2018. október 23., kedd

14 TB-os HDD, fizetés adatokkal, a gamer HDMI kábel titka

Lobbizás az olcsóbb nemzetközi hívásokért, gyász az Intelnél, tűz alatt a Kaspersky.

Elment Otellini, a Kaspersky a tűzvonalban

A hét elején sajnos igen szomorú hír érkezett: 66 éves korában elhunyt Paul Otellini, az Intel korábbi vezérigazgatója, aki 2005 és 2013 között vezette a vállalatot. A chipgyártó eddigi vezetői közül máig ő az egyetlen, aki nem mérnökként került pozíciójába, de a közgazdász végzettségű Otellini kifejezetten sikeres vezető volt, aki épp szakmájából adódóan szabott új utakat az Intelnek, máig kiható módon. És bár az ő vezetése alatt történt, hogy a vállalat épp a robbanás idején lemaradt a mobilos szegmensben, mindez nem befolyásolja az akkori és a jelenlegi pozitív megítélését.

Ebben az iparágban egy másik fontos esemény is történt a héten, ugyanis a 185 milliárd piaci kapitalizációval rendelkező Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. Ltd. (TSMC), a világ egyik legnagyobb chipgyártója bejelentette, hogy a vállalat alapítója és elnöke, Morris Chang jövő júniusban visszavonul az irányítói pozícióból. A már hajlott korú Chang személyes és családi okokra hivatkozva mondott le, az irányítást az eddigi vezérigazgatói párosnak átadva. A TSMC történetében minden bizonnyal új korszak jön el, mivel a vezetőváltás egybeesik azzal az óriási kihívással, amit a tajvani gyártó számára a Samsung agresszív terjeszkedése jelent ezen a piaci területen.

Az EU is igen aktív volt a héten a távközlési, illetve az IT-ipari területek szabályozásában. Már a hét elején kiderült, hogy az Európai Parlament (EP) tovább akar lépni a piaci regulációban, és a felhasználói oldalról nézve kifejezetten sikertörténetnek mondható roamingdíj-eltörlés után újabb területen igyekeznek letörni az árakat: az a javaslat kapott elsöprő támogatást, hogy kötelezzék a szolgáltatókat a nemzetközi hívásoknál az illegálisan magas tarifák mérséklésére.

Ezzel szinte egy időben egy másik komoly bejelentés is elhangzott: az adóelkerülő multinacionális vállalatok elleni uniós küzdelem következő lépéseként a nagy IT-cégek közül most az Amazon került sorra. Az Európai Bizottság (EB) megállapította, hogy az Amazon illegálisan kapott Luxemburgban olyan adókedvezményeket, melyek alkalmazásával a vállalat európai nyereségének csak negyede után fizetett adót, ezért arra kötelezték őket, hogy az elmaradt adó fejében 250 millió eurót fizessenek be a luxemburgi költségvetésnek.

Ahogy annak idején az Apple, most az Amazon sem fogadta el a döntést, állításuk szerint ők mindenben teljesen törvényesen jártak el, jogtalan a határozat. Ebben van is igazság, ugyanis a jelenlegi szabályok egyszerűen alkalmatlanok az ilyen típusú offshore működés korlátozására, és ezt a vállalatok is jól tudják. De a kedvezményeket adó államok sem lelkesek, az ír kormány pl. nem szedte be az Apple-től az elmaradt adót. Ám ezt Margrethe Vestager, az EU versenyügyi biztosa nem fogja hagyni, ezt is bejelentette a sajtótájékoztatón: az Európai Bírósághoz fordult, hogy kényszerítsék Írországot a behajtásra. Hosszú küzdelem várható.

A hétvégén született meg Észtországban, Tallinnban egy szándéknyilatkozat, melyben a tagállamok kifejezik abbéli hajlandóságukat, hogy a rég húzódó e-ID végre sínre kerüljön, megteremtődjenek a feltételek egy egységes uniós elektronikus ügyintézési rendszer kialakítására. Ezek ugyan még csak szavak, de már ez is több, mint ami eddig történt.

A hét egyik főszereplője az Egyesült Államokban az utóbbi időben folyamatosan támadások alatt álló Kaspersky volt, illetve az „orosz hírek”. A Kaspersky egyrészt provokatív gesztussal egy olyan üzletet nyitott Londonban, ahol adatokkal lehet fizetni: céljuk az, hogy a felelősségteljesebb adatkezelésre hívják fel a figyelmet. Ugyanakkor a hétvégén nekik is kijutott: a The Wall Street Journal úgy értesült, hogy orosz állami hackerek kiemelten bizalmas és titkos dokumentumokat szereztek meg a vezető amerikai nemzetbiztonsági ügynökségtől, az NSA-től, és ezt annak köszönhetően tehették meg, hogy a vállalat vírusvédelme indexeli és menti a felhasználók gépén a fontosnak ítélt fájlokat, s mivel volt egy hanyag NSA-alvállalkozó, az orosz hírszerzés az ő otthoni gépéről megszerezhette ezeket az adatokat.

És hát a hét kiemelkedően nagy biztonsági botránya: a Yahoo-saga folytatódott, ugyanis kiderült, hogy a pár évvel ezelőtti, sokáig titkolt hackertámadás során az akkor menedzselt fiókok mindegyike, mintegy három milliárd account kompromittálódott.

dajko, Daywalker

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.