Acer Aspire One D150

Annak ellenére, hogy az Asus találta ki a netbookot, és sokáig egyedüliként uralta a piacát, az elmúlt év végére már az Acer prezentálta a legmagasabb eladási számokat. Egy szem Aspire One gépe a statisztikák szerint jobban fogyott, mint a kisebbet, nagyobbat, okosabbat és szebbet is felvonultató Eee PC-k hada. Minden bizonnyal azzal tudott nyerő lenni az alap A150, hogy a legjobb ár/érték mutatót produkálta. Ma utódjával, a D150-nel ismerkedünk meg, melynek már 10,1”-os kijelzője van a régi 8,9”-os helyett.

Első pillantásra nem sokat változott az Aspire One, bár ebben a kategóriában a konkurensek még jobban hasonlítanak egymásra, mint a nagyobb notebookoknál. Valamivel meredekebben emelkedik a fedél, de közte és az alsó rész között megmaradt a sötét betét. Bár több mint egy hüvelykkel nagyobb az új modell képátlója, alapterülete alig nőtt. Az előd 249 x 170 millimétere 260 x 185-re duzzadt, de a friss modell valamivel laposabb. Legalábbis akkor, ha a kisebb, háromcellás akkumulátorral szerelik fel. Nálunk a nagyobb hatcellással járt, ami a farát kissé, súlyát pedig jobban, 1,18 kilogrammról 1,33-ra emeli meg. Homlokzatán az elődhöz hasonlóan továbbra is csak a Wi-Fi retesze és néhány szellőzőnyílás látható. A hátsó traktust a méretes akkumulátor tölti ki. Most hagyományosabb zsanérkialakítást kaptunk, emellett hátul is folytatódik a felső és alsó rész közötti sötét sáv.

Oldalt eltűnt az Aspire One jellegzetessége, a két memóriakártyahely, van viszont helyette más egyedi részlet. Hátulra egy csepp alakú, fémkeretes, zöld díszt tettek Aspire felirattal. Szerintünk ez jobban sikerült, mint az Asus Eee PC-k krómkeretes köve. Kicsit eljátszottak a felső és alsó él illesztésével, a „csepp” környékén kiszélesedik a sötét sáv. Csatlakozók tekintetében maradt az unalomig agyonismételt standard, a három USB, két hangcsatlakozó, kártyaolvasó, analóg monitorkimenet, Ethernet aljzat, tápcsatlakozó és a Kensington zárhely.

A méretes, hátul kilógó akkumulátor csak pár milliméterrel emeli meg a gép fenekét, ennek köszönhetően ölben tartva sem akar hátrabillenni a masina. Mint fentebb írtuk, a gép tömege ezzel a teleppel is bőven másfél kiló alatt marad, de az 57,7 Wh (vagy 62,6 Wh?) jó hosszú elektromos hálózat nélküli üzemidőt biztosít.

Belül most már nemcsak a kijelző fényes kerete, hanem az alsó rész is fekete. Rossz hír, hogy a 10,1”-os, de továbbra is csak 1024x600 pixel felbontású monitor tükrös borítást kapott, ami világos környezetben sokat ront használhatóságán. Pedig a mögötte rejtőző, LED háttérvilágítású panelnek nagyon komoly fényereje van. Talán egy kicsit komor ez a sötét belső, amit egyedül a zsanér melletti díszítőelem vonalát követő, enyhén érdes felület és a bekapcsológomb zöld kerete dob fel egy kicsit. Lejjebb haladva szomorúan tapasztaltuk, hogy a szűkös szélességből további jó centiméternyit pazaroltak el a billentyűzet két oldalán. Elődjéhez képest javult a touchpad, melynek most már a jó oldalán – tehát alatta – vannak a gombjai. Méretén még lehetne egy kicsit fejleszteni.

Mint a legtöbb netbooknál, az Aspire One D150-nél is csak a zsanér ereje tartja együtt az alsó és felső részt (az viszont erősen), nincs külön zárszerkezete. Éppen emiatt kissé nehézkes kinyitni. Korábban a fekete betétnek olyan formája volt, hogy könnyen a fedél alá lehetett nyúlni, most már nehezebb ez a mutatvány. Kellően nagy szögben nyílik a D150, így a magasabb felhasználóknak sem kell majd túlzottan görnyedniük, ha ölbe véve használják az apróságot.

