Megjelenítés, bevitel
Kijelzőben az aktuális netbookok szintjére, vagyis 10,1 hüvelykre nőtt az Aspire One. Sajnos ezzel egyidejűleg fényes, tükrös felületet is kapott a LED háttérvilágítású TN+film panel. Technológiájának „köszönhetően” színei csak elölről nézve korrektek, szögből szemlélve azonnal és gyorsan romlani kezdenek. Még szerencse, hogy egy ilyen kis képet egy ilyen kis gépen lényegében csak elölről lehet nézni. Eltekintve a tükröződéstől, a konkurensek sem kínálnak jobb látványt – de rosszabbat sem.
Aki esetleg szeretne nagyjából színhelyes képet Aspire One D150-ére annak készítettünk színprofilt. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro szoftverrel végeztük. A programok azt mérik, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.
Beállítás előtt a szokásos, komoly túlszaturáltság jellemezte az új Aspire One színeit. Kalibrálással egész szépen a kívánt értékek közelébe jutottunk, az átlagos és maximális eltérés is a tizedére csökkent, beért az elfogadható tartományba. De szigorúan csak szemből nézve!
A 600 pixel magas kijelző mellett a netbookok második lényeges gyengesége a viszonylag szűk billentyűzet. Ezen a téren az Aspire One D150 a gyengébbek közé tartozik, ugyanis a tervezők a 260 mm-es szélességből elkótyavetyéltek még egy centimétert. Az eredmény jó vékony Ú, Ű, Í, nulla és kurzoros billentyűk lettek. Dicséretes viszont, hogy az utóbbiak mellé kaptunk külön Page Up, Pade Down gombokat és ezekre került a Home, End. Utóbbi kettőt azért szívesebben láttuk volna a majdhogynem fölösleges PrintScreen és Pause/Break helyén. Ízlés kérdése, de mi jobban szeretjük, ha a bal Ctrl a szélen van, az Fn pedig eggyel beljebb, ahogyan az Acer rendezte el.
Nyomáskomfortban a D150 hozta a szokásos, netbookos átlagot, talán kicsit jobb volt annál. Billentyűi rövid úton jártak, a nyomáspontjukat pedig kemény megálló követte. Értékelendő, hogy a klaviatúra az átlagos kalapálásnál egyáltalán nem hajlott, és hangja is alig volt. Kis gyakorlással egészen hatékonyan, kevés hibával tudtunk gépelni rajta.
Kissé szétszórták az új Aspire One többi kezelő- és visszajelző szervét. Jobbra felül, zöld keretben van a bekapcsológomb. Vele átellenes oldalra került a Bluetooth aktiválója, valamint a merevlemez és a két leragadó gomb lámpája, balra alul van az elem LED-je, jobbra alul pedig a Wi-Fi visszajelzője. Utóbbi adatátvitel közben kitartóan villog – ez zavaró lehet.
Kis trükköt vetett be az Acer a D150 csuklótámaszán. Műanyagja mintázatával szálcsiszolt alumíniumra próbál hasonlítani. Technikai szemmel nézve gyenge trükknek tűnik, de kétségtelen, hogy egy laikus szemlélő számára ez a felület kellemesebb, mint a szokásos sima. Az ebbe integrált touchpad viszont már nem olyan nyerő. Az elődnél abban jobb, hogy egybeszabott gombjai alatta és nem mellette vannak, viszont mérete továbbra is nagyon kicsi. Felületét rövid használat után ragacsosnak éreztük, gombjai keményen jártak. Jó hír, hogy az Acer majdani netbookjaira továbbfejlesztett multi-touch tapipad kerül.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
