Bevezető

Amikor az asztali számítógépekbe szánt merevlemezek főbb fejlesztéseiről esik szó, nagy általánosságban a gyártók az egyre nagyobb kapacitással és az egyre hosszabb garantált élettartammal próbálják meg felkelteni figyelmünket. Ez mindaddig szép, amíg nincsenek különleges igényeink, melyek a zajszint mérséklésére, a kevesebb hőtermelésre vagy a kisebb méretre irányulnak. Az asztali gépekbe szánt 3,5 colos merevlemezek napjainkra elérték az 1 terabájtos méretet, amihez nagy segítséget nyújtott a PMR, azaz Perpendicular Magnetic Recording (merőleges adatrögzítési) eljárás kifejlesztése. Ugyanakkor a mechanika, a lemezek pörgésének zajszintje alig mutat a gyakorlatban is érzékelhető csökkenő tendenciát, pedig ha ezt a szempontot is figyelembe véve piacra kerülne egy valóban hangtalan winchester, talán a gyártók is meglepődnének, milyen jól fogyna. A fogyasztás és a melegedés az asztali számítógépek esetében nem bír akkora jelentőséggel, hiszen egy PC energiaigényét a merevlemez csak kismértékben befolyásolja, és egy átlagos számítógépházban nincs helyszűke sem, ami a levegő áramoltatását akadályozná, úgy mint például egy notebookban.

A gyártók alacsony zajszintre irányuló törekvéseinek vannak látható jelei, de mégis talán ennek a problémának tulajdonítható, hogy a 2,5 colos tárolókat manapság már nem lehet kimondottan notebookosnak nevezni, hiszen egyre több ilyen HDD-t építenek asztali gépekbe olyankor, amikor fontos a csendes üzem vagy a kis méret. Ez a tendencia egyrészt annak köszönhető, hogy a 2,5 colos vonalon is feltűntek a SATA csatlakozós termékek, melyekhez a notebookos IDE megoldásokkal szemben nem kell egyedi átalakító. Másrészt szépen lassan a 2,5 colosok tárkapacitása is növekedni kezdett, miközben áruk folyamatosan csökkent. Ma már többféle 100–160 GB-os kis winchestert kapni, melyek azok számára is érdekesek lehetnek, akik kinőtték hordozható számítógépük 40–60 GB-os tárolóegységét.

Mai cikkünkben 2,5 hüvelykes merevlemezekről lesz szó, ezért ismerkedjünk meg ezekkel egy kicsit közelebbről is. A notebook-HDD-k 7,1 x 10,1 x 1 cm méretű merevlemezek, melyekben 2,5 hüvelyk átmérőjű tányérokat találunk, innen kapták nevüket is. Ezek egészen két-három évvel ezelőttig főleg IDE csatolóval rendelkeztek, de ahogy az asztali merevlemezek esetében is tapasztalhattuk, egyre több SATA interfészes változat jelent meg köztük.

A notebookos felhasználás miatt ezen tárolók esetében az egyes tulajdonságok az asztali merevlemezeknél megszokottól eltérő prioritással bírnak. Például a 2,5 colos HDD-k esetében is fontos tényező a kapacitás, de egyértelmű, hogy ebben nem képesek versenyre kelni asztali társaikkal, hiszen a kis méret korlátozza a gyártókat. Napjainkra a PMR technológia megjelent a notebook-merevlemezekben is, így a tányéronkénti kapacitás elérte a 125 GB-ot, míg az asztali lemezek esetében már 334 GB-nál járunk. Sebességben a notebookos HDD-k szintén nem remekelnek, ha asztali társaikhoz hasonlítjuk őket. Ez részint a kisebb pufferméretnek tulajdonítható, de általánosságban véve inkább az energiahatékonyságra kihegyezett működésnek, amire az asztali merevlemezek esetében nincs akkora szükség, így gyorsabbak lehetnek. Ugyanakkor egy 2,5 colos HDD-nél fontos szempont a kis fogyasztás és az üzemhőmérséklet alacsonyan tartása, melyek megnövekedett jelentőséggel bírnak egy kisméretű, akkuról üzemelő notebook használata során. Az energiahatékony működéssel, a kisebb méretű alkatrészekkel összhangban a 2,5 colos HDD-k zajszintje is alacsonyabb, és kevésbé melegszenek, azaz hűtésükhöz ventilátorra sincs szükség. Végül, de nem utolsósorban, a notebookos HDD-ket úgy tervezik, hogy jobban bírják a gyűrődést, hiszen elképzelhető, hogy egy noteszgép az egész nap folyamán mozgásban van, így sokféle mechanikai hatás érheti a működő merevlemezt.

Mai cikkünkben összesen nyolc 2,5 colos merevlemezzel ismerkedünk meg, és számos érdekes kérdésre várunk választ velük kapcsolatban. Ezek sorban:

• Mekkora a sebesség- és hangkülönbség egy 5400 rpm-es és 7200 rpm-es notebookwinchester és egy aktuális asztali HDD között?
• Van-e különbség az IDE-átalakítós és a natív SATA interfésszel rendelkező notebook-HDD-k sebessége között?
• Van-e bármiféle előnye ebben a szegmensben a PMR technológiának, illetve az azzal készült merevlemezeknek?
• Milyen a viszony egy ma kapható átlagos 80 GB-os és egy új 160 GB körüli merevlemez között? (Pillanatnyilag a 120–160 GB-os lemezeknek a legjobb a fajlagos [kapacitás/ár] költségük.)