Ellentétben az MSI Windjeivel, az Asus egyes Eee PC-ivel, vagy akár elődjével, az Acer szabad hozzáférést enged az Aspire One D150 lényegesebb hardverkomponenseihez. Alul a legnagyobb ajtó alatt természetesen a 2,5”-os merevlemez rejtőzik, a kisebbek alá a memóriamodult és a vezeték nélküli hálózati egységet dugták. Minden itt található szellőzőnyílásban korrekt kis rácsos, portól és egyéb szennyeződéstől védő betét van.

Platform - CPU, RAM, HDD

Pusztán az adatlapjukat nézve a netbookok többsége teljesen azonos. Nem kivétel ezalól az Aspire One D150 sem. Processzora a már fejlettebb, 667 MHz-es rendszerbuszú Atom N280, ami 1,67 GHz-en jár, tehát egy icipicivel gyorsabb a kezdeti N270-es modellnél. Maradt viszont a régi Intel 945GSE északi és ICH7-M déli híd, amiből csak nem bír kifogyni az Intel, pedig a sokkal fejlettebb GN45 + ICH9-M páros és az egychipes, Poulsbo néven ismert US15W is rendelkezésre áll már. Mára alapvetővé vált a 10,1”-os kijelző, és az SSD-s próbálkozások is háttérbe szorultak a 160 GB-os HDD-kkel szemben. Az Aspire One D150-nél maradt a b/g-s Wi-Fi modul, viszont van Bluetooth, és elérhető a beépített 3G modemes változat is. Tesztgépünkben ilyen nem volt, így ára a hatcellás akkumulátorral és Windows XP-vel csupán pár ezer forinttal lépte át a 100 000-es határt. A kifutó, szerényebb képességű A150 operációs rendszertől függően 80-90 000 forintos árához képest ez magas, de a D150-hez hasonló tudású konkurensek árszabása hasonló.

Fontos megjegyezni, hogy ebben az árban csak egy év garancia van, viszont a második év viszonylag olcsón, 7300 forintért vásárolható meg; igaz, ezzel az Aspire One ára már vetélytársaié fölé emelkedik. Egy olyan fokozottan mobil, ezért sérüléseknek jobban kitett terméknél, mint a netbook, mi erősen ajánljuk a garanciaidő még hosszabb kiterjesztését. Erre úgy tudjuk, csak az Acernél van lehetőség, ahol az alap egyhez 13 000 forintért vásárolhatunk még két év jótállást.

A processzora már új a D150-nek, de a chipkészlete még a régi, ezért mondhatni a két netbookgeneráció között áll a teljesítménye. Egy első és egy második generációs Eee PC-vel, az 1002HA-val és az 1004DN-nel hasonlítottuk össze.

Nem meglepő, hogy a „másfeledik” generációs netbook teljesítményben az első és második közé sorakozott be. Persze látni kell azt is, hogy itt a különbségek minimálisak. Ellenfél hiányában semmi sem sarkallja az Intelt arra, hogy gyorsítson a Centrino Atom platformon. Azért a kis masinák így is – éppen – elegendőek az alapvető feladatok ellátására. Lehet velük internetezni, levelezni, különböző beszélgetőprogramokat használni. Ha nagyon muszáj, akkor munkára, irodai szoftverek futtatására is használhatók, bár ebben elsősorban a 600 pixel magas kijelző korlátoz. Videokezelésben a processzor nagyjából annyit tud, mint amennyit a monitor enged, tehát a 720p-s h.264 kódolású anyagokkal még megbirkózik az Atom, de az 1080p már gondot okoz neki.

Aspire One D150 2,5"-os HDD-vel – Eee PC 1004DN 1,8"- HDD-vel

Amivel jól agyon lehet csapni egy notebookot (és netbookot), az az 1,8”-os merevlemez. A szokásos 2,5-esnél kisebb tárak általában jóval drágábbak és lassabbak szoktak lenni, szóval az amúgy is éppen hogy csak elégséges sebességet visszafogják, az árat pedig emelik. Szerencsére az Acer maradt a 2,5 hüvelykesnél, így winchesterben lényegesen jobb az Eee PC 1004DN-nél, hozza az 1000-es Eee PC vagy a Windek szintjét.

Megjelenítés, bevitel

Kijelzőben az aktuális netbookok szintjére, vagyis 10,1 hüvelykre nőtt az Aspire One. Sajnos ezzel egyidejűleg fényes, tükrös felületet is kapott a LED háttérvilágítású TN+film panel. Technológiájának „köszönhetően” színei csak elölről nézve korrektek, szögből szemlélve azonnal és gyorsan romlani kezdenek. Még szerencse, hogy egy ilyen kis képet egy ilyen kis gépen lényegében csak elölről lehet nézni. Eltekintve a tükröződéstől, a konkurensek sem kínálnak jobb látványt – de rosszabbat sem.

