőképessége tehát növekszik, ha nő az órajel, ennek köszönhető a memória-sávszélesség jól látható emelkedése. A késleltetési tesztben is az Athlonok győzedelmeskednek, mégis elismerésre méltó a Core 2-esek által elért eredmény, hiszen esetükben nem beszélhetünk integrált memóriavezérlőről, ellenben beszélhetünk nagyon hatékony prefetchekről (Intel Smart Memory Access), melyekkel a Core 2 teli lett tűzdelve.

A Sciencemark tesztje az Everesthez hasonló eredménnyel zárult. A Core 2 és Pentium processzorok az FSB órajelétől függően nagyon szépen elkülönültek egymástól (26%-os előny a 266 MHz-eseknél), míg az Athlon 64 X2-esek órajelével egyenes arányban növekvő memóriasávszélesség itt is jól megfigyelhető. Mégis van egy különös eset: az 5600+ miért ért el jobb eredményt, mint a 6000+? A válasz a memória órajelének korábban már említett meghatározásában rejlik. Az 5600+ esetében a memória órajele DDR2-800-as beállítás esetén pont 400 MHz, míg a 6000+ esetében 375 MHz, ennek köszönhető, hogy az 5600+ ebben a tesztben gyorsabb.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

  • Processzorok a felsőházból

    Ezúttal drágább CPU-k kerülnek terítékre, köztük az Intel négy maggal, illetve újabb, 1333 MHz-es rendszerbusszal ellátott modelljei.

  • Iskolakezdés a hardverpiacon

    Újdonságok tömkelegével és néhány érdekes akcióval készülnek a gyártók a nyári szünet utáni újrakezdésre.

  • Processzorok és más érdekességek

    A K10 és az új Core 2-k érkezése előtt összefoglaltuk az aktuális CPU-árakat, és Toshiba notebookokról is beszámolunk.

  • Intel V8: nyolc magot az asztalra?

    Az otthoni használatra szánt, valójában a munkaállomások világából származó platform mintha célt tévesztett volna.

Előzmények

Hirdetés