A résztvevők bemutatkozása előtt essen pár szó a PMR technológiáról, amely már beköltözött a notebookos HDD-kbe is.

Amint a fenti ábrákon látható, a hagyományos winchesterekben az információt hordozó, mágnesesen polarizált részek az írás/olvasás irányát tekintve egymást követve, hosszirányban (longitudinálisan) helyezkednek el, az észak-dél polarizáció iránya párhuzamos a tányér felületével. Bár az újabb bevonatok lehetővé teszik az egyes biteket hordozó felület zsugorítását, a technológia lassan a megvalósíthatóság határait feszegeti.

A Perpendicular Recording esetében a polarizált részek nem egymás mellett, hanem egymáson, vagyis a tányér felületére merőlegesen helyezkednek el – így jóval kisebb az azonos mennyiségű adat biztonságos rögzítéséhez szükséges felület nagysága.

A résztvevők

A notebook-HDD-k piacán hosszú éveken keresztül a Toshiba és az IBM/Hitachi viaskodott egymással, csak később kapcsolódott be a bizniszbe a Fujitsu, a Samsung, a Seagate és a Western Digital, melyek addig inkább az asztali és a szerver vonalat favorizálták. A merevlemezeket – bár mobil felhasználásra készültek – ezúttal egy asztali PC használójának szemével próbáljuk meg bemutatni, ezért az egyes gyártók által alkalmazott rázkódásvédelmi eljárások bemutatásától eltekintünk, és inkább a főbb paraméterekre próbálunk koncentrálni. Az asztali PC-s felhasználók szemével nézve kis kapacitású merevlemezeket ismerünk meg, ugyanakkor egy kisméretű, házimozizáshoz, letöltéshez szánt gépbe nincs szükség 500 GB-os monstrumra, így ilyen és ehhez hasonló célokra ezek a kis winchesterek is megfelelnek. Tesztünk gerincét 80 és 250 GB közötti lemezek adják, ugyanis ez a szegmens jelenleg a leginkább kívánatos.

Hitachi 5K120 / 5K160 / E7K100 [+]

A Hitachitól három típust próbáltunk ki. Ahogy a Deskstar az asztali felhasználásra utal, úgy a Travelstar név a 2,5 colos lemezeket jelzi. A notebook-HDD-k típusjelölései hasonlóak az asztali merevlemezeknél megismertekhez (7K250, T7K250, 7K500 stb.). Ezúttal a legkisebb és legkorosabb az 5K120, mely 60-tól 120 GB-os méretekig kapható, és 60 GB-os tányérokból épül fel. Elérési és keresési ideje átlagos, a cache mérete is az átlagosnak számító 8 MB méretű. Az 5K160 némi előrelépést jelent, hiszen már 80 GB-os, PMR technológiával készült tányérokból épül fel, ebből egy 80 és egy 160 GB-os kapacitású példányt teszteltünk le. A résztvevők közül az E7K100 már igen fejlettnek tekinthető, hiszen 100 GB-os tányérokból áll. A 7200 rpm fordulatszám a noteszgépek szegmensében a nagyobb fogyasztás miatt ritka, de az E betű jelzi, hogy nem is ez az elsődlegesen megcélzott felhasználási terület. A modell olyan szerverekben, telekommunikációs eszközökben és beágyazott alkalmazásokban is helyet kaphat, melyek állandó üzemet, a 3,5 colos HDD-khez képest kis fogyasztást, de azért elfogadható sebességet igényelnek, ugyanakkor nem terhelik kirívó mértékben írási, olvasási műveletekkel az adattárat. Egyik kérdésünk az volt, hogy mekkora a különbség (bármilyen szempontból) egy 5400-es és egy 7200-es HDD között, ennek kiderítésére pont megfelel az 5K120 és az E7K100, melyekből 100 GB-os méretűeket teszteltünk. A 80 és 160 GB-os lemezek közötti viszony megállapításához az 5K160-as HDD-ket kell majd jobban szemügyre vennünk.

Samsung M80S / M5S [+]

Tesztünk második főszereplője a Samsung, amely bár későn kapcsolódott be a merevlemezek gyártásába, napjainkra igen népszerűek lettek termékei. Az asztali szegmensben megismert SpinPoint márkanévvel találkozunk a 2,5 colos méretkategóriában is; itt az M80 és az M5 jeleket érdemes megjegyezni. Az M80-as szériából egy IDE és egy SATA csatolós példányt próbáltunk ki (mindkettő 160 GB kapacitású), míg az M5-ből a legnagyobb, 250 GB-os változatot vettük elő. Utóbbi főleg azért érdekes, mert 125 GB-os, PMR technológiával készített lemezeket tartalmaz, és a 250 GB-os méret egy asztali számítógépben is elegendőnek bizonyulhat.

Western Digital Scorpio [+]

A WD skorpiója zárja a sort, mely nevével ellentétben nem is annyira félelmetes, legalábbis paraméterei alapján inkább ragasztanánk rá az átlagos jelzőt. A 40 és 160 GB közötti kapacitással kapható, 5400 rpm-es HDD 8 MB cache-t tartalmaz, a tányérméret pedig 80 GB; az általunk tesztelt 160 GB-os változat nagy csatákat fog vívni a Hitachi 5K160-nal és a Samsung M80-nal.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!