Aki esetleg szeretne nagyjából színhelyes képet Aspire One D150-ére annak készítettünk színprofilt. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro szoftverrel végeztük. A programok azt mérik, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.

Beállítás előtt a szokásos, komoly túlszaturáltság jellemezte az új Aspire One színeit. Kalibrálással egész szépen a kívánt értékek közelébe jutottunk, az átlagos és maximális eltérés is a tizedére csökkent, beért az elfogadható tartományba. De szigorúan csak szemből nézve!

A 600 pixel magas kijelző mellett a netbookok második lényeges gyengesége a viszonylag szűk billentyűzet. Ezen a téren az Aspire One D150 a gyengébbek közé tartozik, ugyanis a tervezők a 260 mm-es szélességből elkótyavetyéltek még egy centimétert. Az eredmény jó vékony Ú, Ű, Í, nulla és kurzoros billentyűk lettek. Dicséretes viszont, hogy az utóbbiak mellé kaptunk külön Page Up, Pade Down gombokat és ezekre került a Home, End. Utóbbi kettőt azért szívesebben láttuk volna a majdhogynem fölösleges PrintScreen és Pause/Break helyén. Ízlés kérdése, de mi jobban szeretjük, ha a bal Ctrl a szélen van, az Fn pedig eggyel beljebb, ahogyan az Acer rendezte el.

Nyomáskomfortban a D150 hozta a szokásos, netbookos átlagot, talán kicsit jobb volt annál. Billentyűi rövid úton jártak, a nyomáspontjukat pedig kemény megálló követte. Értékelendő, hogy a klaviatúra az átlagos kalapálásnál egyáltalán nem hajlott, és hangja is alig volt. Kis gyakorlással egészen hatékonyan, kevés hibával tudtunk gépelni rajta.

Kissé szétszórták az új Aspire One többi kezelő- és visszajelző szervét. Jobbra felül, zöld keretben van a bekapcsológomb. Vele átellenes oldalra került a Bluetooth aktiválója, valamint a merevlemez és a két leragadó gomb lámpája, balra alul van az elem LED-je, jobbra alul pedig a Wi-Fi visszajelzője. Utóbbi adatátvitel közben kitartóan villog – ez zavaró lehet.

Kis trükköt vetett be az Acer a D150 csuklótámaszán. Műanyagja mintázatával szálcsiszolt alumíniumra próbál hasonlítani. Technikai szemmel nézve gyenge trükknek tűnik, de kétségtelen, hogy egy laikus szemlélő számára ez a felület kellemesebb, mint a szokásos sima. Az ebbe integrált touchpad viszont már nem olyan nyerő. Az elődnél abban jobb, hogy egybeszabott gombjai alatta és nem mellette vannak, viszont mérete továbbra is nagyon kicsi. Felületét rövid használat után ragacsosnak éreztük, gombjai keményen jártak. Jó hír, hogy az Acer majdani netbookjaira továbbfejlesztett multi-touch tapipad kerül.

Hőmérséklet, zaj, akkumulátor

Látva az Aspire One D150 aljára vágott méretes szellőzőnyílásokat, arra számítottunk, hogy kellemesen halkan és hűsen teszi majd dolgát. Az első kritériummal nem is volt gond – nyugalomban alig 20 dB-en duruzsolt. A 22 fokos szobában 40 fok fölé melegedő fenéklemez viszont már nem valami jó, különösen egy olyan gépnél, amit nagy valószínűséggel ölbe véve fognak használni.

Megterhelve a kis Atomot szinte semmi sem történt, a processzor csak pár fokot melegedett (60-ról 64-re), a hűtés hangja nem erősödött. További percek teltek el mindennemű hangosodás nélkül, miközben a hőmérő virtuális higanyszála elhagyta a 70 majd a 80 fokos értéket. Fél óra elteltével még mindig alapon járt a hűtés, miközben a kis CPU beállt 83 fokra, a kezdetben 38 fokos winchester pedig 47-re. Sajnos a halkságnak meglett az ára. Az Aspire One D150 alja netbookoktól szokatlan, 50 fokos hőmérsékletig melegedett, ami ölbe véve cseppet sem volt kellemes. További fél órás combmelegítés után a gép váza már csak 1-2 fokot melegedett. Egy kicsivel több hangot és kevesebb hőt jobban elviseltünk volna.

Kétféle, 48,8, illetve 57,7 Wh-s hatcellás akkumulátor szerepel az Aspire One D150 weboldalán, tesztgépünkben mégis egy 10,8 volton 5800 mAh leadására képes, vagyis 62,6 Wh-s modell volt, pedig a hazai kereskedelmi forgalomból származott. A nagyon komoly teleptől nagyon komoly elektromos hálózat nélküli üzemidőt várunk, és ezt szépen hozta is. Nyugalmi állapotban, amikor a drót nélküli kommunikációs eszközök ki voltak kapcsolva, és a monitor fényerejét visszavettük, pár perc híján tíz óráig bírta a telep. A processzort és a monitort közepesen leterhelő videolejátszással is több mint hat óra telt el, teljes hardveres terheléssel pedig még mindig öt óra állt rendelkezésünkre. Internetezés közben zenét hallgatva 7-9 órás üzemidő tűnik reálisnak, szóval a D150 nagyon jól bírja. Kár, hogy ezt a nagy akkut a mellékelt kis táp hosszú idő alatt tölti fel. Kikapcsolt gépnél három és fél, bekapcsoltnál négy órára volt szükség a teljes visszatápláláshoz, igaz a 70% körüli értéket – ami még mindig jó hosszú üzemidőt biztosít – már a töltés felénél elértük.

Értékelés

Vegyes érzelmekkel telve kezdünk bele az Aspire One D150 értékelésébe. Külsőre a világos gépház a körbefutó sötét sávval egészen jól néz ki, de távolról sem olyan mutatós, mint egyes Eee PC-k. Kékben vagy szürkében minden bizonnyal komolyabb masina benyomását kelti. Oldalán ügyes és jól azonosítható stíluselem a zöld, Aspire feliratú csepp. Belül praktikus, bár a mi ízlésünknek kissé komor a fekete szín.

Tapintásra, fogásra és használat közben is úgy éreztük, jól egyben van a D150. Nem tapasztaltunk csavarodást, hajlást, nyekergést, a zsanér stabilan tartott, és a billentyűzet sem horpadt. Gombjai lehetnének valamivel nagyobbak, és a tapipad környékén is van még mit fejleszteni. Szerencsére ezen a téren már létezik jobb Acer megoldás, tehát nem ülnek tétlenül a babérjaikon. Ügyes, de mégis csak trükk a csuklótámasz szálcsiszolt alumíniumot utánzó műanyag felülete.

Teljesítményben ugyanaz mondható el róla, mint az összes konkurenséről: hogy éppen elegendő az alapvető dolgokra, de nem sok tartalék van benne. Használatát legjobban a kategóriát jellemző, 600 pixel magas kijelző korlátozza, ami sajnos tükrös bevonatot kapott. Pedig komoly fényerejével és kontrasztarányával a netbookjukat szabadtéren, erős fényben használók számára ideális lehetne. Egyik szemünk sírt, a másik nevetett a hűtéssel kapcsolatban. Különösen csöndes volt a D150, de cserébe alaposan melegedett. Kicsit több hanggal és kevesebb hővel jobban elégedettek lennénk. Nem lehet viszont egy rossz szavunk sem az akkumulátor képességeire. Majdnem 10 órás maximális idővel új rekorderünk a kis Aspire, ami maximális terheléssel is bírt 5 órát. Külön öröm, hogy a nagy teleppel is bőven kevesebb mint másfél kilót nyom a gép.

Összefoglalva tehát: két nagyobb hibát és pár apróságot lehet felróni az Aspire One D150-nek. Nagy kár, hogy kijelzője tükrös felületet kapott és a gép ennyire melegszik. Beviteli eszközök terén van még hova fejlődnie, a formaterve rendben van, akkumulátoros üzemideje kiváló. Nekünk utóbbi miatt tetszett. Konkurenseit figyelembe véve, ára egy éves garanciával egészen jó, két évessel átlagos, mi viszont erősen megfontolnánk a három évre bővítést. Hogy elődjéhez hasonlóan bestseller lesz-e a D150, azt nagyon nehéz megmondani.

Az Acer Aspire One D150-ről további képek a galériában tekinthetőek meg.

Acer Aspire One D150

rudi

Az Acer Aspire One D150-et az Acer hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.